2020. április 16., 19:33

Kecső Csolti Veronika: nem elég a tehetséget megragadni

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért díjban részesített három pedagógust, köztük Kecső Csolti Veronikát, a Bátkai Alapiskola tanárát. Veronika évek óta foglalkozik az ifjú talentumokkal és ő volt az, aki pedagógusként először felfigyelt a tavalyi magyarországi X-faktor győztesének, Ruszó Tibinek a tehetségére.

Kecső Csolti Veronika a komáromi Selye János Egyetemen végzett alsó tagozatos tanítóként. Tanári pályáját tíz éve kezdte a Bátkai Alapiskolában. Miután német nyelvvizsgát szerzett átkerült a felső tagozatra, ahol a német nyelv mellett zene, rajz és testnevelés órákon foglalkozik a diákokkal. Mostanában főként szlovákot tanított a nevelési tantárgyakkal, leginkább zenével kombinálva. Több éve egyengeti a tehetséges diákok útját, akik számára iskolai tehetségkutatót is szerveztek. Az idei verseny viszont a járványhelyzet miatt elmaradt, s a távoktatás új kihívások elé állította a pedagógusokat. A kitüntetése kapcsán ezekről is kérdeztük őt.

Mikor kezdett el a tehetségekkel foglalkozni, s milyen területen készíti fel őket?

A tehetségek felkarolásával azóta foglalkozom, mióta felkerültem a felső tagozatra, tehát már több mint hét éve. Nagy mértékben (90-95 százalékban) hátrányos helyzetű gyermekeket tanítok. Velük sokkal nehezebb egy szavalóversenyen, vagy matematikaversenyen kitűnni. Ezért a kollégáimmal gondolkodtunk rajta, hogy mit is lehetne velük kezdeni. Innét jött a Ki mit tud? ötlete, hisz a gyerekek többsége szeret énekelni, táncolni, szerepelni.

Én főként ének és tánc kategóriában készítettem fel őket. Az iskolai versenyen éveken keresztül megmérettették magukat a gyerekek.

Majd ezt követte a gesztetei regionális tehetségkutató a Csillag születik, ahová a bátkai verseny első három helyezettjét szoktuk elvinni minden kategóriából. Ezek az ének, tánc, rajz, illetve van még egy egyéb gyűjtő kategória, amelybe a szavalás, a bűvészkedés, a színdarabok előadása és minden más beletartozik. A gyerekek nagyon szeretik a versenyt és évről évre várják.

Minek köszönhető a Bátkai Alapiskola eredményessége? Egyénileg foglalkoznak többet a diákokkal?

Kiváló pedagógus kollégáim vannak, akikkel nagyon jó együtt dolgozni. Az iskola vezetőségét is szeretném kiemelni, mert maximálisan támogatnak minket mindenben. Bármilyen ötlettel állunk elő, vagy bármilyen versenyt találunk ki, mindig mellettünk állnak és szerintem ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy mind a diákok, mind a tanárok sikereket érnek el.

Viszont nemcsak a tehetséget kell megragadni, nem csak rájuk kell odafigyelni, hanem pont az a kihívás, hogy olyan diákokkal is foglalkozzunk, akiknek nehezebb felkelteni az érdeklődését. Én úgy érzem, hogy megtudom találni velük a közös hangot és szeretem az iskolámat, és a hivatásomat. Ezek szintén nagyon fontosak a jó munkához.

A több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a verseny jó hatással van az ingerszegény környezetből származó tanulókra is. Ha munkát fektetnek bele és bátorságot gyűjtenek, évekkel később ők is kimernek állni a színpadra. Azt hiszem ez már önmagában sikernek számít. 

Ruszó Tibinek ötödikes korától volt osztályfőnöke, és elsőként figyelt fel a tehetségére. Kitörni a hátrányos helyzetből csak nagyon keveseknek sikerül. Miben különbözik ő a többi diáktól?

Sok jó tanulóval dolgoztam együtt, de Tibi az elejétől fogva lenyűgözött, mert egy őstehetség. Mondtam is a szüleinek, hogy neki a zenéből kell megélnie. Az iskolai és regionális tehetségkutatókat sorra megnyerte, volt, hogy már be sem neveztük, hogy másoknak is esélyt adjunk.

Ő abban különbözött a többiektől, hogy nagyon kitartó volt, szerette ezt csinálni, és benne volt az alázat a zene iránt, amely olykor még a tanulást is háttérbe szorította. Mindent alávetett a zenének és annak a célnak, amit maga elé kitűzött. Persze ehhez a család segítsége is kellett, de összefogott érte mindenki, másodszor is jelentkezett és végül megnyerte az X-faktort.

Milyen érzés volt látni egy tanítvány sikerét?

Kimondhatatlanul büszke vagyok rá. Végig kapcsolatban voltunk az elő showban is. Mindig bíztam benne és biztattam, hogy ne adja fel. Sok dalt hallottam tőle korábban, de éreztem, hogy a műsor alatt rengeteget fejlődik. Az előadásmódja csiszolódott, és látszott, hogy ez az a hely, ahol neki lennie kell. Nagyon sokan szurkoltak neki az iskolából. Elérte élete egyik álmát, a tehetségével és kitartásával pedig közben példát mutatott a többieknek.

Van esetleg hozzá hasonló tehetség?

Igen, egy táncosunk is van, aki hasonló őstehetségnek számít, mint Tibi.

A jelenlegi járványhelyzet miként befolyásolja a munkát, mik a távoktatás nehézségei?

Minden pedagógus megteszi a tőle telhetőt. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Főként elektronikus formában, de mindenféle úton-módon próbálunk oktatni.

Azt tudni kell, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek nincs számítógépük, a legtöbbjüknek csak mobiltelefonja van, viszont van, akinek olyan régi, hogy azzal a tananyagot, a különböző fájlokat nem tudja megnyitni. A polgármesterek segítségével megoldottuk, hogy eljuttassuk a falvakra a tananyagot, azt mindenki megkapja.

A tehetséggondozásnál viszont hiányzik a személyes kontaktus. Ezt a munkát távúton folytatni szinte lehetetlen, mert a gyerekek igénylik a megértést és a biztatást. Aki táncol, vagy énekel az otthon is tud gyakorolni, de lényeges a pozitív visszajelzés.

Nagy csalódás számunkra, hogy az idei Ki mit tud? tehetségkutatónk elmaradt. A tervek szerint pont azon a héten rendeztük volna meg, amikor bejelentették, hogy bezárják az iskolákat. Nagyon színvonalas műsorral készültünk sok résztvevővel, és Ruszó Tibi is elfogadta a meghívásunkat, aki zsűritagként lett volna jelen a versenyen. A verseny ebben a tanévben sajnos már nem kerülhet megrendezésre, s emiatt a diákok is nagyon csalódottak.

Hogyan értesült róla, hogy Ön is az SZMPSZ díjazottjai között van és miként fogadta az elismerést?

Gyurán Ágnes igazgató-helyettes értesített, hogy jelöltek ebben a kategóriában. Meglepődtem, de ugyanakkor nagy büszkeséggel töltött el, és meghatott, hogy erre a díjra méltattak.

A tehetséggondozás számomra természetes dolog és szeretem csinálni. Soha nem kaptam még díjat, de nagyon jól esett, megtisztelőnek tartom és megerősít a további munkámban.

A jövőben is tovább törekszem arra, hogy a tehetségeket felkutassam és minél több lehetőséget biztosítsak nekik a kitörésre.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.