Hogyan érintik a magyar középiskolákat az oktatási tárca keretszámai? Ravasz Ábelt kérdeztük
Milyen szempontok alapján állította össze az oktatási minisztérium a napokban közzétett középiskolai keretszámokat? Maradt-e még mozgástere a megyéknek a végleges számok megállapítására? Mennyivel lesz kevesebb középiskolás a 2026/27-es tanévben, mint idén? Kell-e tartani attól, hogy megszűnnek magyar középiskolák? Ravasz Ábelt, Tomáš Drucker oktatási miniszter tanácsadóját kérdeztük.
“Minden évben vannak keretszámok, amelyek úgy születnek, hogy hosszas egyeztetés után a minisztérium és a fenntartók, döntően a megyék, meghatározzák, a középiskolák az egyes szakokra hány diákot vehetnek fel. Ennek az a lényege, hogy a középiskolák optimális számú helyet kínáljanak, nyíljanak olyan szakok, amelyekre szükség van, de ne legyenek fenntartva olyan helyek, amelyek szükségtelenek” - hangsúlyozta Ravasz Ábel.
“A korábbiakban a folyamatot egyértelműen a megyék dominálták, az idéntől érvényes törvényváltoztatás után már kiegyensúlyozottabbá vált a folyamat, a minisztérium és a fenntartók közösen határozzák meg a keretszámokat. A korábbi rendszerben olyan benyomás keletkezett, hogy néhány megyében hátrányos helyzetbe kerültek az egyéb fenntartók. A megyék a saját iskoláik irányába “húztak” jobban, mint a magán- vagy az egyházi iskolák irányába, tisztelet a kivételnek. Ezért is fontos, hogy a minisztérium ebben a folyamatban jelentősebben meg tudjon nyilvánulni.
Ha a megyéknek erős érveik vannak, hogy egy adott iskola miért kapjon vagy ne kapjon több helyet, akkor érvényesíteni tudják a szándékukat az egyeztetési folyamatban” - tette hozzá Ravasz.
A tárcavezető tanácsadója emlékeztett, “a minisztériumnak rendelkezésére állnak objektív adatok az iskolák működéséről arra vonatkozóan, hogy a beiratkozások alkalmával hogyan teljesítenek az egyes intézmények. Azt azonban nem gondoljuk, hogy Pozsonyban jobban tudjuk, hogyan mennek a dolgok, mint ahogy a fenntartók tudják a saját iskoláikról.
Ravasz hangsúlyozta, “a tárca javaslata az idei tanévhez képest a 2026/27-es iskolaévben 2,5 százalékkal kevesebb hellyel számol a középiskolákban. Ennek a többsége olyan hely, amely eddig sem volt betöltve, vagy nem működött jól. Valójában nem fog kevesebb gyerek járni középiskolába, mint eddig.
Az alapfokú oktatástól eltérően ugyanis a középiskolák esetében arra is figyelni kell, hogy a piaci és a társadalmi igényekhez igazítsuk a képzést”.
A tanácsadó kiemelte,
Egyértelműen nincsen olyan szándék az oktatási minisztérium részéről, hogy a kisebbségi oktatást degradáljuk. Mi vagyunk az egyetlen olyan minisztérium, ahol a mai napig is működik kisebbségi főosztály, amelyet Petőcz Kálmán vezet. Az összes tárca közül nálunk van a legtöbb magyar nemzetiségű munkatárs, tehát nem lehet szó arról, hogy az oktatási minisztérium magyarellenes irányba menne”.
Ravasz hozzátette, “el tudom képzelni, hogy van néhány olyan iskola, ahol valóban vannak problémák. Esetükben addig fogjuk keresni a megoldást a megyékkel közösen, amíg mindenki elégedett nem lesz a lehetőségeken belül. Az egyes iskolatípusokat (gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák) illetően az ősszel véglegessé váló keretszámok lesznek a mérvadók, felesleges lenne ízekre szedni olyan számokat, amelyek még változni fognak.
Az előzetes keretszámokat általánosságban sem szerettük volna kommentálni, csak a fenntartókkal való egyeztetést követően. Az előzetes adatokra a magam részéről azért reagáltam, hogy eloszlassam az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium magyarellenes tendenciákat érvényesítene”.
“A végleges keretszámok megállapításának határideje november, de ez nem azt jelenti, hogy eddig el is kell húzni a folyamatot. A megyékkel való egyeztetés folyamatos, az elmúlt egy évben folyamatosan együtt dolgoztunk velük az iskolahálózat optimalizációján. Már csak emiatt is remélem, hogy a végleges középiskolai keretszámokat már november előtt közölhetjük” - hangsúlyozta Ravasz Ábel.
