Meseország fél évszázada

Ötvenéves jubileumát ünnepelte a nagyfödémesi Meseország Óvoda. A falu első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóján rendezett ünnepségsorozat méltó pontja volt a helyi magyar óvoda ötvenéves fennállásának a megünneplése. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Branislav Gröhling, az oktatási tárca minisztere is.

Manó Ivett immár egy évtizede vezeti a nagyfödémesi magyar óvodát, amely önálló jogalanyisággal rendelkezik.

Az igazgató szerint egy óvoda a falu szíve, hiszen ott cseperednek fel a következő generáció tagjai, a családon kívül ott kapják meg az anyanyelvhez a kultúrához a hagyományokhoz való kötődés első impulzusait.

Mindamellett nagyon fontos az, hogy az intézményben jó és összeszokott pedagógusgárda működjön, akik akarnak dolgozni, továbbképzéseken részt venni és szívvel-lélekkel tenni a gyermekekért. A Meseország óvoda három csoportjába több mint hatvan gyermek jár. Manó Ivett kifejtette, kissé szűkös már az óvoda, reméli a magyar gyerekeknek jut hely a falu által építés alatt álló új óvodai pavilonban.  Az igazgató ajándékkal köszönte meg pedagógustársainak, valamint a vele és az intézménnyel együttműködő szervezeteknek, partneróvodáknak, közéleti személyiségeknek, a falu vezetőségének a hosszú évek óta tartó együttműködést és segítségnyújtást.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is köszöntötte a nagyfödémesi Meseország Óvodát. Mint mondta, olyan az élet az intézményben, mint az álmok országában. Az óvoda az első oktatási intézmény, amellyel az ember az életében találkozik, fontos tehát, hogy a szülői távollét alatt is meglegyen a biztonság és a szeretet. Az elnök lerótta tiszteletét mindazok előtt, akik szorgalmazták, fejlesztették és a mai napig megtartották a mátyusföldi magyar óvoda létjogosultságát. A pedagógusokat fáklyavivőknek nevezte, akiknek feladatuk a láng őrzése, az önkormányzatot és a szülőket pedig kérte, támogassák továbbra is minden erejükkel és lelkük minden szeretetével a fél évszázada meglévő intézményt.

Gőgh Ferenc, Nagyfödémes polgármestere pénzadományt nyújtott át az óvodának a jubileum alkalmából.

Beszédében kifejtette, hogy a 2006-ban önálló jogalanyiságot szerzett magyar óvoda folyamatosan reagálni tudott a társadalmi változásokra, önálló arculatot teremtett, öregbítve ezzel az intézmény jó hírnevét.

A polgármester mellett Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter is felszólalt, megdicsérte az intézmény kellemes hangulatú arculatát és az ünnepség díszét.

Virággal köszöntötte Melisek Rozáliát, aki a hetvenes évek elején fogalmazta meg, szorgalmazta és érte el a magyar óvoda megnyitását Nagyfödémes falujában.

Melisek Rozália 1970-ben kezdte el szorgalmazni egy magyar óvoda szükségességét Nagyfödémesen. Tudta, hogy egy helybéli leány, Dombos Irénke éppen végez a magyar óvodapedagógus szakon, ezzel ő lesz az első magyar, képzett óvónéni a faluban, miért ne lehetne rögtön egy óvodát is létrehozni, ha már van óvónő. Melisek Rózsika elment a községházára, Lovász Feri bácsihoz, a titkárhoz, hogy megérdeklődje, nem nyílhatna-e magyar óvoda a mátyusföldi nagyközségben, hiszen igény volna rá. Azt a választ kapta, ha legalább 25 aláírást összegyűjt, akkor lehetőség lesz arra, hogy nyissanak egy osztályt. Rózsika biciklire pattant, körbekerekezte a falu magyar ajkú lakosságát, és gyorsan meg is szerezte a 25 aláírást.

Még abban az évben megalakult a magyar osztály, Kocsis Imelda igazgatósága alatt, Dombos Irén osztálytanítóságával az eredetileg katonai célokat szolgáló épületben, amelyen nagyon sokat kellett dolgozni, hogy méltó óvodaépületté váljon.

Egy tanévvel később már két osztállyal, 48 gyermekkel működött a nagyfödémesi magyar óvoda, 1979-re a magyar gyerekek létszáma 94-re duzzadt. 1976-1979 között a falu lakosságának segítségével a Major István utcában felépült egy új óvoda.

Ez az épület ma a szlovák óvodának ad otthont. Az új óvodában nyitottak egy magyar, a barakokban pedig egy szlovák osztályt. Ezekben az években a magyar osztályok és a szlovák osztályok közös igazgatóság alá kerültek. Ezt nagyon fájlalta a magyar ajkú lakosság, és megviselte az akkoriban megbízott magyar igazgatót, Dombos Irént is, aki távozott a nagyfödémesi óvoda kötelékéből. Az emlékünnepségen röviden összefoglalta pályafutását, és szépen emlékezett vissza a nagyfödémesi kezdetekre.

1979-ben az összes magyar gyermek egy épületbe költözhetett, megnyílt az 53 férőhelyes akkori új magyar óvoda a Lenin utcában. Az intézmény igazgatója ekkor már Záreczky Magdaléna volt, mindenki Magdus nénije, aki 27 éven át töltötte be tisztjét, és a nagyfödémesi magyar oviból vonult nyugdíjba. 2002-től az óvoda a mai Borsos Mihály Alapiskola közös igazgatósága alá került, a kinevezett igazgatóhelyettes Svarda Erzsébet lett. 2004-ben a magyar óvoda ismét nehéz kihívás elé nézett, gazdasági okokra hivatkozva átköltöztették a szlovák óvoda épületébe, ez a döntés nagyon megviselte az intézmény közösségét.

 2006-ban az épület végre elfogadhatóvá lett a magyar ovisok számára is, valamint az intézmény különvált az alapiskolától, azóta önálló jogalanyisággal rendelkezik és szépen fejlődik, jelenlegi helyét is kinőve.

Az emlékünnepségen a felvidéki magyar közoktatás és közélet neves személyiségei is megjelentek: Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke, Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke, Berky Angelika, az Óvodapedagógusok Országos Társaságának elnöke, a Cseperedő Program koordinátora, Pék László, Nagyszombat megye képviselője, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Markovics Tímea, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet óvodapedagógiai munkatársa, Ján Rudolf, a  Szlovák Állami Tartalékalap igazgatója, Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter, valamint nem utolsósorban Svetlana Síthová, államtitkár.

A kultúrműsor részeként a Nagyfödémes testvértelepüléséről érkező jánossomorjai óvónők kívántak népdalokkal áldást a nagyfödémesi magyar óvodára, valamint a Paradigma énekegyüttes zenélt. A neves esemény alkalmából Nagyszombat megye támogatásával egy kiadvány is készült, és emléktáblát is lelepleztek Meseország bejáratánál.