Művészeti nevelés pótmegoldásokkal
Egyetértünk azokkal a pedagógusokkal és szülőkkel, akik keveslik iskoláinkban a művészeti tantárgyak heti óraszámát. Szó sincs arról, hogy „művészképzővé” akarnánk változtatni az oktatási intézményeket, hiszen mindannyian tudatosítjuk a reál tárgyak és a nyelvek oktatásának fontosságát. Hiszünk azonban a képzőművészeti és a zenei nevelés kreativitást fejlesztő erejében, a fantázia szárnyalásának jótékony hatásában a további ismeretek megszerzése során.
Az állami tanterv szerint a művészeti tantárgyakra fordítható tanórák száma évek óta változatlan, általában heti egy óra. Vannak azonban kivételek: az alapiskola 1. évfolyamában a zenei nevelést be lehet építeni a többi tantárgy anyagába, vagy a szabadon választott órák rovására, önálló tantárgyként tanítható – ez az iskola döntésén múlik – mondta lapunknak Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos elnöke.
– Az intézményi oktatásban a zene és a rajzóra az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfőbb színtere, amit még az óvodáskor előtt meg lehet, sőt meg is kell alapozni. Ennek érdekében indultak tájainkon is a Ringató és Cseperedő foglalkozások. Óvodáink kiemelt figyelmet szentelnek a művészeti nevelésnek, rendszeresen bekapcsolódnak a rajzversenyekbe és a néphagyományaink megismerését célzó programokba, amelyeket a Comenius Pedagógiai Intézet és a pedagógusszövetség segítségével juttatunk el az óvópedagógusokhoz. Ugyanez az iskolák vonatkozásában is elmondható, évtizedek óta szervezünk továbbképzéseket művészeti nevelés témájában. Nyári egyetemeinken önálló szakcsoporttal folyamatosan jelen van a vizuális nevelés és a karének, a területi választmányok pedig regionális szinten egész évben tartanak képzéseket a pedagógusoknak – mondta el Fekete Irén.
A pedagógusok az ekképp szerzett ismereteiket az iskolai gyakorlatban hasznosítják, amit a tanulók hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő képzőművészeti versenyeredményeinek sokasága és az iskolai kórusok számának gyarapodása is bizonyít.
Ugyancsak nagyon népszerű nyári tematikus táborunk, mely szintén Harmos Károly nevét viseli, ahol a pedagógusok vezetésével, egy héten át a legváltozatosabb technikákat alkalmazva, intenzív alkotómunka folyik.
– Országos viszonylatban a Marianum volt az első ének-zenei alapiskola, ahol minden évfolyamban heti 3 órában kezdtük el oktatni az éneket és a zenei nevelést. Magyarországi tankönyvekből, a hatékony Kodály-módszer alapján tanítottuk a gyerekeket, akik mindezt velem és a többi zene szakos kollégáimmal együtt nagyon élvezték, és ezek a lélekemelő óráink más tantárgyak elsajátítására is pozitív hatást gyakoroltak – idézte a múltat Stubendek István pedagógus, karnagy. Elmondása szerint a tanulók szívesen léptek be az iskolai kórusba, s jelenleg már két marianumos énekkar tevékenykedik. Több év elteltével azonban fokozatosan csökkentették a zene-órákat, mert a szülők inkább több angol-órát akartak.
– mondta a pedagógus-karnagy, az 1994 őszén Komáromban megnyílt Marianum Ének-zenei MTNY Egyházi Alapiskola volt alapító igazgatója, aki szerint intézményük hiánypótlásra vállalkozott.
Ettől még nagyobb szívfájdalma, hogy a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán már több éve nem oktatnak zenei nevelést, a Selye János Egyetem Tanárképző Karán pedig e szak annak ellenére nem indult be, hogy ott a személyi feltételek több szakképzett zenepedagógus (Orsovics Yvette, Csehi Ágota stb.) személyében biztosítva lennének. Ők manapság a jövendő óvodapedagógusokat oktatják.
– Kodály mondta, hogy a jó vezetőkön, szakembereken múlik, mi lesz az országból: Tündérország vagy pusztaság. Vannak olyan iskoláink, ahol egyetlen kórus sem működik, mert azoknak a léte is a pedagógusok szakképzettségétől, tettrekészségétől függ. Akadnak, akik azzal érvelnek, hogy a jövendő pedagógusok úgysem választanák a zenei nevelést, mert az osztályonkénti heti 1 óra nem biztosítaná a megélhetésüket. Lehetne úgy, ahogy régebben is volt, hogy a zeneórán kívül az alsó tagozaton más tantárgyakat is oktattunk, s meglett a szükséges óraszámunk – vázolta javaslatát Stubendek István.
Vas „Bodzsi” Katarína, a Marianum Egyházi Iskolaközpont magyar nyelv–képzőművészet szakos pedagógusa, a bibliai témájú országos Bárka-rajzverseny ötletgazdája is szívesen elmondta véleményét.
