Te melyik tételt húznád? – jövő héten kezdődnek a szóbeli érettségik
A végzős középiskolás diákok nagy része már lázasan készül, ismétel otthon az érettségi vizsgára. Jövő héttől három héten át a zöld asztalnál adnak számot az utóbbi években megszerzett tudásukról. Ez egyúttal a felnőtté válást is szimbolizálja, a belépést a nagybetűs életbe. Sokak számára az érettségi a továbbtanulás előszobája, míg másoknak a dolgos hétköznapok kezdete. Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagját kérdeztük.
„Idén nincs változás az érettségik rendszerében. Három idősávból lehetett érettségi időpontot választani, iskolánkban az elsőben, május 20-24. között zajlanak az érettségik. A második sávban május 27-31. között érettségiznek, a harmadikban pedig június 3-7. között.
Iskolánkban 15 tantárgybizottságot állítunk fel, 118 diákunk érettségizik. Nálunk már hagyomány, hogy a harmadikos diákok megnézhetik, hogyan is zajlik az érettségi. A szóbeli érettségi vizsgák ugyanis nyilvánosak” – tudjuk meg tőle. Hozzáfűzi: magyar, szlovák és angol nyelvből két bizottságuk lesz, a többi 12 tantárgyból pedig egy. Fontos tudnivaló, hogy magyar tannyelvű iskolákban az újabb nyelv már csak az ötödik vagy hatodik érettségi tantárgy lehet.
Örömmel számol be arról, hogy a Selyén matematikából 52 diák érettségizik, vagyis az érettségizők 44 százaléka, ami jóval az országos átlag fölött van.
– említi meg.
Akik magyarországi egyetemekre jelentkeztek, azok közül sokan emelt szintű érettségit tesznek valamelyik magyarországi városban.
Kérdésünkre válaszolva elmondja, hogy a Selye János Gimnázium diákjainak minden tantárgyból az országos átlag felett sikerültek az írásbeli érettségi vizsgái. Matematikából kiugróan magas teljesítményt „hoztak” a diákok, jóval 80 százalék fölötti eredményeket produkáltak.
Európában, így Magyarországon és Szlovákiában is egyre többször merül fel, hogy az érettségi vizsgákat el kellene törölni, valahol ezt már meg is tették. Valóban nincs szükség rájuk?
Jó látni, ahogy életük első igazán nagy megmérettetésénél egymás segítik, egymásért izgulnak. Épp most ünnepeltük Selye János, az stresszelmélet atyja érettségi vizsgájának századik évfordulóját, és ő mondta, a stresszmentes élet az maga a halál, vagyis stressz nélkül egyszerűen nincs élet. Elkerülni nem lehet, meg kell tanulni vele élni. Egy magyar vállalkozó fogalmazta meg frappánsan, miszerint már nincsenek alacsonyan lógó gyümölcsök, vagyis mindenért meg kell küzdeni” – mondja el véleményét.
Néha elő-előfordul, hogy egy-egy végig kitűnően teljesítő diák az érettségikor „rövidzárlatot kap”, túlizgulja azt és nem a szokásosan teljesít. De a törvény gondol az ilyen esetekre is, legfeljebb két osztályzattal lehet rontani a teljesítményén. Egy jó tanuló tehát nem bukhat meg az érettségin.
Andruskó Imre minden évben arra kéri érettségiztető kollégáit, hogy arra legyenek kíváncsiak, amit a diák tud, ne pedig arra, amit nem. A lényeg, hogy látja-e az összefüggéseket.
Felhozza, hogy száz évvel ezelőtt egy-egy adott évfolyamnak csak a 0,5 - 1 százaléka érettségizett. A múlt század tízes éveiben Nagy-Magyarországon évente 250-350 ezer diák volt és maximum 2 ezer diák érettségizett. Napjainkban pedig az adott évfolyam 70-80 százaléka. Ebből világos, hogy az érettségi vizsga színvonala csökkent, száz éve még sokkal nagyobb próbatétel volt, mint manapság. Értéke régen csaknem vetekedett a diplomáéval. Mivel egy több százéves hagyományról van szó, nem szabad kidobni az ablakon.
A végzős diákokat az érettségin kívül még egy megmérettetés várja, az egyetemi és főiskolai felvételi.
– sorolja iskolájuk adatait.
Mit ér a gimnáziumi érettségi, ha a diák nem tanul tovább? Andruskó Imre szerint, akinek nincsenek ilyen szándékai, annak nem sokat, habár általános műveltsége növekszik. Neki sokkal megfelelőbb valamelyik szakközépiskola, ahol szakmát kap a kezébe.
Tény, hogy kevés olyan diák van, aki már 14-15 éves korában tudja, mi szeretne lenni nagy korában. Ilyenkor jó a gimnázium, mert nálunk is negyedikben ún. szeminárium rendszer van, vagyis például, aki orvosira akar menni, az választhat négy óra biológiát, négy óra kémiát és két óra fizikát, és ezáltal jobban fel tud készülni a felvételire. Ha mérnöki pályára megy, akkor választhat négy óra matematikát, négy óra fizikát és két óra ábrázoló geometriát” – szemlélteti, miért is jó a gimnázium azok számára, akiknek komoly terveik vannak a jövőjüket illetően.
