Két első osztály nyílik a galántai magyar alapiskolában. Van üröm az örömben
A Galántai Kodály Zoltán Alapiskolában a jövő tanévben is két első osztály nyílik. Ez örömteli hír, azonban döbbenetes, hogy a járási város mindössze 13 magyar kiselsőst tud adni az iskolának, a többiek a körzetből érkeznek. Szórványosodik a Mátyusföld „fővárosa”.
Az elmúlt hetekben egyre többet hallottam ismerősöktől, mennyi magyar nemzetiségű kisgyermek jár a galántai szlovák óvodákba, onnan pedig értelemszerűen kerül szlovák iskolába.
Ütemszerűen gyorsult fel az elmúlt években az asszimiláció és a vegyesházasságok „következménye” a mátyusföldi Galántán. A folyamat megállíthatatlannak tűnik, szélmalomszerű a harc a városi magyarság megtartásáért.
Megmutatkozik ez a galántai magyar illetőségű rendezvényeken is, amelyeken alig-alig vesz részt a város magyarsága, mindig a környező falvak magyarjai töltik fel a közönség sorait. Mintha a városi lét elidegenedéssel is járna.
Ezt az elméletet támasztja alá az az adat is, miszerint a város egyetlen magyar alapiskolájában a Kodály Zoltán Alapiskolában mindössze 13 galántai kiselsős lesz.
Összesen 43 gyermeket írattak ide a szülők, ez azonban szép és jó hír, mivel így jövőre is két osztály tudnak nyitni.
22 kisgyermek érkezik a körzetből – Nemeskajal, Taksony és Tósnyárasd falvak vannak ide sorolva – árulja el az iskola igazgatója, Oláh Hajnalka. A napokban megvalósult városi önkormányzati ülésen Vágát is a körzetbe sorolták. Ezt Kubica Adrián, Vága polgármestere kérte, minekutána úgy tűnik, a vágai magyar és szlovák iskola is bezárja kapuit a jövő tanévtől. Oláh Hajnalka hozzátette, az adatok szerint három gyermek érkezik az intézményének első osztályába Vágáról. Portálunk nem hivatalos információi szerint a vágai gyerekekre a diószegi iskola készül „lecsapni” azzal az ígérettel, hogy kisbuszt indítanak.
A többi gyermek a környező falvakból jön Galántára tanulni, ezek többnyire olyan gyerekek, akiket a szülők a munkahely miatt akarnak Galántán tudni, vagy ők maguk is ebben az intézményben koptatták az iskolapadot, és nem akarják megszakítani a családi hagyományokat.
A galántai magyar óvoda igazgatója, Varga Piroska hozzátette, a nevelési intézményből
18 kisgyermek ballag el, közülük 12-en mennek magyar iskolába, 6-an szlovák iskolába.
A Kodály Zoltán Alapiskolából 33 kilencedikes ballag el, és körülbelül hét diák távozik a nyolcosztályos gimnáziumba, úgyhogy nagyjából tartani lehet az eddigi létszámot – magyarázta Oláh Hajnalka igazgatónő. Intézményében nem készülnek különösképpen az új oktatási reformra. Az igazgatónő csak mosolyog, mikor azt megemlítem, mint mondja, mióta ő tanít, már legalább három oktatási reform lefolyt a Dunán, és a tanárok azóta is teszik a dolgukat rendületlenül, a lehetőségek és a kívánalmak szerint pedig az oktatási forma és a berendezés is modernizálódik. Nem is akartak kísérleti iskola lenni.
Bár aggasztó, hogy lassan elmennek nyugdíjba a „régi nagy” pedagógusok, igazi tehetséges utánpótlás a tanárok nyomorúságos fizetése miatt viszont alig-alig akad.
Jó lenne az iskolának asszisztens és iskolai pszichológus is – ezen munkaerők bebiztosítása viszont projekten kívül nem megy. A Kodály Zoltán Alapiskola jelenleg hét napközis csoporttal működik, az igazgatónő elárulja, maga a csoda, hogy ezt fenn tudják tartani.
A szülők 12 eurót fizetnek egy hónapban a napköziért, amely igyekszik az „egész napos iskola” módszerét nyújtani, vagyis meg is tanulni délután a gyermekkel a leckét.
A galántai magyar alapiskolában június 2-án tartanak családi napot. Ekkor adják át a leendő elsősöknek a Rákóczi Szövetség ajándék iskolatáskáit, a szervezet magyarországi képviselőinek jelenlétében.
