2026. augusztus 28., 17:33

Kellemetlen meglepetések és újdonságok az új iskolaévben - Andruskó Imrét kérdeztük

Az első iskolai becsöngetésig már nincs sok idő hátra. Néhány nap múlva elstartol a 2026/2027-es tanév, ami a magyar iskolák számára nem indul túl jó „üzenettel”. A kormány elfogadta a minimális osztálylétszámokra vonatkozó módosítást, ami igencsak negatívan érintheti iskoláinkat. Erről és még sok minden másról beszélgettünk Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával, oktatási szakemberrel.

Andruskó Imre
Andruskó Imre
Fotó: Nagy Miskó Ildikó
Valóban kellemetlen meglepetésként ért mindannyiunkat, hogy a nemzetiségi iskolákban is megemelnék a minimális diáklétszámot, osztályonként 15 főre. Sőt az iskolák diáklétszámát 150-ben szabnák meg. Tehát, ahol ezt a számot nem érnék el, azokat az iskolákat egy bizonyos kifutási idő alatt megszüntetnék. Ez, számításaim szerint, iskoláink felének a bezárást jelentené, pár év leforgása alatt. Ezt semmiképp nem engedhetjük!”

A szakember fölhívja a figyelmet még egy dologra, ami szintén benne van a tervezetben, ez pedig nem más, mint amire eddig is volt lehetőség, a fakultatív módon bevezetett idegennyelv-oktatás, például a magyar nyelvé, a szlovák iskolákban. Az ilyen intézmény olyan iskolának minősült, mely oktatja a nemzetiség nyelvét is. Most pedig úgy egészítik ki ezt a lehetőséget, hogy az iskola taníthatja egy nemzetiség nyelvét, de akkor kapja meg ezt a minősítést, ha a magyaron nyelven kívül még minimum két tantárgyat tanít magyarul.

Mi ez, ha nem az alternatív oktatás bújtatott formája? Bezárjuk a magyar iskolát, a magyar szülő nyugodjon meg, megmarad a szlovák iskola, ahol bevezetjük a magyar oktatását, néhány tantárgyat ezen a nyelven tanítunk. Mintha valaki suba alatt vissza akarná hozni a rossz emlékű kilencvenes éveket, amikor be akarták vezetni az alternatív oktatást. Akkor még elég erős volt a szlovákiai magyar társadalom. Emlékszem, 50 ezer levelet írattunk a szülőkkel, tanárokkal, amivel „levélbombáztuk” a minisztériumot, mely ennek hatására elállt ettől a tervezettől. És most ugyanez megjelent a törvényben”

– hívja fel a figyelmet egy lehetséges veszélyforrásra.

Andruskó Imre szerint, mivel a minisztérium lesöpörte az asztalról az Oktatáspolitikai Műhely javaslatait, össztársadalmi ellenállásra lesz szükség. A tanévnyitón erre külön fel fogja hívni a jelenlévők figyelmét. Hozzáteszi: mivel rosszak a demográfiai mutatók, azt nem lehet elkerülni, hogy néhány iskola bezárjon, az viszont nonszensz, hogy egyszerre az iskoláink fele. Néhány év türelmi időre van szükség, hogy a nehéz helyzetben lévő iskolák klaszterekbe tömörüljenek, egyesüljenek vagy iskolaközpontok jöjjenek létre.

Várható-e, hogy az alapiskolai hálózat optimalizációja gyorsabb sebességre kapcsol? 

Ugye, tudjuk, hogy a méretszorzót januárban már csökkentették, nem lehet kizárni, hogy erre ismételten sor kerül. Ez iskolánként több ezer euró mínusz is lehet. Sokkal nagyobb probléma, ha a miniszter szigorúan ragaszkodni fog a törvénytervezetben szerepelő minimális osztályétszámokhoz. Ez a szlovák iskolák közül is érint több százat. Biztosan lesznek kivételek, mert vannak régiók, ahol megoldhatatlan messzebb utaztatni a gyerekeket.

