Nem is akarják, hogy megtanuljanak szlovákul

Ez utóbbira már nyugdíjas korában került sor, hiszen a szlovák szakos tanárok ma is hiánycikknek számítanak vidékünkön. Bár 70 évesen befejezte a pedagógusi munkát, továbbra is aktív maradt. Előbb szakács–pincér képesítést szerzett, majd virágkötő kisiparos lett, és otthonában, Battyánban ma is tagja a hagyományőrző csoportnak, de a római katolikus egyházban is szerepet vállal.

Ha manapság egy magyar szülőtől megkérdezzük, miért küldte a gyerekét szlovák iskolába, szinte előre halljuk a választ: hogy jól megtanuljon szlovákul. Vajon mit gondol erről a pedagógus, aki évtizedeken át oktatta a gyerekeknek az államnyelvet?

Egy nyelvet az óvodában, illetve az iskola alsó tagozatán kell a gyerekekkel megszerettetni. Ha ez valamilyen okból nem sikerülne, mindenképpen el kell érnünk annyit, hogy egyetlen gyerek számára se legyen mumus az államnyelv.

Ha nem görcsölünk, azt hiszem, játékosan és élményalapú módszerrel a szlovák nyelv is megszerettethető. Igaz, a tankönyvek agyon vannak zsúfolva grammatikával, az idegen nyelvként való kezelés sem megoldott, a pedagógus személye azonban sokat tud javítani a helyzeten.

Ráadásul ma már nagyobb szabadsággal rendelkeznek az oktatók, mint régen, a mi időnkben. Lomb Kató, a nyelvzseni mondta: ha egy nyelvet meg akarsz tanulni, a megszerzett tudást több irányból is meg kell támogatni! Amit a gyerek az iskolában megtanult, ahhoz jöjjön hozzá a szülő munkája, az illető nyelvű tévéadások követése, az újságok, könyvek, internetes portálok olvasása. Mert aki nem akarja a szülőföldjét elhagyni, külföldön érvényesülni, annak kikerülhetetlen a szlovák nyelv ismerete. Bár nem világnyelvet tanulunk általa, de aki beszél szlovákul, az a többi szláv nyelven is elboldogul. És ez fontos.

Magyar iskolában is jól megtanulható nyelvről van szó?

Amikor azt hallom, hogy valaki azért küldi szlovák iskolába a gyermekét, hogy jól elsajátítsa az államnyelvet, mindig az jut eszembe: ilyen alapon a szlovák gyereknek be sem kellene iratkoznia az iskolába, hiszen beszél szlovákul.

Félre a tréfát: a gyerek nem csak nyelvtanulásra hivatott, hiszen számtalan más dologgal is megismerkedik az iskolában. A nyelvoktatás csupán egy szegmense az oktatásnak. Márpedig a fizika, a földrajz, a kémia stb. csak anyanyelven érthető meg igazán, csak így jelenthet tartós tudást. Ez az, amiről a magyar szülők együgyűen megfeledkeznek. A gyerek akkor nem beszél jól szlovákul, ha magyar környezet veszi körül, és csak heti néhány órában hallja a szlovák nyelvet. Bezzeg például a kassai magyar gyerekekkel nincs ilyen gond, hiszen amint kilépnek a lakásuk ajtaján, a szlovák nyelvet hallják, használják.

Ráadásul gyakran helyesebben, mint a született szlovákok.

Igen, megfigyeltem, hogy a magyar iskolák diákjai helyesebben írnak szlovákul, mint a szlovák iskolába járó kortársaik. Egyáltalán: írásban sokkal jobban teljesítenek, mint szóban.

Ebben talán az is szerepet játszik, hogy gyakorlás híján tartanak a szlovák nyelven való megszólalástól. Nem merik felvállalni, hogy valamit esetleg hibásan mondanak. Ez nem helyes, erről le kellene szoktatni őket! Jómagam az iskoláinkban a szlovák irodalom oktatását is fölöslegesnek tartom, hiszen egy irodalmi szöveg mindig igényesebb szókincsből táplálkozik, mint amire a beszélt nyelvben szükség van.

És persze főleg az, hogy a gyerek hamar megtapasztalja: ha hibásan beszél, kigúnyolják, megalázzák. Évtizedes tapasztalataim alapján ki merem jelenteni, hogy a mindenkori oktatási minisztériumnak nem is célja, hogy a gyerekeink jól elsajátítsák a szlovák nyelvet.

Többször foglalkoztam már felnőttként korábbi tanítványaimmal, akik vagy állásinterjúra készültek, vagy szlovák közegben találtak munkahelyet, és megkértek, adjak nekik néhány gyakorlóórát. Ilyenkor már teljesen más volt a nyelvhez fűződő viszonyuk. Ha rájönnek, hogy az életben szükségük van rá, örömmel tanulják.  Végezetül csak annyit – és ezt nem a szülői elfogultság mondatja velem –, hogy két felnőtt lányom van, és mindketten mindvégig magyar iskolába jártak, mégis gyönyörűen beszélnek szlovákul. Ez hozzáállás és nem iskolaválasztás kérdése, ráadásul bárki számára elérhető.              

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/48. számában.