Mi várható az új tanévben? – Andruskó Imrét kérdeztük
Reform, optimalizáció, összevonás, gyerekhiány… Mostanában egyre gyakrabban „ragozzuk” ezeket a kifejezéseket az iskolákra, az oktatásra vonatkoztatva. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az előttünk álló időszak, évek meghatározóak lehetnek magyar iskoláink jövője szempontjából. Hétfőn elstartol az új tanév. Ennek apropóján a változásokról, a kihívásokról kérdeztük Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, Nyitra megyei képviselőt, oktatási szakembert.

– kezdi az iskolaigazgató.
Beszélt arról is, hogy a középiskolákat még nem érintik jelentős változások. Újdonságként említette, hogy minden iskolának önértékelő kérdőíveket kell kidolgoznia, ami a januártól bevezetendő teljesítmény- vagy értékelési pótlék céljából készül. Ennek lényege, hogy a jól teljesítő pedagógusok fizetésük 2 százalékát pluszban megkapnák a bérükhöz. Persze nagy kérdés, hogy mit hoz még a konszolidáció. Ami viszont már biztos, szeptembertől 7 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok, januártól pedig újabb 5 százalékot.
– említi a nem is olyan távoli jövőt illetően.
Ami a középiskolai hálózat optimalizálást illeti, Andruskó Imre szerint választási év előtt állunk, ezért újabb kör ebben nem várható. Az igazság viszont az, hogy a középiskolák összevonásának döntő része csak adminisztratív módon történt. Nyitra megyében öt nagy központ jött létre, egyenként több középiskolával, melyek jogalanyisága megszűnt ugyan, de mindegyik iskola maradt a saját helyén, épületében. Mindenki érzi, hogy hosszú távon ez nem lesz működőképes, hiszen a rezsiköltségek maradtak, a diáklétszám pedig tovább fog csökkenni. Nem zárható ki, hogy néhány éven belül például a párkányi iskolaközpont három középiskolája egy épületbe kényszerül.
– említi az optimalizáció kapcsán.
Hozzáteszi azt is, öt-tíz éven belül, az összevonásokat követően, bizony pedagógus-munkanélküliséggel is számolnunk kell. Éppen ezért a pedagógusképzés átgondolására is nagy szükség lenne. Pozitívumként említi, hogy a tartalmi reform is folytatódik alapszinten. Jövőre már minden alapiskola számára kötelező lesz. Azok járnak jól, akik az első között csatlakoztak.
– tudjuk meg tőle.
A magyar alapiskolák hálózatának optimalizálását illetően egyfajta kegyelmi időszakról beszélhetünk, hiszen az oktatási miniszter és a tárca hajlik arra, hogy az a felvidéki magyar oktatási szakemberek, civil szervezetek bevonásával valósuljon meg. Ez garantálhatja azt, hogy hosszú távon is működőképes marad.
„Le a kalappal Gubík László és a Magyar Szövetség, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Comenius Pedagógiai Intézet előtt, akik felvállalták, hogy ezt a munkát elvégzik. Szerencsére van jó néhány oktatási szakemberünk, akik átlátják iskoláink helyzetét – nyugattól keletig – és forgatókönyveket tesznek majd le az asztalra. A problémát abban látom, hogy a falvak között nehézkes lesz a megegyezés, helyi szinten, sokszor emberi tényezőkön fognak eldőlni, elbukni a dolgok.
– zárja a beszélgetést az igazgató.