– Jelenleg délelőtti fél munkaidőben, az 1–9. osztályokban heti 1 órában tanítok rajzot, délutáni fél állásban pedig az ötödikesek „napközise” vagyok. Képzőművészet szakosként a saját elképzelésem szerint dönthetek óráim tartalmáról, gyakran a különféle rajzversenyekre készülünk, mert szívügyem a tehetséggondozás. Azt tapasztalom, hogy a gyerekeket lelkileg is nagyon feltölti a közös készülődés és minden sikerélmény. Ezért is ötlöttem ki, s 2017 óta társrendezőkkel együtt szervezem a Bárka-rajzversenyt a felvidéki óvodások, valamint alap- és középiskolások számára. A napköziben pedig a betervezett témák szerint, a kidobott alapanyagokat újrahasznosítva, kézműveskedni szoktunk. A gyerkőcöktől sokszor hallom azt, hogy „jó lenne, ha minden nap tartanánk rajz-órát”, mert az órán egyidejűleg kikapcsolódnak, és szárnyalni engedhetik a fantáziájukat. Én már a heti 2 órának is örülnék, hiszen a 45 perces órának csak a kétharmadán alkothatunk, a többi idő a készülődéssel, a témák és technikák megbeszélésével stb. megy el.
Czibor Angelika, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója is nagyon fontosnak tartja a gyerekek művészeti irányú fejlesztését, ami a többi tantárgyhoz való viszonyulásukat is befolyásolja.
A zeneoktatás kapcsán főleg a magyar népdalkultúrából, néphagyományokból merítenek, s a magyarirodalom-órákon is ismerkednek az egyes korszakok művészeti stílusaival, alkotásaival. Écsi Gyöngyi református lelkész, előadóművész pedig a zsoltáréneklést oktatja nálunk – vázolta a hetényi helyzetet az iskola igazgatója.
Arról is beszélt, hogy a gyerekek a rajz-órákon megtanulják az egyes technikák alapjait, miközben szívesen rajzolgatnak a „művészkuckóban”, sőt, a folyosókat is az ő rajzaik díszítik.
– A kollégáink szívesen vesznek részt az SZMPSZ által rendezett rajzkurzusokon, nyári egyetemeken és az Alkotni is engedd pályázaton, ahol nemrég többen aranysávosok lettek. A tanítványaik is szép sikereket érnek el a hazai és magyarországi képzőművészeti versenyeken. Újabban pedig kialakítottak egy tánctermet is, ahol délutánonként a 110 diákunk közül mintegy 40 sajátítja el a néptánc, a balett és a hiphop alapjait, a színpadi látványtánc kapcsán pedig egyéni és csoportos koreográfiákat tanulnak. Sőt, a kreativitásukat azzal is fejlesztik, hogy saját koreográfiákat is alkotnak. Mindez annak köszönhető, hogy az iskolaépületükben az Ógyallai Művészeti Alapiskola kihelyezett részlege működik, amelynek pedagógusai pótolni tudják a hiányt: rajzolni, zenélni, énekelni, zongorázni, táncolni és zeneelméletre tanítják az érdeklődőket. A szülők válláról levéve a terhet, hogy más helyszínre ne kelljen vinni őket és értük menni. Ezért is nevezik „művésziskolának” a Tarczyt.
A Selye János Gimnázium 1–4. évfolyamában ugyanúgy heti 1 órában folyik a zenei és képzőművészeti nevelés, mint az alapiskolákban.
– Korábban Stirber Lajos bácsi vezette az iskolai kórusunkat is, amit a pandémiás időszak után szeretnénk teljes gőzzel újraindítani. A négyéves tagozatunk 1. és 2. évfolyamában nem oktatunk művészeti tantárgyat, a 3. és 4. évfolyamban azonban az órarendben szerepel a művészet és kultúra tantárgy, akárcsak a nyolcosztá-lyos tagozat utolsó két évében. E tantárgy keretében a színház- és tudománytörténettől kezdve a más tematikájú elméleti oktatáson át a gyakorlati képzésig, így a prezentációk készítéséig, többféle ismeretet sajítíthatnak el a diákok – mondta Andruskó Imre igazgató. A Gimisz Diákszínpad tevékenységét Bajkai Csengel Mónika irányítja, és a következő tanévben beindul a „kis Gimisz” is, amelyben majd a nyolcosztályos tagozat 10-14 éves diákjai szerepelhetnek.
– Az idei tanév elején öt diákunk zenekaralapítási ötlettel keresett meg engem, s örömmel támogattuk őket. A szülői munkaközösséggel együttműködve és a Király püspök Alapítványunk révén felszerelést vásároltunk, az alagsorban próbatermük van. Már a diákbálunkon és a Komáromi Napokon is bemutatkozott a Pusztaszer együttes.
– Ez azért is sajnálatos, mert a versenyeredmények, az ERASMUS-projektek és egyéb aktivitások során elért pontszámok alapján rangsorolják az oktatási intézményeket, s a legsikeresebbek akár több ezer eurós pénzjutalomban is részesülhetnek. A mi gimink azt már többször megkapta, ám az eddig be nem számított pontok is jól jönnének – szögezte le a Selye János Gimnázium igazgatója.
Megjelent a Magyar7 2022/21. számában.
