Kassa megye költött legtöbbet az oktatásra
2014 és 2018 között a megyék közül a Kassa Megyei Önkormányzat – 455 millió euróval – a legtöbbet fektette a regionális oktatásügybe. Ez derül ki az Szlovák Állami Számvevőszék jelentéséből, amely feltérképezte a megyék tevékenységét az oktatásban és az egészségügyben. A jelentés megállapította azt is, hogy a megyei önkormányzatok nem hajtottak végre komolyabb észszerűsítést a középiskolákban és hatáskörükben, valamint hiányolta a mérhető célokat az oktatás területi stratégiájában.
Az illetékes minisztérium sajtóosztálya a pénzügyminisztériummal karöltve azt tervezi, hogy felülvizsgálja a közép- és felsőfokú oktatásügy kiadásait. Érdeklődésük középpontjában az áll majd, hogy mennyire sikerült a közép- és felsőoktatási intézmények hálózatát korszerűsíteni a munkaerőpiac szempontjából. A megyék a regionális oktatásügy finanszírozása szempontjából az állami költségvetéstől függenek. 2018-ban több mint 430 millió eurót kaptak erre a célra, de ez az összeg csak az iskolák alapműködtetésére és a karbantartására volt elegendő, az iskolák fejlesztésének kiadását már nem fedezte.
Kassa Megye Önkormányzata abban is eltért másoktól, hogy egyedüliként határozta meg az iskolák újjáépítéséhez, illetve korszerűsítéséhez szükséges állami források mértékét. Mindezt iskolaépületeinek 2019-es feltérképezése idején. Ezek szerint 23 millió euróra lenne szükség az iskolaépületek felújításhoz és korszerűsítéshez.
A megyei önkormányzatok tevékenysége az oktatásügy terén elsősorban regionális stratégiáikhoz és a programalapú költségvetéshez kapcsolódik. A megyei önkormányzatok a teljes költségvetés 42 százalékát az iskolapolitikára fordítják, főleg a középiskolákra vonatkozó normatívák alapján. És bár a 2014/15-ös és a 2018/19-es tanév között a diákok száma 11 százalékkal csökkent, az ellenőrzött időszakban az óvodák normatívái csaknem 9 százalékkal, azaz mintegy 33,3 millió euróval emelkedtek főleg a bérnövekedés következében.
Bár az egyes megyei önkormányzatok programjaikban ígéretet tettek iskoláik racionalizására is, ám az Állami Számvevőszék szerint ez gyakorlatilag nem történt meg. Sőt az iskolák kihasználtsága évről évre csökkent. Több tíz olyan iskolát működtettek, ahol a kihasználtság még a 60 százalékot sem érte el, sőt volt, ahol még a 30-at sem.
Az igazi észszerűsítés gátja elsősorban a regionális politika és a rossz tapasztalat következménye volt. Az is megtörtént, hogy bár a megye megszüntetett egy oktatási intézményt, ám a minisztérium egy hasonló szakirányú iskola megnyitását egy másik fenntartónak engedélyezte.