Az alkotmány pedig 16 éves korig garantálja az iskolalátogatást, sőt ez kötelező is. Különben épp most lép életbe, hogy azon szülőktől, akiknek a gyermeke nem jár rendszeresen iskolába, három hónapra megvonhatják a családi pótlékot.”

Két jó pont

Hogy a jó változásokról is essen szó, Andruskó Imre megemlíti, a jövőben megtiltanák a közösségi hálók használatát 16 éves kor alatt.

Ez bizonyítottan rombolja a gyerekek mentális egészségét, pszichikailag rossz hatása van. Vekerdy Tamás neves magyar pszichológus mondta, hogy a gyerekének valószínűleg senki sem adna kokaint. Akkor miért adunk a kezébe okostelefont, szociális hálókkal? Látjuk, hogy ezen a téren áttörés van a világban is, a Meta hatalmas büntetést fizetett ki, mert nem megfelelő tartalmat kínált ennek a korosztálynak. Természetesen nem az internethasználatot tiltanák a gyerekeknek, információt kereshetnek, mesét nézhetnek, csak azt kell megakadályozni, hogy egész nap a szociális hálókon lógjanak.”
Instagram
Illusztrációs felvétel
Fotó:  Pexels

A másik dolog pedig, ami szintén része ennek a törvénytervezetnek, hogy az iskolaigazgatók, tanárok indokolt esetben belenézhetnek, vagy átkutathatják a diák táskáját vagy kabátját.

„Ez üdvözlendő dolog, mivel elvárás, hogy az iskola legyen biztonságos. Ennek pedig része, hogy indokolt gyanú esetén betekintést nyerhessünk a diák holmijába. Jól emlékszünk még arra a tragikus esetre, mikor a diák kést vitt magával az iskolába, ahol aztán leszúrta a tanárt és diáktársát... Természtesen ez nem arról szólna, hogy reggelenként minden diák táskáját ellenőriznék az iskolában. Ennek meg lenne a módja és menete.”

Matematikaérettségi és egyebek

Andruskó Imre megemlíti azt is, hogy aki most lesz kilencedikes, az már készüljön arra, hogy kötelezően érettségizik matematikából. Hogy milyen formában, azt még nem tudni, de az alapszintű matematikaérettségi mindenki számára kötelező lesz. Kivéve néhány iskolatípust, mint amilyenek a konzervatóriumok vagy a sportiskolák.

Az idei tanév lesz az utolsó, amikor az iskolák még maguk szervezik a felvételi eljárást. A mostani nyolcadikosok már központi felvételi eljárásban felvételiznek, hasonlóképpen, mint ahogy ez Magyarországon is működik.

Ilyenkor, tanév elején mindig örök probléma a tankönyvek helyzete. Az oktatási szakember szerint több igazgatóval is beszélt, vannak iskolák, ahová a tankönyvek már megérkeztek. Az oktatási miniszter türelmet kért, várhatóan szeptember 5-6-ig mindenhová megérkeznek a tankönyvek.

A változások közt említi az iskolatanácsok újraalakítását. Januártól már érvényben van az is, hogy a pedagógiai tanács, az iskolatanács és a diákparlament (középiskolákban kötelező) jegyzőkönyveit fel kell tölteni az internetre.

Jó hír az is, hogy több lesz az asszisztens és az ún. támogató csapat (podorný tím) az iskolákban. Gond azzal van, az oktatási szakember szerint, hogy annyi speciális pedagógus nincs most a piacon, mint amennyire égetően szükség lenne.

A sok probléma és bizonytalanság ellenére Andruskó Imre szerint fontos, hogy pozitív szemlélettel lépjük be az új tanévbe. Ugyanakkor társadalmi összefogással el kell érnünk, hogy a bennünket hátrányosan érintő passzusok ne kerüljenek bele a törvénybe, és ne legyenek érvényesek januártól, jövő júniustól vagy szeptembertől.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék