Hogyan tartsuk meg kisiskoláinkat?
Morvay Katalin, az Intézményvezetők Országos Társulásának elnöke köszöntötte november 5-én a Szlovákiai Magyar Kisiskolák Országos Konferenciájának résztvevőit. Sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az eredetileg élőre tervezett rendezvény végül, a járvány miatt, csak az online térben valósulhat meg. Örvendetes viszont, hogy csaknem 50 iskolavezető kapcsolódott be az Eredményes és fenntartható kisiskola című konferenciába.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke elmondta, hogy oktatási rendszerünk egyik sérülékeny és segítségre szoruló egysége kerül ma górcső alá. Szomorú valóságról tanúskodnak a beíratási adatok, nehéz helyzetben vannak kisiskoláink. Éppen ezért fontos a hogyan tovább, hogyan lehetne jobban, hogyan lehet sikereket elérni. Ezt a célt tűzte ki maga elé a mai online találkozó. Rámutatott, a kisiskolák sorsa nem az iskolákban, hanem az önkormányzatoknál dől el, amelyek pluszterheket vállalnak fenntartásuk érdekében.
– üzente a résztvevőknek.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója annak a kérdőívekre alapozott tanulmánynak az eredményeit ismertette vázlatosan, amelyben a kisiskolákra fókuszáltak.
Konstatálta: az iskolás gyermekek egyharmada elfogyott az elmúlt harminc évben, és az elmúlt 20 évben 120 ezerrel lettünk kevesebben, mi, felvidéki magyarok, ami megmutatkozik az iskolások számában is.
2019/2020-ban a 244 magyar iskolában 29 ezer gyermek tanult, de országos átlagban kétszer annyi iskolaépületünk van, mint gyerekünk. Iskoláink közül 104 a kisiskola, vagyis szinte minden második iskola ilyen típusú. Ezekbe viszont csak az összes magyar tanulók 10 százaléka jár. Nagy kérdés, érdemes-e ezért fenntartani a kisiskolákat? A kiküldött kérdőívek alapján a helyzetük nagyon különböző, ami biztató, hogy a kisiskolák 44 százalékában a következő öt évben létszámnövekedés várható. Érdemes elgondolkodni viszont afölött, hogy a szülők harmada teljes szervezettségű iskolát választ gyermekének. Ennek több oka lehet. Megemlítette azt is, hogy a kisiskolák nagy része szociálisan hátrányos helyzetű térségben működik.
Jelentős probléma a kevés pénz, de a kisiskolák léte nem elsősorban anyagiak függvénye. A megkérdezettek 65 százaléka szerint az iskolát minden áron meg kell tartani, ezért a települések hajlandók áldozatot hozni.
Fodor Attila úgy vélte, magasabb normatívára volna szükség. A kisiskolák megtartása azért is fontos, mert a legtöbb településen ez a magyar kultúra, a magyar nyelv helye, közösségi funkciója van. Érdemes lenne elgondolkodni a magas működési költségeken, egyre több fejlesztési forrás jelenik meg, amelyekbe a kisiskolák nehezen lépnek be. Nagy kihívás lesz számukra az oktatást segítő szakemberek, például speciális pedagógusok biztosítása, ami a nagyobb iskolákban természetessé fog válni, Branislav Gröhling oktatási miniszter elképzelései alapján.
A kérdőívekből kitűnik, hogy a kisiskolákra jellemző a családias légkör és a személyre szabott oktatás, ami a legnagyobb pozitívumuk is egyben.
Az oktatási szakember felhívta a figyelmet a tartalmi reform előkészítésére, ahol jó lenne odafigyelni a kisiskolák sajátosságaira. Az alsótagozat ugyanis 1-4.- ről 1-5.-re módosulna. A klasztereket is megemlítette, vagyis, hogy iskolák társulhatnak úgy nagyobb egységekbe, hogy közben megmaradna az önállóságuk. Az iskola megerősödhet azáltal is, hogy egyesül az óvodával, a művészeti iskolával. A pedagógusok kistérségi együttműködését is szorgalmazta.
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója hátrányos helyzetű régióban alapította intézményét. Iskolavezetőként is többet tanít annál, mint amennyit kellene, mégpedig halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Előadásában rámutatott arra, milyen nehézségekkel jár ilyen iskolában tanítani. Például a gyermekeket nem lehet motiválni sem a jó jeggyel, sem a rosszal, mert már a szüleiket sem lehetett. A viselkedés okait is meg kell vizsgálni, a gyermek akár éhezhet is, vagy nem tudnak neki szemüveget venni, van, ahol nincs áram, se vezetékes víz. Vizsgálni kellene azt is, milyen beszélési, mesélési kultúra van a családban. A tanuláshoz sincsenek meg a kellő feltételek. Érdemes megvizsgálni, hogy egy alapkészséghiányos szülő mit tudni adni a gyermekének? Látja-e otthon a gyermek, hogy a tanulásnak van értelme?
Az Igazgyöngy az oktatásra, családgondozásra és iskolák együttműködésére helyezi a hangsúlyt. A szociális kompetencia fejlesztése és az érzelmi intelligencia fejlesztése is fókuszban kell, hogy legyen.
Ezután bemutatta, milyen módszerekkel próbálják motiválni a gyermekeket, miközben a készségeket is fejlesztik.
A konferencia második felében a jó gyakorlatokról, az iskolamegtartó stratégiákról tartott beszámolót nyolc iskolaigazgató, a Felvidék különböző régióiból.
