2022. április 30., 14:11

Közösségépítés és magyar oktatás a szórványban

Minden közösség építésének, hagyományai ápolásának a lehetősége, reménye és jövője a családban és az oktatási intézményekben van. Különösen fontos szerepük van a magyar óvodáknak, alapiskoláknak, az elhivatott pedagógusoknak a szórványvidékeken, ahol ezek az intézmények megtartó erők.  

 

Manócska óvoda - szórványkonferencia
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Szórványkonferenciát tartottak a zoborvidéki iskolák és óvodák pedagógusai a nagycétényi Manócska óvodában. Jelen voltak az oktatási intézményeket támogató szervezetek képviselői is. Azokon a területeken, ahol sok esetben már csak a nagyszülők beszélik a magyar nyelvet a gyerekekkel, ahol sokkal inkább veszélyeztet az asszimiláció, különösen fontos, hogy a pedagógusok időről időre találkozzanak, megismerjék egymást, a bevált pedagógiai módszereket, és megismertessék egymással a gyermekközösségeket is. A szórványkonferencia olyan kezdeményezés a Zoborvidéken, amely azt a célt szolgálja, hogy új módszerekkel, lehetőségekkel ismertesse meg a szórványvidéken tevékenykedő óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat, általuk elősegítve a magyarság „végvárainak” megtartását és megerősítését. 

Az április 22-én megtartott konferenciának otthont adó Manócska óvoda a magyar kormány támogatásával épült, és ékes bizonyítéka annak, hogy a szórványban nagy igény van a magyar óvodára. Az intézmény a közeljövőben már szűkössé is válhat, hiszen jelenleg 36 gyermek befogadására alkalmas.

Ezt a számot szeretnék növelni, árulta el Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társulás vezetője, az óvodát fenntartó Videó Alapítvány elnöke. Nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az óvodával utánpótlást tudnak majd biztosítani a nagycétényi magyar alapiskolának, ahová a jövő tanévre három magyar elsőst írattak be. A Manócska óvoda pedagógusai azonban hozzátették, jövőre már 13 ballagó diákja lesz az intézménynek. A Zoborvidéken mindössze két teljes szervezettségű magyar alapiskola maradt, miután a pogrányit bezárták.

Ladányi Lajos elmondta, mára kialakult egy szolidáris rendszer, a gímesi iskola magyar tagozata és a nagycétényi magyar alapiskola nem „halássza” el egymástól a gyerekeket, szórványban ugyanis nem lehet érzéketlenül kezelni azt a kérdést sem. 

A magyar iskola szerepe

A konferencián jelen lévő pedagógusok, nyugalmazott tanárok és iskolabarátok egyetértettek abban, hogy az iskolásoknak, a közösségeknek, a zoborvidéki pedagógusoknak meg kell adni a gyakoribb találkozás lehetőségét. Kifejtették, jó lenne legalább negyedévente egy hasonló találkozón eszmét cserélni, megvitatni a lehetőségeket, a problémákat, összhangot találni a szórványmagyarságot érintő oktatási, kulturális témákban.

Manócska óvoda - szórványkonferencia
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

 – A pedagógustársadalmat érdekeltté kell tenni a szórványvidék közösségének építésében, hiszen szakértelme, műveltsége, példaerejű szerepe miatt hamarabb tud tenni annak érdekében, hogy a demográfiai adatok láttán ne kelljen elrettennünk

– hangsúlyozta Ladányi Lajos, aki rámutatott arra a problémára is, hogy sajnos a Nyitra és Vidéke Célalap nem igazán tudja küldetését teljesíteni. Egyértelműen dinamikussá, rugalmassá kellene tenni a működését, de ehhez új vezetőséget kell választani, amely majd koordinálni tudja az ösztöndíjak kiadását, vagy a Rákóczi Szövetségtől érkező iskolatáskák kiosztását, amelyek már megérkeztek a célalap raktárába.

A Nyitra és Vidéke Célalap leendő ügyvezetője, a Csemadok nyitrai területi választmányának elnöke, Jancsó Badacs Károly szerint a szórványmagyarság ügyeiben nagy szerepe van a szülők döntésének is. Sokan választják a magyar oktatás helyett a szlovák tannyelvű iskolákat azzal az indokkal, hogy ott a gyermek alaposan megtanul majd szlovákul, úgy tud érvényesülni. Azt kellene megértetni ezekkel az emberekkel, hogy a magyar iskolából kikerülő felvidéki gyermekből két kultúrájú ember válik, és sok minden van a magyar kultúrában, amire büszkék lehetünk. Sajnos sok szórványban élő, magyar felmenőkkel rendelkező család már meg sem tanítja a legfiatalabb generációnak a magyar nyelvet, ezzel későbbi lehetőségektől fosztják meg utódaikat. 

– A szülői szeretet után a legnagyobb kincs, amit a szülő adhat a gyerekének az, hogy megtanít neki egy olyan nyelvet, amit természetszerűen birtokol. Szlovákul így vagy úgy meg fog tanulni, de magyarul nem, főleg, ha elzárják előle a lehetőséget

– mondta Jancsó Badacs Károly. 

Manócska, a gyakorló óvoda

A szakmai konferencia előtt a nagycétényi Manócska óvodában a komáromi Selye János Egyetem negyvenfős csoportját fogadták szakmai egyeztetésre. A Manócska óvoda gyakorló óvodája lett a komáromi egyetemnek, akárcsak a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának.

A két magyar kar óvodapedagógiát tanuló diákjai így rutinos, szakmailag felkészült óvodapedagógusok mellett végezhetik szakmai gyakorlatukat a szórványvidéki Manócska óvodában. 

Az egyetemisták megismerhették az óvoda létrejöttének előzményeit, okait, valamint az óvoda helyét, szerepét a Nyitra vidéki magyar oktatási rendszerben.  Az egyetem részéről egy-egy hallgató tartott beszámolót a zoboraljai magyarság demográfiai helyzetéről, illetve a szórványhelyzet sajátosságairól. Iván András, a Pósfa zenekar brácsása élményalapú zenés foglalkozást tartott a Manócska óvoda gyermekeinek.

– Egyetemünk hangsúlyt helyez a szórványvidékek magyar iskoláira, óvodáira, hiszen az identitás megőrzéséhez a legfontosabb az anyanyelvi oktatás megléte, az oktatási intézmények szakmai támogatása

– mondta az egyetemistákat kísérő Horváth Kinga dékán. A Manócska óvoda falára ünnepélyes keretek között felkerült az egyetem táblája is, amely a gyakorló intézményi státuszt jelzi.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/17. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.