2021. november 4., 09:12

Meg kell adni a gyereknek az esélyt, hogy megszeresse a szlovák nyelvet

A szlovák nyelv tanítása és elfogadtatása külön fejezetet alkot a felvidéki magyar családok életében. Alig akad felvidéki magyar szülő, aki ne érezte volna a bénító tehetetlenséget, miközben otthon próbálta a gyereke buksijába verni az első osztálytól kötelező szlovák nyelv alapjait. A napokban ismét előtérbe került a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvoktatásának kérdése. A parlament által elfogadott törvénymódosítási javaslat szerint a szlovák nyelvet hamarosan idegen nyelvként oktatják majd a nemzetiségi iskolákban. Hol van az üröm az örömben? Erről beszélgettünk Bakos Adri nyelvtanárral, a Szlovákul játékosan módszer kidolgozójával.

bakos
Fotó: Archív felvétel

Tapasztalatokból kiindulva, mi a probléma a magyar gyerekek szlovák nyelvoktatásával? Miért nem tudják a gyerekek megtanulni a nyelvet?

Hatalmas nagy káosz van az állami normákban, ezáltal a tankönyvekben is.

Ami jelenleg a tantervet uralja, azok a hasznavehetetlen „konverzációs témakörök”, és a nyelvtan felépítésének teljes hiánya.

Az az elvárás, hogy a gyerekek már alsó tagozaton tudjanak körmondatokban beszélni. Használják az elöljárókat, a főneveket ragozva, tudjanak igéket ragozni minden igeidőben és személyben. Ez képtelenség. A szlovák nyelv ennél sokkal bonyolultabb. Például már első osztály végére tudnia kellene a gyerekeinknek főneveket ragozni, birtokos eset többes számban a málo/veľa kifejezésekkel és számjegyekkel. Ez a legnehezebb eset, ami létezik a szlovák nyelvben, tudnunk kell hozzá a főnevek ragozási mintáit. Elsősnek nyilván ezt nem fogjuk tanítani. Ezért vagy az történik, hogy a gyerekek megtanulnak néhány főnevet birtokos esetben frázisként, és ezzel a néhány frázissal, korlátozottan mondatokat raknak össze. Vagy a tanár úgy dönt, hogy nem fogja javítani a nyelvtant a gyerek beszédében.

Szóval nem baj, ha hibásan, csak beszéljen a gyerek?

Hányszor hallom azt, hogy nem baj, ha helytelenül ragoz, fő, hogy mondja. De baj. Nem nekem, hanem a gyereknek. Ugyanis a gyerekek egy része alsó tagozaton emiatt nem mer beszélni. Mert ő szeretne biztos lenni a végződésekben, szeretné tudni, hogy tényleg helyesen mondja-e. A másik fele pedig, aki nem fél beszélni, még ha helytelenül is, hatodik osztályban fog elválni a szavától, amikor hirtelen az lesz, hogy most már nem tehetsz a főnévhez akármilyen végződést. És nem fog összeállni a kép akkor sem, ha a gyerekek elkezdik tanulni a ragozási mintákat. Ugyanis

a standardok azt feltételezik, hogy a negyedik tanév végére a gyerek lényegében mindent tud, és az igeragozást és a főnevek ragozását is egy tanévbe sűríti be. Így nincs idő gyakorolni.

Nincs idő kontextusba helyezni a megtanultakat. Épp csak arra van idő, hogy bemagoltassuk a végződéseket minták szerint.

Szakmai és tapasztalati szempontból, hogyan lehet a szlovákot idegen nyelvként tanítani?

Ha elengedjük azt az elképzelést, hogy a gyereknek alsó tagozaton minden esetben tudnia kell ragozni és „beszélgetni”, gyönyörűen fel lehetne építeni a nyelvtudást. Elsőtől kezdve kis lépésekben haladva, a gyerekek befogadó képességének megfelelően.

Ahhoz, hogy idegen nyelvként tanítsuk a szlovák nyelvet, elsősorban a követelményeken kell változtatni.

Mert amíg a követelmények szerint kívülről kell fújni a szintaxist vagy más nyelvtani diszciplínákat - a kilencedikes monitor 90%-ban ilyen kérdésekből áll – az égvilágon semmi köze nincs a tényleges nyelvtudáshoz, és amíg kötelező eredeti szlovák műveket olvasni az irodalomórán - nem beszélhetünk idegen nyelvoktatásról. Mert az európai referenciakeret alapján a nyelvtudásszint a legkevésbé sem attól függ, a diák képes-e felismerni a versben a metaforát, és meg tudja-e nevezni a versben található rímet.

Mi kell ehhez egyáltalán? Módszertan? Új könyvek? Hogyan kellene erre a tanárokat kiképezni?

A követelmények megváltoztatása után új standardokra, új tankönyvekre lesz szükség, aztán pedig át kellene adni a koncepciót a tanároknak, ami talán az összes közül a legfontosabb. Mert például már most sem lenne kötelező egy-két versikénél, mondókánál többet megtanítani a gyerekeknek. Mégis

sok tanár ezt figyelmen kívül hagyja, így a tényleges nyelvtudás fejlesztésére szánt értékes időt értelmetlen versikék magolására pazarolja. És hibáztathatjuk ezért?

Ő csak egyszerűen ragaszkodik a tankönyvben leírtakhoz, mert ez számára az egyetlen kapaszkodó. Ő a szlovákkal, mint idegen nyelvvel nem igazán tud mit kezdeni, hiszen ilyen képzés a főiskolákon sose volt és a mai napig nincs. És most akkor lesz? És kik fogják tanítani? Azok, akik belerakták az elsős standardokba a birtokos eset többes számát? Vagy azok, akik azt hangoztatják, mennyire fontosak az archaizmusok a szlovák nyelv tanulásában a magyar gyerekeinknek?  

Szerinted pozitív lépés lenne, ha idegen nyelvként taníthatnánk a szlovákot? Jobban lehet ebben lubickolni?

Én elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogyan fogják értelmezni ezt a fogalmat. Mert ebben az országban jelentheti akár a nagy semmit is.

Ha ez azt jelentené, hogy a standardokból eltűnnek az értelmetlen „konverzációs témák”, nem fog kelleni „beszélgetni” a kerti munkákról, a tavaszi virágokról, nem lesz kötelező eredeti szlovák műveket olvasni, mert nem lesz irodalomóra, nem fog kelleni mondatokat elemezni, nagyon sok tanár, szülő és gyerek repdesne fél centivel a föld felett. Mert

ez azt is jelentené, hogy nagyon-nagyon sok idő felszabadulna, amit arra lehetne használni, hogy a gyerekek ténylegesen elsajátítsák a nyelvet. Szépen, lassan, fokozatosan.

És ha nem fogjuk a gyerekeket folyamatosan a mélyvízbe dobálni anélkül, hogy megtanítanánk őket úszni, betartjuk a fokozatosság elvét, megadjuk a gyerekeknek az esélyt arra, hogy szeressék a nyelvet. És ha a gyerek szeretni fogja, mindegy lesz neki, hogy az a másik gyerek a játszótéren szlovákul vagy magyarul hívja-e focizni. A lényeg végre az lehetne, hogy van-e kedve focizni vagy sem.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.