Törvény már van, pénz nincs a felsőoktatásban
Március 23-án fogadta el a szlovák parlament a felsőoktatási törvény módosítását. Azt megelőzően az akadémiai közeg jó része nemtetszését, tiltakozását fejezte ki a módosítás egyes pontjai miatt, mert féltették az egyetemek autonómiáját. Leginkább az igazgatótanácsok összetételét és nagyobb jogköreit nehezményezték.
Végül is kisebb „kozmetikai” változtatások után a jogszabályt elfogadták. A jövő fogja eldönteni, hogy a módosítás meghozza-e a kívánt eredményt. Ez pedig nem más, mint a felsőoktatás színvonalának emelése, hogy a szlovákiai fiatalok hazai egyetemet válasszanak tanulmányaik helyszínéül, ami záloga lehet az itthon maradásnak is. Az a fiatal ugyanis, aki külföldi egyetemre megy, az esetek döntő részében már nem tér haza, hogy itthon kamatoztassa tudását.
Külön misét megérne az is, hogy miközben az állam és az oktatási minisztérium minőségi felsőoktatásról álmodik, a forrásokat ehhez nem biztosítja. Sőt, az utóbbi években megrövidítették az egyetemek és főiskolák költségvetését is. Pedig a színvonal emeléséhez az oktatás mellett komoly tudományos munkát, kutatásokat is kell végezniük a jövő értelmiségét képző intézményeknek.
A törvénymódosítást ráadásul – oda nem figyelésből vagy szándékosan –, de a járvány hektikus időszakában és az új minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának kellős közepén hozták „tető alá”. Mindkettő meglehetősen megterhelte és terheli az egyetemek mindennapjait. S most még az új törvényhez is igazodniuk kell.
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora korábban már nyilatkozott médiacsaládunknak a törvénnyel kapcsolatos aggályairól. Ezúttal azt kérdeztük tőle, milyen kötelességeik származnak az elfogadott módosításokból eredően.
– Az oktatás, a kutatás és a minőségbiztosítási folyamat mellé kaptunk még egy pluszfeladatot. Másfél éven belül, vagyis a következő év augusztus végéig az összes belső előírásunkat összhangba kell hozni a törvénnyel. Az alapszabály-módosítással kell kezdeni, újjá kell szervezni az igazgatótanácsot, mert ennek ősszel megszűnik a mandátuma. November végéig fel kell állnia az újnak, mert ha nem hozzuk létre, akkor igazgatótanács nélkül maradunk. A következő év augusztus végéig pedig az összes belső előírásunkat és a karok belső dokumentumait összhangba kell hoznunk az új törvénnyel. Nem mondhatok mást, mint azt, hogy a következő hónapokra bőven el leszünk látva feladatokkal.
A rektorjelöltet a jövőben az akadémiai szenátus és az igazgatótanács közösen választja ki, majd ezt követően az oktatási miniszterhez kerül a javaslat és végül a köztársasági elnök nevezi ki a rektort. Változás van a dékánválasztásban is. Ennek kétféle módja lehet, kinevezéssel, illetve választás alapján történhet. Mostantól már csak két időszakra választható a dékán azzal, hogy a jelenlegi időszak elsőnek számít, vagyis összesen nyolc évig vezetheti az adott kart. Hasonló megkötések más egyetemeken is vannak, például Magyarországon is. Az egyetem vezetője, a rektor szintén csak két hivatali időszakra választható, azzal a kikötéssel, hogy a jelenlegi az elsőnek számít.
Juhász György szerint minden országban más-más a felsőoktatási törvény, a szlovákiai jogszabály alkotói az osztrák mintából indultak ki. A szlovák törvény eddig a cseh oktatási törvényre hasonlított, de ezen most, az érintettek tiltakozása ellenére, változtatott a törvényhozás. Az eredményen már kár rágódni, nem érdemes, el kell fogadni és igazodni kell hozzá.
– A minisztérium azzal érvelt, amikor a törvényt módosította, hogy Szlovákiában az egyetemek színvonala nem megfelelő. Igencsak rossz fényben tüntették fel ezeket az intézményeket, pedig ez így nem igaz. Kíváncsi vagyok arra, hogy ez az új törvény mennyire fogja jobb irányba terelni a felsőoktatás színvonalát, ha most egy évig az egyetem önkormányzati szerveinek átalakításával és előírásainak átdolgozásával kell foglalatoskodnunk. Egy teljesen új struktúrát kell létrehoznunk, ami nem lesz fájdalom- és konfliktusmentes, és kérdés, hogy mit fog ez javítani az oktatás minőségén – mondja a rektor.
Az egyetem tanulmányi programjainak harmonizációjával szintén augusztus végéig kell elkészülniük, aminek a lényege az, hogy ezeknek meg kell felelniük az Akkreditációs Ügynökség által kiadott standardoknak. A minőségbiztosítási rendszer bevezetéséről pedig az év végéig jelentést kell adniuk az ügynökségnek, amely 2023-ban dönt arról, hogy megfelelnek-e követelményeknek.
Nincs és nem is lesz tehát lazítás, pihenő az egyetemen, mert a törvény elfogadásával rengeteg pluszfeladat hárul az egyetemen és karokon dolgozókra. Például el kell dönteni, hogy legyenek-e kari szenátusok, vagy sem, mert a törvény úgy fogalmaz, hogy lehetnek, de nem kötelező. Ha viszont lesznek, akkor feladatkörüket pontosan meg kell határozni.
Juhász György szerint a rengeteg teendő mellett az egyik legnagyobb gond a pénzhiány. Az elmúlt években a felsőoktatásból sok forrást vontak ki, miközben a minőségi oktatás nehezen elképzelhető megfelelő anyagiak nélkül. Ha ezt nem fogják pótolni, akkor ez fájdalmas következményekkel, akár elbocsátásokkal is járhat. Más intézményekhez hasonlóan a Selye Egyetem energiaköltsége is ugrásszerűen emelkedett. 260 ezer euróval kell többet fizetniük ebben az évben az éves rezsire, amit jelenleg saját forrásaikból fedeznek, mert a minisztériumtól egyelőre nem érkezett semmiféle kompenzáció, de még csak ígéret sem arra, hogy ezeket a költségeket visszatérítik.
A komáromi egyetem rektora azt azért még – örömmel a hangjában – hozzáteszi: a rengeteg pluszmunka és megoldandó feladat mellett némi gyógyír, hogy végre a megszokott menetben folyik az oktatás az egyetemen és az idén, két év kihagyás után, az államvizsgák is jelenléti formában történhetnek. S újra láthatják egymás arcát a hallgatók és az oktatók, mert a maszkviselés is megszűnik.
Megjelent a Magyar7 2022/17.számában.
