Új fejezet kezdődhet magyar iskoláink történetében?
Július 7-e kisebb fajta mérföldkőnek tekinthető, legalábbis, ami a magyar nyelvű oktatást illeti a Felvidéken. A komáromi Tiszti Pavilon dísztermében tanácskoztak a déli régiók közoktatásának helyzetéről és jövőképéről az oktatási minisztérium és a Magyar Szövetség, illetve a fenntartó megyék, helyi önkormányzatok és a szakmai szervezetek, köztük a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselői. Minden jel szerint nem utoljára, ugyanis Tomáš Drucker miniszter nyitott az együttműködésre, szívesen fogadja a konkrét javaslatokat, úgy tűnik, kellő figyelmet szentel a kisebbségi oktatásnak.
A kerekasztalt követő sajtótájékoztatón az oktatási miniszter, aki egyébként végig a déli régiók oktatásügyéről beszélt, utalva ezzel arra, hogy a figyelme a szlovák iskolákra is vonatkozik, fontosnak nevezte a régiók közötti párbeszédet és elmondta, nem szeretnének iskolákat bezárni. A tárca fő célja a minőségi közoktatás biztosítása, és az intézményhálózat racionalizálása ezt a célkitűzést szolgálja.
Állítja, az előttünk álló folyamatokat nem önerőből, hanem az érintettekkel, a fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel való párbeszédre alapozva, velük együttműködve szeretnék véghez vinni. Mindezt és a jogszabályi reformokat nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan, 2030-ig szeretnék elvégezni.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a találkozót követően adott nyilatkozatban stratégiailag létfontosságúnak nevezte a magyar nyelvű oktatás jövőjét. Nagyra értékelte a miniszter nyitottságát és őszinte érdeklődését.
– Számunkra kifejezetten fontos kihívás, hogy tessék, itt van a lehetőség, hogy megfogalmazhassuk elképzeléseinket, hiszen a miniszter a további párbeszédre és egyeztetésre nyitott. Ha előállunk javaslatainkkal, terveinkkel, akkor azokat meg fogja hallgatni. A Magyar Szövetség nevében felvázoltam egyfajta jövőképet, ami, ha úgy tetszik, egy intézményesített stratégia a magyar nyelvű oktatás számára – mondta a pártelnök, aki a saját példájával szemléltette, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok iskolabezárásokhoz vezetnek. Ő még a lévai református gimnáziumban érettségizett, amely néhány éve megszűnt, most pedig egy másik járásbeli alapiskola ajtajára került lakat. A gyermekhiány miatt. S mivel ez a helyzet a közeljövőben nem nagyon fog változni, számunkra égető fontosságú az alkotmányos és jogszabályi garanciáknak a megléte.
A Magyar Szövetség elnöke 4 lépésben fogalmazta meg, mi a teendő magyar iskoláinkért, amellyel azt is mondhatnánk, hogy az oktatásügyünk autonómiájának alapozna meg.
Az első az oktatási minisztérium magyar főosztályának a megerősítése. A második lépés a nemzetiségi iskolahivatal létrehozása lenne. Harmadik lépésnek a magyar párt a nemzetiségi oktatási intézményhálózat kialakítását tartja. Negyedikként pedig fenntartói jogkörökkel rendelkező nemzetiségi tanács felállítását javasolja. Gubík László ez utóbbi esetében a vajdasági példára hivatkozott.
Tamás Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökségi tagja és a Rozsnyói Területi Választmány elnöke is részt vett az oktatási kerekasztalon. Mint lapunknak elmondta, az SZMPSZ-nek nem ez volt az első találkozása Tomáš Drucker miniszterrel. Már tavaly februárban sor került egyre és elmondása szerint kellemes szakmai véleménycserét folytattak. Itt prezentálták az elvárásaikat, amit a miniszter, aki racionális ember és szereti, ha konkrétumokról van szó, pozitívan értékelt, s a pedagógusszövetség is kedvezőnek ítélte ezt a találkozót.
Drucker miniszter elmondta azt is, hogy mi minden történt a közelmúltban és milyen problémákkal foglalkoznak a közoktatásban. Beszélt az óvodákról, a középiskolai hálózat optimalizálásáról, illetve az alapiskolákat érintő jövőbeni változásokról, mint amilyen a hamarosan mindenütt bevezetendő oktatási tartalmi reform – tudtuk meg Tamás Erzsébettől.
