Nehéz demográfiai helyzetben különösen fontos a magyar intézményválasztás ösztönzése
A Rákóczi Szövetség az iskolai beíratásokat követő időszakban minden évben felméri a felvidéki magyar iskolakezdők várható számát. Fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes létszámok nem tekinthetők véglegesnek, ugyanis az április 30-án lezárult beíratásokat követően még zajlanak az iskolaérettséget felmérő pszichológiai vizsgálatok, sok szülő még mérlegeli az iskolakezdés halasztását. Az adatok nem tartalmazzák az évismétlőket, illetve a nyár folyamán vagy a tanévkezdést követően a „felbukkanó” diákokat sem. Bár az egyes régiók közötti eltérések ezúttal is jól körvonalazhatóak, idén az előző év azonos időszakához képest kb. 100-150 elsőssel kevesebbel számolnak a felvidéki magyar alapiskolák.
Tavaly év végi elemzésünkben megállapítottuk, hogy bár a 2024/2025-ös tanévben a felvidéki magyar iskolakezdők száma némileg elmaradt a megelőző két év kiemelkedően magas értékeitől, a felvidéki magyar oktatás helyzete továbbra is stabil, sőt az egyes képzési szinteken az összesített létszámok a korábbi évek átlagához képest kedvezőbbek voltak. Bár az alapiskolák aggregált létszámaiban idén már csak azért sem várható jelentős változás, mert az elballagó kilencedikesek száma rendre jóval alacsonyabb az iskolakezdőkénél, az iskolakezdők várható számán már érezhető a Szlovákia egészét tekintve 2022-től, a magyar születések számában legkésőbb 2019-től jelentkező demográfiai hullámvölgy hatása.
A magyar iskolakezdők számának várható csökkenése tehát alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. Az iskolát idén megkezdő – nem évismétlő – gyermekek bő fele 2019-ben, másik része 2018-ban, csekély töredéke még korábban született.
A szlovák statisztikai hivataltól származó adatok szerint a magyar születések száma éppen 2018-tól indult csökkenésnek. 2017-ben még 3698, 2018-ban 3509, 2019-ben már csak 3298 magyarként regisztrált gyermek született (ez az adat tartalmazza a magyar ajkú roma újszülöttek többségét is). Jól látható, hogy 2025-ben a tavalyi évhez képest nagyságrendileg kétszázzal kevesebb magyar gyermek válik iskolakötelessé.
Örömteli ugyanakkor, hogy Pozsonyban sikerült megőrizni az elmúlt évek növekvő tendenciáját, Losoncon az utóbbi évtized vonatkozásában várhatóan rekordszámú magyar elsős kezdi meg tanulmányait, illetve a rimaszombati, rozsnyói, szepsi egyházi iskolák is a tavalyihoz képest több elsőssel számolnak.
A jelenlegi demográfiai kilátások tükrében különösen fontos a magyar iskolaválasztást ösztönző programok, így többek között a magyar állam által a Szülőföldön Magyarul Program keretében folyósított, évi bruttó 100 ezer Ft értékű nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás hatékony lebonyolítása.
A program digitalizációjáért, valamint a kapcsolódó kommunikációs feladatokért 2024 óta a Rákóczi Szövetség felel. A Szövetség és a kérelmek elbírálását végző felvidéki partnerszervezet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közötti együttműködés hatékonyságát jelzi, hogy a 2024/2025-ös tanévben a 10 011 magyar csoportos óvodásból 9622, a 29 403 magyar tanítási nyelvű alapiskolai osztályt látogató gyermekből – a speciális oktatást nem számolva – 27 287, a 8921 magyar osztályban tanuló középiskolásból 7714 után nyújtottak be támogatási kérelmet. Ez a magyar óvodások 96,1%-ának, az alapiskolások 92,8%-ának, a középiskolások 86,5%-ának felel meg, azaz tízből több mint kilenc magyarul tanuló felvidéki gyermek és fiatal várhatóan részesül a támogatásban.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók kérelmeivel együtt tavaly 47 763, idén 46 976 kérelem érkezett be Felvidékről a Rákóczi Szövetség online felületére az április-májusi benyújtási időszakban, ugyanakkor a duplikátumok szűrése miatt a támogatott felvidéki kérelmek száma idén a tavalyi évhez képest vélhetően magasabb lesz.
A támogatások az anyagi és erkölcsi odafigyelésen túl hatékony eszközt biztosítanak az érintett családok megszólításához, az anyaország és a külhoni magyar közösségek közötti közvetlen kapocs megteremtéséhez és a magyar kultúra és identitás továbbadásához.
