Már megint a kárunkra "tévednek"? Fókuszban az oktatási törvény módosítása
Rólunk, nélkülünk? Sokakban felvetődik ez a kérdés, ha a változtatásra, ráncfelvarrásra szánt oktatási törvény módosítása és a magyar iskolák ügye kerül szóba. Figyelmetlenség vagy szándékosság lehet-e az oka annak, hogy az alapiskolai végzettségről szóló rendelet tervezetéből a kilencedikesek tesztelésénél kimaradt, hogy a magyar iskolákban magyar nyelvből – továbbra is – felmérik a diákok tudásszintjét.
„Hétfőn tíz igazgató kolléga bevonásával tartottunk egy szakmai tanácskozást, az egész módosító javaslatot véleményezni kívánjuk, sok észrevételünk van. Például a törvényben próbálják definiálni a nemzetiségi oktatást, csak rosszul. Most minden oktatási szakember azon dolgozik, hogy január 19-től február 8-ig véleményezze a 245/2008-as oktatási törvény módosítási tervezetét. 322 pontban változna a törvényt, de ezek jó része formális változtatás.”
– tudjuk meg Fodor Attilától, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójától. Hogy ez most hanyagság, vagy csupán a véletlen műve-e, kérdéses. Úgy véli, magát a rendeletet is még alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert vannak benne zavaros részek.
A Comenius vezetője szerint a szlovák oktatási szakembereknek is alaposan górcső alá kell venniük a tervezett törvénymódosítást.
A legnagyobb gondot abban látja, hogy a tervezetet nem vitatták meg a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel, senki sem volt kíváncsi a véleményükre.
Sok nézetletérést el lehetne kerülni, ha a minisztérium jobban kommunikálna a szakmával. Példaként említette, hogy az iskolai felvételik vagy érettségik ügyében a gimnáziumigazgatók szervezetével lehetne együttműködni.
– mondja a pedagógiai szakember.
Maga a törvénytervezet szerinte előremutató elemeket is tartalmaz. Példaként említette az iskolai klaszter fogalmát, amelynek lényege, hogy az iskolák olyan módon egyesülhetnek egy erősebb egységbe, hogy nem kell feladniuk önállóságukat. Mindegyiknek megmaradna a jogalanyisága, a fenntartója.
Amit mindenképpen örömmel fogadunk, hogy a törvénytervezet nagyobb nyitottságot, nagyobb szabadságot biztosít az iskoláknak. A középiskolai felvételik rendszere is elnyerte az érintett kollégák tetszését. Az alapfogalmakat taglaló részben azonban rosszul definiálták, mi is az a nemzetiségi oktatás. A definíció nem jó se a ruszinoknak, de nekünk sem, abban az esetben, ha közös igazgatású szlovák-magyar iskoláról van szó” – teszi hozzá Fodor Attila.
Prékop Mária, a Most-Híd oktatási szakpolitikusa, aki levélben fordult az oktatásügyi miniszterhez, a rendelet és az iskolák optimalizációja ügyében, portálunkat elmondta, az iskolaügyet érintő törvények és rendeletek előkészítése, illetve módosítása során az oktatási minisztérium nem igazán kéri ki a szakma véleményét. Szakmai vitákra, beszélgetésekre, nézetek ütköztetésére előzetesen nem kerül sor.
Most pedig a legalapvetőbb törvényt változtatják anélkül, hogy kikérték volna a szakma véleményét. Pedig erre az államtitkár asszony ígéretet tett. Az ominózus rendeletről szólva, ahonnét kimaradt a magyar nyelv, nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ez csak az odafigyelés hiányának eredménye.
„Tudom, hogy zajlik egy-egy törvénymódosítási tervezet kidolgozása a minisztériumban. Rengeteg kézen, szekción átmegy az intézményen belül. Amikor magam is még a minisztériumban dolgoztam, már akkor furcsállottam, hogy hihetetlenül lassan mennek a dolgok… Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, mi lesz, ha elveszik a nemzetiségi iskoláktól a kiegészítő támogatást? Vagy mi értelme van júniusban a kilencedikesek iskolai tesztelésének, ahogy azt most tervezik?” – mondja.
Megemlíti azt is, hogy amikor távozott a minisztériumból, már nagyon sok dolgot előkészítettek, például a specifikus tantárgyak tananyagát.
Ilyen specifikus tantárgy a magyar iskolákban a zene, ahol nem a szlovák népdalok magyar fordításait éneklik a gyermekek, hanem magyar népdalokat. Ugyanilyen a honismeret, vagy felső tagozatban például a történelem.
A digitális oktatásra is gondoltak akkor, amikor a covid még sehol sem volt, tananyagokat készítettek elő. Ezekben a már csak utolsó simításokat kívánó dolgokban nem lát semmi előrelépést. Pedig most, de jó lenne, ha nyúlhatnának valamihez a pedagógusok.
Prékop Mária szerint az is nonszensz, hogy még nem tudjuk, hogy fognak érettségizni a végzős középiskolások.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke úgy látja, a törvénymódosítási tervezetnek sok hibája van, ezek kiszűrése most folyik. Talán érdemes lett volna későbbre halasztani és jobban előkészíteni.
– összegzi.
Hozzáteszi, hogy több szem többet lát alapon még a civil szervezetek fontosabb dokumentumait is jó páran átolvassák, mielőtt végleges formát öltenek. Még ennél is körültekintően kellene eljárni egy-egy új törvény vagy éppen rendelet megfogalmazásánál, ahol egy-két szó kimaradása vagy betoldása más-más értelmezést tesz lehetővé és problémák forrásává válhat.
Az ominózus rendelet ügyében felkerestük az oktatási minisztériumot. Filip Mónika államtitkárral azonban egyelőre nem tudtunk beszélni. Amennyiben sikerül, cikkünket bővítjük.
