2022. április 22., 18:51

Iskolaéretlen a gyermeke? Kiderítettük a legfőbb okát

Egy olvasónk hívta fel figyelmünket arra, hogy óvónő ismerőse felháborodottan mesélte, a pszichológus a nagycsoportos óvodásaik jó részét iskolára éretlennek ítélte meg. Mindez pedig azt sugallja, mintha a gyermekek az óvodában nem kapnának megfelelő nevelést. Holott erről szó sincs, az óvónők munkájára igazán nem lehet panasz. Más dolog van a háttérben. Ennek jártunk utána Hencze Angelika gyermekpszichológusnál.

iskola - illusztráció
Fotó: pixabay.com

Az iskolai beíratások idején mindig kicsit előtérbe kerül az iskolaérettség témája. A tapasztalt szakember elmondta, amit ők végeznek a hozzájuk érkező iskolaköteles gyermekeknél, az egy orientációs kivizsgálás, mely során megállapítják, milyen állapotban van abban a pillanatban a gyermek, és rendelkezik-e olyan szintű képességekkel, amelyek biztosítják az iskolába való beilleszkedést. Az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, iskolaköteles. Ha meg is nézi a pszichológus a gyermeket, akkor is a szülő dönti el, hogy beadja-e iskolába vagy sem.

Ha mi azt állapítjuk meg, hogy éretlen, a szülő akkor is beadhatja a kicsit az iskolába, de akkor fel kell készülnie arra, hogy esetleg sokkal többet kell majd vele tanulnia (és talán még így se éri el a várt eredményt), mintha még várt volna egy évet és a csemete érettebben menne az iskolába. Ha a gyermek cserfes, szépen megcsinálja a feladatlapokat, az még kevés az iskolaérettséghez

– tudjuk meg a szakembertől.

Ahogy a gyermek a ceruzát fogja, szintén fontos dolog, mert a jó ceruzafogás könnyebbé, gördülékenyebbé teszi az írást.

„Mindenképpen figyelmeztetem erre a szülőket és tanítókat, de ma már kevésbé vagyok szigorú, mint pályám elején. Láttam én már cifrábbnál cifrább ceruzafogást, de ha a gyermeknek így kényelmes, nem görcsös, nem nehézkes és még szépen is képes írni, akkor nem tartom jónak, hogyha mindenáron meg akarjuk ezt változtatni. Néha ezzel több kárt tudunk okozni, mint hasznot. A helyes fogást segítheti sokféle erre irányuló gyakorlat, a háromoldalú ceruza, de az interneten is elérhető szakember segítsége, aki kimondottan a grafomotorikai fejlesztéssel foglalkozik és a szülők segítségére lehet. Természetesen a tanácsadó munkatársai is rendelkezésre állnak. A vizsgálat során megtudjuk a szülőtől azt is, mennyire emocionális a gyerkőc, mennyire nehezen szakad el a szülőtől, esetleg még azt is, hogy milyen a családi háttér. Mert nem mindegy, ha mondjuk válófélben vannak a szülők, vagy olyan a munkahelyük, hogy a gyermekkel nem tudnak eleget foglalkozni” – mondja.

Hencze Angelika
Fotó:  Lamos Csaba

Beszél arról is, hogy ő maga is azt tapasztalja az utóbbi időben, egyre több az olyan kisgyermek, aki számára túl nagy falat lehet az iskolakezdés. Ennek okát abban látja, hogy az elmúlt két évben, a járvány miatt a gyermekek rengeteget voltak otthon, kevesebbet jártak óvodába.

Az óvodai nevelés hatása, jelen esetben annak akadozása, kimaradása bizony megmutatkozik szinte minden gyermeknél. Gondoljunk csak bele, hányszor voltak karanténban otthon. Ami kimaradt, azt még a legnagyobb erőfeszítés árán sem tudják behozni velük az óvónénik. A gyermek nem gép, nem lehet felgyorsítani, mindegyiknek megvan a maga tempója, amivel halad.

