Törvénymódosítások a haladás érdekében?
Október végén a szlovák parlament több fontos oktatási törvénymódosítást is elfogadott. Úgy tűnik tehát, hogy Tomáš Drucker iskolaügyi miniszter komolyan is gondolta, amit ígért, nem sokkal hivatalba lépését követően. Reformot, változást, hogy a szlovákiai gyermekek felzárkózzanak a világ fejlett oktatási rendszereihez. Hogy végre legalább kettest kapjanak a PISA-felméréseken…! De azért lássuk emögött az észszerűséget, a spórolási szándékot is, hiszen konszolidációs időket élünk. Nem mindegy, hány iskolánk, óvodánk van és azok milyen kapacitással működnek.
Az oktatás területét érintő változásokat mi, magyarok mindig árgus szemekkel figyeljük, hiszen a törvény betűje, egy-egy szava akár döntően befolyásolhatja magyar iskoláink sorsát. A lehet például egyáltalán nem ugyanaz, mint a kötelező. Nekünk fontos, hogy ne döntsenek rólunk, nélkülünk.
Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatáspolitikai szakértője a ma7.sk portálunknak a törvénymódosításokkal kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, általánosan elmondható a módosításukról, hogy igyekeznek figyelembe venni a nemzeti kisebbségek szükségleteit, és vannak bennük olyan változtatások, amelyek segíthetnek a nemzetiségi oktatásnak. Viszont aggályait is megfogalmazta.
– A törvény szempontjából nem vagyunk pozitívan diszkriminálva, ami annyit jelent – annak ellenére, hogy kisebbség vagyunk és diákszámokban mérve ez alacsonyabb számokat jelent –, hogy ránk is ugyanazok a létszámok érvényesek, mint a többségi iskolákra. Viszont lehetnek, illetve vannak is olyan régióink, amelyekben erre a kis kivételre égetően szükség lehet a jövőben. Ezen a ponton érdemes lenne valamit lépni, az anyanyelvi oktatáshoz való jog érvényesítésével érvelve – mondta és felhívta a figyelmet néhány további pontosításra szoruló passzusra.
Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, oktatási szakember kettes érdemjegyet adna a módosításokra.
– Az biztos, hogy a változtatások a trendekre adott válaszok is valahol. Például a tanár- és gyermekhiányra. Ha kötelező lesz az óvoda hároméves kortól, akkor több óvoda is megmenekülhet. Annál is inkább, mert a demográfiai előrejelzések 20-30 százalékos csökkenést prognosztizálnak a következő évekre. Másrészt könnyű papíron leírni az integrációt és az inklúziót, de a puszta valóság bizony sokszor más. Minden reformhoz pénz is kell. Ha nincs elég asszisztens az iskolákban, akkor a speciális nevelési igényű gyermekek felzárkóztatása megvalósíthatatlan – summázta véleményét portálunk megkeresésére.
Éles vita övezte az iskolai körzetekre vonatkozó törvénymódosítást. Mi több, Pozsonyban még tüntetést is szerveztek, hogy megakadályozzák az egyházi és magániskolák megsarcolását abban az esetben, ha nem a körzetükben élő diákokat részesítik előnyben a felvételkor. Jó hír, hogy a magyar iskolák részére külön körzeteket alakítanak ki.
A módosítás értelmében közoktatást és képzést szolgáltató intézményként működnek az iskolák, melyek a felvételkor előnyben kell, hogy részesítsék a körzetükhöz tartozó gyermekeket.
A diákok legalább 70 százalékának a körzetből kell lennie. Ilyen intézménnyé válik minden óvoda, alap- és középiskola, de a magán és egyházi iskolák is csatlakozhatnak. Csakhogy számukra ez nehézség, hiszen nem mindig csak az adott településről vannak diákjaik, más településekről is érkeznek. Ha nem válnak közoktatást biztosító intézménnyé, akkor a normatív támogatásukból 20 százalékot elvesznek. De ugyanez vonatkozik azokra az iskolákra is, amelyek nem tartják be az előírt 70 százalékot. Kíváncsian várjuk, mit mutat majd a gyakorlat.
Az elfogadott törvénymódosítás értelmében 2027 szeptemberétől minden 4 éves gyermek számára kötelezővé válik az óvodalátogatás. 2028-tól pedig ez már a 3 évesekre is vonatkozik. A szülő ugyanakkor dönthet az otthoni nevelés mellett is, de ennek feltételei lesznek.
Kötelezővé válik a matematikaérettségi. Elsőként azok fognak záróvizsgát tenni matematikából, akik 2027 szeptemberében kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, vagyis a mostani nyolcadikosok. A cél nem más, mint a matematikai műveltség növelése és megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek, amely erősebb analitikus, numerikus és logikai készségekkel bíró munkatársakat keres. A matematikaérettségi alól kivételt élveznek a sportiskolák, a konzervatóriumok és a művészeti középiskolák diákjai.
Lehetővé válik, hogy az alapiskolákban alapszintű (hároméves) pedagógiai végzettséggel rendelkezők is taníthassanak. Ők lesznek a pedagógiai alkalmazott-jelöltek. Fontos változás még, hogy felgyorsul az előrehaladás a pedagógiai ranglétrán, az első attesztációt már kétéves rendes munkavégzés után megszerezhetik a pedagógusok, a másodikat pedig három év múlva. Ez egyre emelkedő fizetésekkel is jár. A módosítás célja, hogy attraktívabb legyen a pedagógusi pálya. Annál is inkább, mivel több régióban komoly pedagógushiány van.
Az oktatási törvény módosítása értelmében a jövőben a pedagógusok szóban értékelhetik a 6-9. osztályos tanulókat is, amely a magaviseletre is vonatkozik. Bizonyos tantárgyakat továbbra is érdemjegyekkel fognak értékelni vagy pedig a szóbeli értékelés és osztályzat kombinációjával.
Ezek lennének a legfontosabb törvényi változások. Ha stílusosan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, feladták a leckét rendesen az iskoláknak, az igazgatóknak, a tanároknak. Miközben jövőre teljes gőzerőre kapcsol a sok iskolában már – kísérleti jelleggel – elkezdett tartalmi reform is. Erre is készülnek a pedagógusok. Hogy az alapiskolai hálózat optimalizálásról már ne is beszéljünk. Egyszerre talán túl sok minden változik, kissé hektikus időszak vár ránk, de ha tudunk élni a lehetőségekkel, ebből nagy eséllyel nyertesen jöhetünk ki.
Megjelent a Magyar7 2025/45. számában.
