Merre tovább alapiskolai optimalizáció? – Fodor Attilát kérdeztük
A szlovákiai magyar közoktatás érdekvédelmét és szakmai fejlesztését támogató Oktatáspolitikai Műhely (tagszervezetei: Comenius Pedagógiai Intézet, Innovatív Oktatásért Intézet, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, Magyar Szövetség, Pro Civis p.t.. Selye János Egyetem, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) szakemberei egy javaslatcsomaggal, illetve ajánlással rukkoltak elő, mely segíteni hivatott magyar iskolák előremenekülését az alapiskolai hálózat optimalizálásának folyamatában.
A konkrét lépeseket ajánló dokumentum (csatolmányként elolvashatja) a 2026. január-március időszakban, Dél-Szlovákia magyarok által lakott területein 13 regionális/kistérségi szakmai fórumra épül. Ennek keretében az oktatáspolitikai műhely tagjai mintegy 400 polgármesterrel, iskolavezetővel, önkormányzati szervek és szülői szervezetek képviselőivel vitatták meg a közoktatás időszerű kérdéseit és feladatait. A találkozók középpontjában a jogszabályi változások – elsősorban az új tanügyigazgatási és oktatásfinanszírozási törvény – áttekintése, a magyar iskolák főbb problémáinak számbavétele és a magyar iskolahálózat szükséges átalakításának, optimalizálásának kérdései szerepeltek.
–mondja el a valahol a továbblépés és továbbélés lehetőségét is magában hordozó „receptről” Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője.
Felvetésünkre, hogy a legtöbb iskola miért nem látja a valós helyzetet, a diáklétszám csökkenését, ami előbb-utóbb komoly problémákhoz vezet, a több évtizede az oktatásügy helyzetét vizsgáló szakember szerint ennek oka lehet a nagyon alacsony szintű együttműködési kultúra.
– reagál.
Hozzáteszi azt is, Tamás Erzsébettel, a Magyar Szövetség oktatáspolitikai szakértőjével benne vannak abban a minisztériumi munkacsoportban, ami kimondottan az optimalizációval foglalkozik. Nagyjából egy hónappal ezelőtt bemutatták nekik azokat az eredményeket, amelyet az ún. fejlesztési tervekből szűrtek le. Ezeket a kisebb létszámú iskolák nyújtották be annak érdekében, hogy plusz pénzeszközökhöz juthassanak a méretszorzó januári csökkentését követően.
Összesen 830 iskola, ebből 132 magyar iskola adatait dolgozták fel. Érdekes módon az iskolák egy jó része úgy töltötte ki a jövőre vonatkozó részt, hogy miközben 2020-tól az elmúlt öt évben minden évben kevesebb gyerekük volt, a jövőben mégis emelkedést prognosztizáltak. Pedig ennek az optimizmusnak semmi alapja nincs, elég ha csak arra gondolunk, hogy az elmúlt két-három évben drasztikusan csökkent a születések száma. Tavaly pedig történelmi mélypontra zuhant.
– fűzi hozzá Fodor Attila.
Mi lehet a szerepük az optimalizációban a nagy iskoláknak, a nagyvárosi iskoláknak, mert egyelőre úgy tűnik, mintha csak a távolból figyelnék a kis iskolák vergődését?
A szakember szerint a nagy iskolák még nem érzik a veszélyt. Pedig sokban éppen azért van még elegendő gyermek, mert a környékbeli falvakban sorra szűnnek meg az iskolák. Konkrétan Érsekújvárt említi, ahol szépen növekedett a diáklétszám a magyar iskolában. De 16 - 17 községből vannak a gyerekek.
Megemlíti, az iskolahálózat természetes racionalizációja mindig is folyt, csak lehet, hogy nem olyan látványosan, ahogy most tervezi a szaktárca. A 90-es évek közepén volt legmagasabb magyar alapiskolák száma, meghaladta a 300-at. Ennek oka, hogy a rendszerváltozást követően, amikor már lehetett magán- meg egyházi iskolákat nyitni, akkor például nagyon sok ilyen kisiskola nyílt. És aztán ezek szépen fokozatosan megszűntek, mert elfogytak a gyerekek és most 222-nél tartunk. Az iskola csak addig működik, míg van gyermek.
– mondja.
És hozzáteszi, keresni kell az előremenekülés útját. Amire kiáltványukban is kínálnak lehetőséget. A magyar oktatás továbbélését jelentheti kis falvakban az óvoda és az iskola összevonása, de az alsótagozatok „csatlakozhatnak” egy másik, nagyobb iskolához is. Városokban megoldás lehet az erős iskolaközpont, óvodától egészen gimnáziumig. Minden esetben fontos, hogy magyar tannyelvű intézményt csakis magyar tannyelvű intézménnyel vonjanak össze. A szlovák és magyar iskola összevonása egy-egy településen, ami a polgármesterek számára a legegyszerűbb megoldásnak tűnhet, nem opció.
Egyelőre tehát úgy fest, felejtős lesz a nyugodt nyár az idén az oktatáspolitikával foglakozók számára. Az oktatáspolitikai műhely képviselői hamarosan találkoznak Tomáš Drucker miniszterrel. A törvénymódosítás-tervezeteket is július 8-ig véleményezni kell. Fodor Attila megemlíti a méretszorzó fokozatos csökkentését is, ami szintén egyfajta kényszerítő eszköz lehet a kisiskolák számára, hogy jövőjük érdekében lépjenek. 2031-től pedig már nincs is méretszorzó. Fontosnak tart egy találkozót a Városok és Falvak Társulásával (ZMOS-szal) is, mert erőt képvisel, erőteljesebben tud tárgyalni a minisztériumokkal és érintett is, hiszen 500-600 szlovák kisiskola is veszélyben van.
Beszél arról is, hogy a régiók polgármestereinek és iskolavezetőinek jó együttműködése lehet a magyar iskolák jövőjének záloga. A polgármesterek viszont most, az önkormányzati választások előtt pár hónappal biztos, hogy nem hoznak népszerűtlen döntéseket.
Véleményük szerint egy olyan kis faluban, ahol születik egy évben 2-3-4 gyerek, ott az óvodai nevelést és az alapiskola első ciklusát kellene összevonni. Hogy a kicsiknek kelljen utazniuk.”
– fűzi hozzá.
Az Oktatáspolitikai Műhely konkrét ajánlásait csatolmányunkban találja.