Tiltakozó felvonulás a szabad egyetemekért
Tiltakozó felvonulást tervez az akadémiai közösség, amelyre a gyengéd forradalom évfordulója előtti napon kerül sor. Hasonlóképpen, mint 32 évvel ezelőtt most is a demokráciát, a tudományos szabadságjogokat szeretné megvédeni, és tiltakozni a felsőoktatási törvénytervezet ellen.
Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter azonban továbbra sem hajlandó meghátrálni. Kevés támogatóinak egyike Iveta Radičová volt kormányfő, aki szerint a szlovákiai felsőoktatási intézmények túlságosan bezárkóztak, de persze megérti az akadémiai közeg félelmeit is.
– hangsúlyozta Radičová a pravda.sk portál Igazságról van szó című műsorában. Sőt, maga is előállt egy kompromisszumos javaslattal.
A tiltakozó felvonulásra – akárcsak 1989-ben – egy nappal a gyengéd forradalom évfordulója előtt, november 16-án kerül sor 13 órakor a pozsonyi Comenius Egyetem épülete előtt, a Šafárik téren. Szervezői a Comenius Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem, valamint a Felsőoktatási Intézmények Tanácsa és a Felsőoktatási Intézmények Hallgatói Tanácsa.
A szervezők egy petíciót is elindítottak a felsőoktatási törvénytervezet ellen, amelyet néhány nap alatt több mint ötezren írtak alá.
Az egyetem törvénymódosítással szembeni főbb fenntartásai közt szerepel az egyetemek közvetlen politikai jelöltek általi ellenőrzésének veszélye, a tulajdon feletti ellenőrzés elvesztése és az a tény, hogy a törvénymódosítás nem oldja meg a felsőoktatás valós problémáit. Jövőre a szlovák egyetemek teljes költségvetésének 28 millió eurós csökkentésével számolnak, miközben a finanszírozás nem éri el sem Csehország, sem Magyarország, sem Lengyelország szintjét” – magyarázzák a tiltakozás szervezői.
Gröhling azonban továbbra is ragaszkodik az akadémiai önkormányzat korlátozásához, amit azzal indokol, hogy az egyetemeknek nyitottabbnak kell lenniük a nyilvánosság, a kutatók, a munkaerőpiac és az üzleti szféra felé. A tárca továbbra is elutasítja a politikai befolyásolás feltételezését.
Ezenkívül az igazgatótanács tagjainak felét az akadémiai szenátus választja. A minisztérium által jelölt igazgatótanácsi tagok így a rektorválasztás során a szavazatok mindössze 10 százalékát teszik ki. Ilyen szavazatsúllyal sem politikai befolyásolás, sem az igazgatótanácsi tisztséggel való visszaélés nem lehetséges” – állítja a tárca.
Az egyetemek képviselői azonban megkérdőjelezik ezt az állítást.
– jelentette ki Martin Putala, a Felsőoktatási Intézmények Tanácsának elnöke. „A költségvetést is az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia. A rektor az igazgatótanács nélkül semmit sem tehet. A kvesztor, aki tulajdonképpen az egyetem gazdasági helyettese, nem a rektornak lesz alárendelve, hanem az igazgatótanácsnak. Ebben áll a politikai befolyásolás. Talán nem politikai befolyásolás az, hogy bármilyen vagyonjellegű kérdésről egy külsős fog dönteni, akit az oktatási miniszter jelöl ki?” – tette fel a kérdést Marek Števček, a Comenius Egyetem rektora az elégedetlen akadémiai közösséggel való egyik találkozó után.
Iveta Radičová, a Páneurópai Főiskola Tömegmédia Karának dékánja, aki egyike a Gröhlinget támogató nem túl sok akadémiai hangnak, azt állítja, hogy Szlovákia ebből a szempontból nem szokványos ország. Más országokban ugyanis az egyetemek többségét igazgatótanács irányítja külső személyiségekkel.
Az akadémiai közösség egy részének reakcióját azonban nem tartja megfelelőnek, mert a javaslatban sokkal fontosabb változtatások vannak.
Külön hangsúlyozta az egyetemi docensi és professzori állások bevezetését, ami lehetővé tenné, hogy külföldi szakértők töltsék be a professzori posztot anélkül, hogy a szlovákhoz hasonló professzori vagy docensi címekkel rendelkezne.
Ezért egy kompromisszumos megoldást javasol.
De az akadémiai szenátus is javasolhatja, hogy ismert és jeles személyiségek képviseljék őket a testületben” – fűzte hozzá Radičová.