Kisebbségi iskolák és a közoktatási reform. Kell-e aggódni?
A közoktatási reform értelmében bevezetik a nemzetiségi iskola, valamint a nemzetiségi iskolai létesítmény fogalmát. Vajon milyen újdonságokat, meglepetéseket hoz az új oktatási törvény a nemzetiségi oktatásban? Van-e okuk tartani az oktatásügyi miniszter megalomán elképzeléseitől a nemzetiségi kisiskoláknak? Erről kérdeztük Gajdács Mónikát, a Nemzetiségi Oktatásért és Élethosszig tartó tanulásért felelős főigazgatót.
A kormány augusztus 25-én fogadta el a közoktatási törvény módosításának tervezetét, amelynek célja többek között a nemzetiségi iskola és a nemzetiségi iskolai létesítmény fogalmának bevezetése, a tanácsadási és a megelőzési rendszer komplex átalakítása és a középiskolai felvételi vizsga folyamatának hatékonyabbá tétele. Az oktatásügyi minisztérium sajtóosztálya a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatos kérdéseinkre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a közoktatási törvény módosítását egyelőre csak a kormány fogadta el, a jogalkotási folyamatról a továbbiakban még tanácskozni fog a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. Ennek értelmében a törvény módosításáról szóló nyilatkozatokat csak a parlament jóváhagyás után adják ki.
A törvénymódosítás bevezeti a nemzetiségi iskola fogalmát.
Mindenképpen pozitívum, hogy törvénybe kerül a nemzetiségi iskola definíciója. Nemzetiségi iskolának, illetve nemzetiségi iskolai intézménynek azok az intézmények nevezhetők, amelyekben az oktatási-nevelési folyamat nemzetiségi nyelven történik. Természetesen az idegen nyelv oktatásán kívül. A fent említett jellemzést a nemzetiségi iskola vagy a nemzetiségi iskolai létesítmény is kifejezheti a nevében. Szlovákia létezése óta először definiálja a minisztérium törvénybe foglalva ezeket a fogalmakat, pedig ezt hosszú-hosszú időn át szorgalmazták a kisebbségek.
Mit jelent a törvénymódosítás a nemzetiségei oktatás tekintetében? Milyen pozitívumokat hozhat?
A középiskolai oktatás felvételi folyamatának egyszerűsítése, a tanácsadási és megelőzési rendszer átfogó megváltoztatása, a tanterv reformja, a támogatási intézkedések, a digitalizáció a nemzeti kisebbségek iskoláira is vonatkozik. Az állami oktatási program magában foglalja a gyermekek és tanulók nemzetiségi iskolákban történő nevelésének és oktatásának sajátosságait. Szintén pozitívumként tekinthetünk arra, hogy a pedagógusok és a szakmai személyzet oktatása, képzése az államnyelvtől eltérő nyelven is megszervezhető.
Ez azt jelenti például, hogy a magyar anyanyelvű, magyar nyelven tanító tanárok végre elkészíthetnék és megvédhetnék mondjuk, az atesztációs munkáikat, portfólióikat magyarul?
A 138/2019-es törvényt módosító tervezet értelmében lehetőség van a szlovák (állam-) nyelvtől eltérő nyelven végzett szakmai továbbképzésre is. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezhető. Az a helyzet azonban, hogy ez nem érinti az atesztációkat, mert az atesztáció nem pedagógusképzés, hanem szakmai kompetenciák állami igazolása.
Módosul-e a magyar nyelv és irodalom módszertana, illetve szakmai tematikus terve, amely valljuk meg, elég szegényesen kidolgozott teljesítményi és tartalmi szempontból is más nyelvi tantárgyakhoz képest.
A tantervi reform minden területet és tantárgyat érint. A magyar nyelv és irodalom tárgya is normalizálódik.
Gajdács Mónikától azt is megtudtuk, hogy a klaszterek tekintetében a minisztériumban még folyik az osztályok diáklétszámának minimalizálásáról, illetve maximalizálásáról szóló egyeztetés. Mindenképpen lehetőség lesz kisebb létszámú osztályok berendezésére is, ha az indokolt, főleg a diákok teljesítménye szempontjából. Egy ilyen mechanizmus hatékonyabb és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Nem megerősített információink szerint a nemzetiségi kisiskoláknál figyelembe veszik majd a kisiskola helyzetét.
