2025. október 22., 13:12

Kettes érdemjegy az oktatási törvénymódosításokra

A szlovák parlament tegnap több oktatásitörvény-módosítást fogadott el. Ha osztályozni kellene ezeket, akkor kettest adnék, mondta el megkeresésünkre Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, oktatási szakember, akit a változtatásokról kérdeztünk.

Önkormányzati aktualitásokról Andruskó Imrével és Orosz Örssel
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

„Mint tudjuk, az egyházi és magániskolák még tüntetést is szerveztek annak érdekében, hogy ne vegyék el tőlük a 20 százalékot normatívából. Jómagam úgy gondolom, hogy minden iskolának, tekintet nélkül arra, hogy állami-e vagy magán, esetleg egyházi, jár a 100 százalék. Annál is inkább, mert minden szülő itt él, itt fizet adót. De a miniszter azt nehezményezi, hogy vannak olyan régiói Szlovákiának, ahol a hátrányos helyzetű diákokat, legyenek azok sajátos nevelési igényűek vagy rossz szociális helyzetből származók, nem vették fel egyházi vagy magániskolába.

Drasztikusnak tartom, hogy 20 százalékot vonhatnak meg ezektől az iskoláktól, mert ez akár végzetes is lehet számukra, hiszen nincsenek akkora tartalékaik. Valahogy úgy érzem, hogy ez még változni fog, lesznek olyan politikusok, akik meglovagolják a témát és politikai tőkét kovácsolnak belőle maguknak”

– summázza véleményét.

Ami a körzetesítéseket illeti, az eddig is működött, kötelezve az iskolákat arra, hogy az adott településről vagy egyes utcákról fel kell venniük a gyermekeket. A közszolgáltatást biztosító iskola egy új fogalom, és a törvénymódosítással azt szeretnék elérni, hogy az egyházi és magániskolák vegyék fel a körzetükhöz tartozó gyermekeket.

„Új fogalom, a pedagógiai alkalmazott-jelölt is bekerült a törvénybe, mivel óriási a tanárhiány, főleg egyes régiókban. Éppen ezért a jövőben alapfokú egyetemi végzettséggel (Bc) is lehet majd tanítani. Ez egyfajta előremenekülés a tanárhiány mérséklésére. Ezek a pedagógusok kevesebb pénzért dolgoznak addig, amíg meg nem szerzik a teljes végzettséget, vagyis a mesterfokozatot.

Felgyorsul az előrehaladás a tanári ranglétrán is. Az egyes fokozatok bérei között 12 százalékos különbség van. Ahhoz, hogy a tanár megszerezhesse az első atesztációját, eddig öt évnek kellett eltelnie. Mostantól elég lesz hozzá kettő is. Ezzel szeretné elérni a tárca a fizetések gyorsabb ütemű emelkedését és a tanárok pályán tartását.”
A papír minden elbír…

Most már biztos, hogy matematikából érettségizniük kell a középiskolásoknak, kivéve néhány speciális iskolát, mint a konzervatóriumok, a sport- és művészeti iskolák. Akik most nyolcadikosok, azok, ha két év múlva belépnek a középiskolába, már kötelezően érettségiznek matematikából.

Az már most kijelenthető, hogy a diákok 85-90 százaléka fog érettségizni ebből tantárgyból. A legtöbben alapszinten, azok pedig, akik olyan egyetemre készülnek, ahol a matematikára szükség van, emelt szinten. A PISA-felmérések is azt bizonyítják, hogy erre szükség van. Az alapszintű érettségi valahol a pénzügyi alapismeretek elsajátítását is szolgálja. Hogy ne okozzon senkinek problémát a százalékszámítás, vagy akár annak kiszámítása, hogy egy szoba kifestéséhez mennyi anyagra van szükség”

– fűzi hozzá az oktatási szakember.

Mindent egybevetve, Andruskó Imre pozitívan értékeli a törvénymódosításokat, de azért egy-két elemet, mint amilyen az egyházi és magániskolák megsarcolása, nem tart szerencsésnek.

Az biztos, hogy a változtatások a trendekre adott válaszok is valahol. Például a tanár- és gyermekhiányra. Ha kötelező lesz az óvoda hároméves kortól, akkor több óvoda is megmenekülhet. Annál is inkább, mert a demográfiai előrejelzések 20-30 százalékos csökkenést prognosztizálnak a következő évekre. Másrészt könnyű papíron leírni az integrációt és az inklúziót, de a puszta valóság bizony sokszor más. Minden reformhoz pénztis kell. Ha nincs elég asszisztens az iskolákban, akkor a speciális nevelési igényű gyermekek felzárkóztatása megvalósíthatatlan. Az elfogadott törvénymódosításokat, ha osztályoznom kéne, kettesre értékelném”

– zárja a beszélgetést.

Megosztás
Címkék