Minőségi iskola, a jövő záloga
A legutóbbi PISA-felmérések eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai diákok a kreatív gondolkodás területén jócskán az európai átlag alatt teljesítenek. De ugyanez a helyzet az értő olvasással és a matematikai ismeretekkel is. Valami már régóta nagyon nincs rendben oktatásügyünkben. Ezen próbál meg változtatni a kurrikuláris reform, amely új oktatási módszerekkel, élményszerű oktatással, a pedagógus személyiségének kibontakoztatásával kívánja elérni, hogy hatékonyabbá váljon a tanulás. Most végre vakáció van, de ősztől már több száz iskola kapcsolódik be az oktatási reformba, köztük közel negyven magyar tanítási nyelvű is.
Szőköl István, a Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi kihelyezett részlegének vezetője lapunknak elmondta, néhány hete szervezték meg az Edukafest elnevezésű programot, amelyen az egyes iskolák bemutathatták azt a munkát, amit már lassan egy éve kezdtek el. Három magyar iskola vett részt a pilot-programban, de jövőre már 39 oktatási intézmény kapcsolódik be az oktatási reformba.
Jövőre több városi iskola, például a pozsonyi Duna utcai alapiskola, vagy a komáromi iskolák is belépnek a programba. A nagy iskolák számára ez még nagyobb kihívás, hiszen egyszerre akár három-négy első osztályban kell elkezdeni az innovatív módszerekkel való oktatást.
Inkább a régihez ragaszkodik, ami ma már nem biztos, hogy jó. Nekik ez inkább teher. A reform lényege viszont éppen az, hogy új módszerekkel, másként tanítsunk. Ha a felvidéki pedagógustársadalomnak legalább egy részét megnyerjük, akkor már jó úton haladunk. Tudomásul kell venni, a mai gyermekeket már nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel tanítani, mint a harminc évvel ezelőttieket. Ez már egy digitális, ingergazdag környezetben felnövekvő generáció. Tudjuk jól, az, hogy egy iskola magyar tanítási nyelvű, még nem garancia arra, hogy a szülő oda is íratja a gyermekét. Azt nézi, melyik a lehető legjobb iskola a gyermeke számára. Ha a szlovák jobb, lehet, hogy azt választja neki. Ezért a legfontosabb cél az, hogy jó, minőségi iskoláink legyenek, ahová szeretnek járni a gyerekek. Most van rá alkalom és pénz is, hogy a 21. századnak megfelelő modern és valóban gyermekbarát iskolákat hozzunk létre – fűzte hozzá Szőköl István.
A reform első releváns eredményeit csak 2035-ben fogjuk látni. Akkor derül ki, változtak-e az egyes kompetenciák, amelyeket rendszeresen mérnek. Ilyen például az értő olvasás vagy a matematikai készségek.
Kísérleti jelleggel néhány iskolában bevezettük az innovatív oktatását, ami ígéretesnek mutatkozott, de nem terjedt el. Talán azért, mert ez tanulással, többletmunkával, a kreativitás bevetésével járna a pedagógusok részéről. A továbbképzéseknek is, amelyekből szerencsére sok van, akkor van értelmük, ha az ott tanultakat a pedagógus a gyakorlatban is használja.
A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola az egyike annak a három magyar oktatási intézménynek, amely a 2023/2024-es tanévben az elsők között kapcsolódott be az oktatási reformba. Várady Kornélia igazgató örömmel nyugtázza, hogy a kiselsősök egy olyan éven vannak túl, ahol nagyon sok tudást szívtak magukba, ráadásul nyitottabb légkörben dolgoztak.
Emellett azonban egy csomó más információval is gazdagodtak, amivel eddig az elsősök nem találkoztak. Mivel nyitottabbak voltak, olyan dolgok is szóba kerültek a tanítási órákon, amelyek eddig nem. Kollégáim és jómagam egy keményen végidolgozott tanév végére értünk. Bennünk jóval több volt a stressz, mint a gyerekekben, hiszen azon aggodalmaskodtunk, meg tudunk-e felelni annak a kihívásnak, amit magunk elé állítottunk – sommázta az igazgató az elmúlt tíz hónapot.
Menet közben változtattak, korrigáltak a programon, sokkal jobb kommunikációra volt szükség a tantestületben is. Nemcsak az alsó, hanem a felső tagozatosok is „belekóstoltak” az oktatási reformba. Egy százórás képzésen vettek részt, ami segítség volt az új iskolaprogram elkészítéséhez. Kezdenek elmosódni az alsó és felső tagozatos pedagógusok közötti különbségek, amelyek az iskolák többségére jellemzők. Ez pedig annak köszönhető, hogy közösen dolgoztak az iskolaprogramon. A reformnak köszönhetően a pedagógus az oktatásba beleviheti a saját személyiségét is, ezért nem lesz soha egyforma a tanítás, mint ahogy két egyforma osztály sincs.
– tájékoztatott Várady Kornélia.
A csallóközaranyosi iskolában egyébként jó pár éve már elsőben és másodikban, valamint a harmadik évfolyam első félévében szóbeli értékelést kapnak a tanulók. Érdemjegyes bizonyítványt csak a harmadik év végétől vihetnek haza a diákok. Az oktatási reformba is azért vágtak bele, mert már jó ideje többféle oktatási módszert kipróbáltak és a pedagógusok kreatív közösségként tudnak összedolgozni.
Megjelent a MAGYAR7 27. számában
