Van-e értelme az ötödikes diákok tesztelésének?
Az már biztos, hogy idén elmarad az ötödikesek szokásos tesztelése. Az oktatási tárca azért döntött emellett, mert úgy ítélte meg, hogy a Covid-19 miatti távoktatás rányomta bélyegét a diákok tudásszintjére, ráadásul nagyok a regionális eltérések a diákok ismereteiben.
Az Oktatáselemző Központ (CVA) szerint arról kellene vitát indítani, van-e egyáltalán értelmük a nemzeti teszteknek. Úgy véli ugyanis, ezek eredményéből nem derül ki, hogy a gyerekek megtanulták-e mindazt, amit kellett volna.
Valójában az sem világos, miért van szüksége az államnak a tesztelésre, mert annak eredményeit később nem használja fel.
Nem juttat például több pénzt azoknak az iskoláknak, ahol rosszabb teszteredmények születnek. S habár az iskolák megkapják az eredményeket, de arra nézve már nem érkezik útmutatás, mit kezdjenek ezekkel.
Az INEKO viszont arra figyelmeztet, hogy az ötödikesek tesztelésének elmaradása miatt az állam és a közvélemény számára nem derül ki, milyen nyomot hagyott a koronavírus-járvány a felső tagozatba kerülő gyermekek tudásszintjén.
Ezért döntéshozatalkor csupán a feltételezésekre és a megérzésekre lehet hagyatkozni. A Tesztelés 5 eredményei viszont segíthettek volna a regionális vagy iskolák közötti különbségek jobb kezelésében.
Egy biztos, a diákok és szülők számára nagy mumus a tesztelés. Egy ötödikes gyerek, aki még viszonylag kicsi, félhet, szoronghat tőle. Ráadásul valódi tétje sincs, legalábbis ez az érzése az embernek. Egy anyuka arról számolt be, kislánya már napokkal a teszt előtt nyugtalan volt, félt, hogy nem teljesít úgy, ahogy kell. Más szülő szerint viszont csemetéje nem vette túlságosan komolyan a tesztelést, nem is igazán fogta fel, miért is van rá szükség.
Először csak a 9. osztályosok tesztelését vezették be, ez volt a nevezetes Monitor 9, ami eleinte még nem is bírt jelentőséggel a későbbi továbbtanulásra nézve. Csak később számított a felvételinél. Pár évvel később jött az ötödikesek tesztelése, emlékeim szerint eleinte önkéntes alapon. Később aztán néhány évig kötelező jelleggel került rá sor. A pandémia ezt a folyamatot megakasztotta. Amúgy ugyanolyan forgatókönyvvel történik, mint a kilencedikesek tesztelése. Ez pedig nagyon megzavarja az iskolák menetét, hiszen termet, kollégákat és külső kollégákat kell hozzá biztosítani” – mondja Masszi János, a Felvidék egyik legnagyobb magyar alapiskolájának, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskolának az igazgatója, amikor a véleményét kérdezzük.
Rögtön hozzá is teszi, rengeteg pénzt is megspórol az állam az elmaradásával, amit okosabban is el lehet(ne) költeni.
A tesztek eredményeivel az iskola általában mindig elégedett. Szépen teljesítenek a diákjaik, nagy meglepetés nem éri a pedagógusgárdát.
Ugyanakkor az iskolavezető az ilyen fajta megmérettetést ebben a korban nem tartja jónak, úgy tapasztalják, komoly stresszfaktor ez a még viszonylag kis gyermekek számára.
– summázza az igazgató.
