Lehet könnyebb az iskolatáska?!

Abban a szakemberek mindegyike  - Kozma Szabolcs logopédus, tagintézmény-igazgató, Hutvágner Kamilla  pszichológus, Koczmann Alexandra pszichológus, Polákné Szeiman Katalin gyógypedagógus, Posta Krisztina Anna gyógytestnevelő valamint Ress-Rásó Noémi logopédus  - egyetértett, hogy

az óvoda és az iskola közötti átmenet jelentős mérföldkő a gyerekek életében. Hogy képesek legyenek ennek megfelelni, ahhoz értelmi és érzelmi intelligenciájuk, valamint mozgásuk fejlesztése elengedhetetlen.

Elsőként a két logopédus, Kozma Szabolcs és Ress Rásó Noémi kapott szót. A tagintézmény igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy

egy gyerek csak akkor tud megtanulni írni és olvasni, ha képes a gondolatok megértésére.

Elmondta:

Ress-Rásó Noémi a gyakorlás módszereit mutatta be, ennek legalkalmasabb formája az, ha  4-6 gyerek alkot egy gyakorló csoportot. Itt meg kell mozgatni a gyerekek artikulációs bázisát, tornáztatni a nyelvet, hangfejlesztéssel kell foglalkozni, mindezt játékosan. Hogy a gyakorlás otthon se maradjon el, a szülőket is be kell vonni a terápiába.

Polákné Szeiman Katalin a gyógypedagógus szemüvegén keresztül láttatta a feladatokat. Kiemelte:

fontos, hogy iskolába lépés előtt a gyerek képes legyen alapvető praktikus dolgokra, mint pl. a cipőfűzés, a gombolás, hogy legyen napirendje, hogy beszéltessük őt otthon, mert ezzel javul a kapcsolatépítésük, az emlékezetük stb.

Az 5-7 éves korosztály végezhet már házi munkát, illetve tanítsuk meg velük azokat az alapvető információkat, mint pl. a szülei neve, telefonszáma, címe, születési dátuma. Tartsunk otthon ún. próbatízórait. Hogyan készül, mikor fogyassza el, mit tegyen a maradékkal stb. Készíthetünk számára az udvaron akadálypályát, apró feladatokkal./pl. mutass rá egy zöld színű tárgyra, mi lehet kerek formájú...stb. Minden játék megerősít valamit a gyerekekben!

Utánuk a két pszichológus, Koczmann Alexandra és Hutvágner Kamilla kapott szót, akik mondandójukat a szociális készségek fejlesztése, illetve az érzelmi intelligenca fontossága köré építették. Elmondták:

szociálisan akkor érett egy gyerek, ha képes kifejezni gondolatait, tud alkalmazkodni, a konfliktusokat megoldani, ha van szabálytudata, ismeri a társas közösségek szabályait. Szükség van az önállóság, az önkiszolgálás képességére is.

Olyan alapvető dolgokat kell megtanulnia, hogy a tanórát végig kell ülnie, ha szeretne valamit mondani, jelentkezik stb. Hogy be tudjon illeszkedni, meg kell tanulnia a másokkal szembeni türelmet, a személyes tér tiszteletét, az együttműködés képességét, az önkontrollt, felvállalni  cselekedetei következményét, a kompromisszumra való képességet. A szociális készség is fejleszthető! A szerepjátékokkal sok minden feltárható. Ha egy gyereknek megvan a kellő érzelmi intelligenciája, a többi készsége is fejlődik. Fontos a gyerek reális önismerete, a kudarctűrő képessége, kitartása.

Az érzelmi intelligencia adja az értelmi intelligencia hátterét.

Utolsóként Posta Krisztina Anna gyógytestnevelő kapott szót, aki mondandójában a következőket emelte ki: már ebben a korban sok gyerek küzd lúdtalppal és bokasüllyedéssel, ezek idővel más elváltozásokat is eredményeznek. Sok a hiperaktív, figyelemzavaros apróság is.

A mozgásnak is megvannak a maga fejlesztési területei: a stressz levezetéséül szolgál, segít a helyes testtartás kialakításában, a helyes légzés megtanításában, tudatosságra nevel. Mozgással az idegrendszert sokféle inger éri, ezek is felkészítenek az előttünk álló feladatokra.

Mint a korábbi előadások végén, úgy most is a hallgatóság kérdéseinek megválaszolásával ért véget az online-közvetítés.