Nem elég, ha szépen rajzol, fontos az is, mennyire képes önállóan dolgozni. Van olyan kisgyermek, aki képes csendben ülni huzamosabb ideig is, viszont figyelme elkalandozik. De akkor hogy fog teljesíteni az iskolában?”

Óriási mínusz a beszédhiba

A pszichológus kíváncsi arra is, hogy a gyermek meg tud-e jegyezni dolgokat és azokat vissza tudja-e adni. Az első osztályban van egy bizonyos tempó, amit a gyereknek fel kell vennie ahhoz, hogy haladni tudjon. Az a három év, amit a legtöbb gyermek eltölt az óvodában, nem véletlen és pótolhatatlan. Itt dől el, hogyan tud alkalmazkodni, csapatban és önállóan is dolgozni. Most viszont olyan gyermekeknek kell iskolába menniük, akik a járvány miatt óvodáskoruk jó részét az óvodán kívül töltötték. Óriási mínusz az is, ha a gyermek nem beszél tisztán, és az ilyen csemetékből egyre több van.

Az írás-olvasás alapja, hogy a gyermek tisztán beszéljen. Olyan kevés a logopédusunk és annyira leterheltek, hogy nem minden beszédhibás gyermek jut hozzá időben a segítséghez. A járvány és a karantén itt is megtette negatív hatását, el-elmaradoztak a logopédussal való foglalkozások, online, képernyőn keresztül pedig a munka nem olyan hatásos. Tudom, hogy az óvónők kiteszik a szívüket-lelküket, de vannak olyan hiányosságok, amit nem tudnak orvosolni.”

Hencze Angelika szerint nyomás alatt is vannak az óvodavezetők, mert sok a gyermek és kevés az óvodai férőhely, és az iskolakezdés előtt egy évvel már kötelező az óvodalátogatás. Az az érdekük, hogy minél több gyermek menjen iskolába, mert kell a hely az újaknak.

Ha éretlen az idegrendszer, várni kell

A felelős szülő, aki magára is gondol, és nem akar nap mint nap vért izzadva, könnyeivel küszködve görnyedni a gyermekekkel az íróasztal mellett, megfogadja a pszichológus tanácsát. Főleg, ha a gyermek idegrendszere még éretlen. Ez az, amit nem lehet meggyorsítani. Ezt ki kell várni.

iskola

Minden más területet intenzív munkával be lehet hozni iskolakezdésig. Persze, csak ha a szülőnek van elegendő ideje és energiája a gyermekével foglalkozni.

„Akadnak persze olyan szülők is, akik túlzásba viszik a fejlesztést. Feladatlapokat oldatnak a gyerekekkel, megtanítják velük a betűket, angolra járatják a kicsiket. A szülő sokszor magából is tanítónénit csinál. Pedig fejleszteni csakis játékos formában szabad.

Még az első osztálynak is a játékosságról kell szólnia, sőt az alsó tagozatnak is. Maradjon még inkább játszótér és ne legyen küzdőtér!”

Arra nincs garancia, hogy plusz egy év óvodába járással minden tökéletes lesz, és már probléma nélkül fog tanulni a gyermek. De az idegrendszer azalatt is érik, a gyermek minden képessége fejlődik. Vannak, akiknél ez ugrásszerű, másoknál egyenletes, van, akinél lassúbb, másnál gyorsabb. A viselkedészavaros, hiperaktív gyermekek esetében mindenképpen ajánlott a későbbi iskolakezdés.

A szakember szerint egyáltalán nem tragédia, ha a gyermek egy évvel később megy iskolába, főleg két ilyen viszontagságokkal teli év után, amikor sokkal kevesebbet voltak az óvodában, mint kellett volna. Az iskolaérett gyermekeknek viszont iskolapadban a helyük, számukra a plusz egy év nagycsoportos ovi már nem hoz sikerélményt, sem motivációt. Kis túlzással elvesztegetett évnek is mondhatnánk.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.