Magyar Szövetség: Kiállás az egyházi és magániskolák mellett a pozsonyi tüntetésen
A Kezdeményezés az erkölcsös közéletért (Iniciatíva za podporu cnosti vo verejnom živote) nevű keresztény – konzervatív szervezet hirdette és szervezte meg csütörtök délutánra azt a megmozdulást, amelyen több politikai és közéleti személyiség szólalt fel és tiltakozott az ellen az oktatási törvénytervezet ellen, amelynek elfogadása a jelenlegi parlamenti ülésszak folyamán is napirendre kerülhetne.
A tiltakozók elsősorban az ellen emelték fel a hangjukat, hogy a törvénytervezet szerintük a magán- és az egyházi alapítású és fenntartású iskolákat hátrányosan megkülönbözteti a támogatások területén, hiszen a – menet közben többször változó – törvényjavaslat szerint kevesebb juttatás járna ezeknek az iskolatípusoknak, mint az állami fenntartásúaknak. S ezt az egyenlőtlenséget azzal lehetne kiváltani, ha a magán- és az egyházi iskolák az államiakkal megegyező módon, kötelezően megnyitnák a körzetükben lakó tanulók előtt a kapuikat.
A felszólalók, köztük több aktív politikus, elsősorban az iskolarendszer szabadságát és az anyagi diszkriminációt kérte számon, továbbá az érintett iskolák fenntartóit és vezetőit kizáró törvényelőkészítést rótták fel elsősorban Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszternek, akit néhányan teljesen alkalmatlannak is nyilvánítottak a tárca vezetésére.
Nagy meglepetésre a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, Milan Majerský, illetve a Keresztény Unió (KÚ) elnöke, a korábbi miniszter, Milan Krajniak után a Magyar Szövetség (MSZ) elnök, Gubík László neve hangzott el, aki ugyan személyesen nem tudott ott lenni a parlament előtti tiltakozó nagygyűlésen, de helyette a fiatal Heringes Walter, elnöki titkár és koordinátor mondta el a magyar párt jegyezte beszédet. S a szöveg elnyerte a mintegy ezer szlovák keresztény-konzervatív jelenlévő tetszését, sőt Heringes beszédét többször is tapssal szakították félbe.
A beszéd mintegy szolidaritásvállalás az ország egész iskolarendszerét érintő oktatási reform néhány meggondolatlansága és többek által jelzett előkészítetlensége elleni tiltakozásokkal. Ám abban mindenképpen egyedi gondolatokat is tartalmazott, hogy a megemlítette, a reformnak a nemzetiségi iskolákat érintő kitételei is vannak, amelyek szintén nem a kisebbségi közösségek iskolaügyi elképzelései szerint alakulnak.
A tiltakozó nagygyűlésen való részvétel így két pozitívumot is jelent a Magyar Szövetség, illetve a magyarság számára. Aktív jelenléttel bizonyították, hogy ha szükséges, akkor az ellenzéki kezdeményezések mellét is oda tud a párt állni, illetve a jelenlévő szlovák politikusok előtt is világossá válhatott, hogy nemzetiségi érintettjei is vannak a Drucker miniszter tervezte változásoknak.