Elmondta azt is, hogy az iskolai hálózat optimalizálásának általánosan jelenleg négy forgatókönyve, vagy ha úgy tetszik, módja van, azaz ennyit tartalmaz a törvénymódosítási javaslat. Az egyik, hogy egy erősebb alapiskola „maga alá veszi” a kisebb iskolát, és az annak a kirendeltségeként működhet tovább. A másik mód az ún. összefolyás, amikor két iskola megszűnik, és keletkezik belőlük egy harmadik. Létezik még az ún. klaszteres megoldás, ami a fenntartók összefogására épül. Nekik kellene megegyezniük abban, ki lesz közülük az, aki a klasztert vezetni fogja, miközben a fenntartóknak megmarad a fenntartói jogkörük. A negyedik megoldás az iskola megszüntetése lehet, de a miniszter, amennyiben lehetséges, szeretné ezt a régiókra, illetve magukra a fenntartókra bízni, hogy döntsék el ők. Tisztában van azzal, hogy ez az, amit senki se szeretne, de akkor más fenntartható utat kell találni.
S az sincs tisztázva, hogy ki lesz a munkaadója a klaszter alá tartozó iskolákban dolgozóknak. Véleményem szerint ezeket a fontos kérdéseket mielőbb rendezni kell. Az iskolák finanszírozását mindenképpen át kell gondolni, mert nagyon kevés a pénz az iskolai és óvodai étkezdékre, a napközi otthonokra, a művészeti iskolákra – általánosan az eredeti jogkörök alá tartozó iskolákra és intézményekre. Az állam által meghatározott együtthatók/koefficiensek (szorzók) nem fedik a kiadásokat. Számos példát ismerünk arra, hogy ha a község nem támogatná az iskoláját, akkor az már rég nem működne. Kérdés, hogy meddig és miből lesznek képesek az önkormányzatok erre. Az elnéptelenedő régiók, mint amilyen Gömör vagy Kelet-Szlovákia, még az adófizetők hiányával is küszködnek, vagyis egyre kevesebb a települések bevétele.
Mi a helyzet a kisebbségi iskolák pozitív diszkriminációjával, amely szintén felmerült a miniszterrel való találkozáson? Tamás Erzsébet szerint a jelenlegi kompenzációs rendszer valószínűleg 2030-ig megszűnik, de a miniszter ígéretet tett arra, hogy nemzetiségi iskolák esetében a szorzót, ami eddig 1,13, megemelnék.
A pedagógus szakember úgy véli, addigra már az alapiskolai hálózat optimalizálása is nagyjából véget érhet, és tisztábban fogjuk látni, hány iskolánk marad működőképes.
– Tudjuk nagyon jól, hogy konszolidáció folyik az országban, minden minisztériumnak vissza kell fognia a költségvetését, és az is biztos, hogy a rendelkezésre álló pénzcsomag nem lesz nagyobb. Még örülhetünk, ha nem lesz kevesebb… A jövő tervezésénél, az anyagiakon kívül, a kedvezőtlen demográfiai mutatókat, a népességfogyást is figyelembe kell venni. A mostani találkozóból azt vontuk le elnökasszonyunkkal, Fekete Irénnel és Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével, hogy rajtunk a sor, nekünk kell letennünk elképzeléseinket az asztalra. Az biztos, hogy a miniszter nyitott minden értelmes megoldásra, legalábbis hajlandó róluk tárgyalni. Menedzsertípusú ember, aki felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, és nem szeretne felülről diktálni. Ez ritka lehetőség számunkra, kis túlzással kegyelmi állapot, hiszen eddig ilyen nyitott és együttműködőképes tárcavezetőt még nem ismertünk. Hatalmas munka vár ránk. A pedagógusszövetségnek az iskolákkal együttesen, illetve azokat koordinálva kellene meghatároznia, mi kell a magyar iskoláknak és óvodáknak, hiszen ezt maguk a gyakorlott pedagógusok tudják igazán megfogalmazni. S ezeket az elképzeléseket kellene letenni az asztalra azzal, hogy azt már a politikának, vagyis a Magyar Szövetségnek kell majd keresztülvinnie – fűzte hozzá az SZMPSZ elnökségi tagja, Tamás Erzsébet.
Megjelent a Magyar7 2025/28. számában.
