Hol van a legnagyobb hiány tanárokból?
Idén is komoly kihívásokkal küzd a szlovákiai oktatási rendszer a munkaerőhiány terén. Az Edujobs oktatási állásportál legfrissebb, 2026-os adatai szerint az év eddigi részében csaknem 2700 pedagógusi álláshirdetést tettek közzé az intézmények, amelyek közül közel 1200 pozíció jelenleg is aktív, azaz betöltésre vár. A legnehezebb helyzetben a főváros és vonzáskörzete van, miközben a szakosodást tekintve a természettudományok és az idegen nyelvek oktatói számítanak a leginkább hiányszakmának az iskolákban.
A munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló Alma Career Slovakia elemzője, Martin Szabo a TASR hírügynökségnek megerősítette, hogy a területi egyenlőtlenségek továbbra is rendkívül markánsak az országban. A statisztikák rávilágítanak, hogy a pedagógusokat kereső intézmények abszolút többsége Pozsony megyében található, az itteni állásajánlatok aránya ugyanis stabilan negyven százalék felett mozog. A fővárosi régiót tetemes lemaradással követi Nagyszombat megye tizenhárom százalékos, illetve Nyitra megye kilencszázalékos részesedéssel. A spektrum másik végén, a legkisebb tanárhiánnyal küzdő régiók között Eperjes és Zsolna megyét találjuk, ahol a nyitott pozíciók aránya mindössze öt, illetve hét százalékot tesz ki.
Az intézménytípusok és a szaktárgyak szerinti bontás pontos látleletet ad arról, hol a legnagyobb a baj az oktatási rendszerben. A 2026-os esztendőben az iskoláknak leginkább az alapiskolák felső tagozatos tanáraiból volt égető hiányuk, ez a szegmens tette ki az összes pedagógiai állásajánlat mintegy harmadát. Őket a keresettségi rangsorban a középiskolai, majd az alapiskolai alsó tagozatos pedagógusok követték, de az óvodapedagógusok iránt is jelentős a kereslet.
Ha a konkrét tantárgyi képesítéseket vizsgáljuk, egyértelműen a matematikatanárok vezetik a listát a hirdetések tizennégy százalékával. Mögöttük az angoltanárok állnak tíz százalékkal, míg a fizika- és a szlováktanárok egyaránt az ajánlatok mintegy öt-öt százalékában szerepelnek elvárásként.
Érdekes kettősség figyelhető meg ugyanakkor, ha a jelenlegi számokat a tavalyi, 2025-ös bázisévhez viszonyítjuk. Martin Szabo elemzése szerint a meghirdetett munkahelyek teljes száma mintegy tizenhárom százalékkal esett vissza, és ezzel párhuzamosan kilenc százalékkal csökkent a hirdetést feladó iskolák száma is.
Ezzel a csökkenő tendenciával azonban egy pozitív trend áll szemben: a hirdetésekre érkező reakciók aránya növekedésnek indult. Míg 2025-ben egyetlen nyitott pozícióra átlagosan tizenhárom jelentkező adta be a pályázatát, az idei évben ez a mutató már tizenötre emelkedett, ami a meglévő állásokért folyó enyhe verseny fokozódására utal.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanév végével a toborzási folyamatok nem állnak le, sőt, a nyári szünet hagyományosan aktív időszaknak számít az iskolai HR-ben. A korábbi évek tapasztalatai alapján borítékolható, hogy júliusban és augusztusban ismét megugrik az új állásajánlatok száma. Ezt támasztja alá a tavalyi év statisztikája is, amikor a két nyári hónap folyamán több mint 1700 új munkaügyi hirdetés jelent meg a portálon, amelyek közül több mint 1300 kifejezetten pedagógiai munkakör betöltésére irányult. Az igazgatókra tehát idén nyáron is intenzív toborzási időszak vár, különösen azokon a területeken és azokban a régiókban, ahol a strukturális hiány a leginkább kézzel fogható.
