Hátrányba helyezi a magyar diákokat az állam által előírt maximális diáklétszám
A jó szakember sokat ér, mondják, hogy egy jó szakma felér akár egy diplomával is. Az utóbbi években azonban azt tapasztalni, hogy bár szakemberből mindig hiány van – egy építészre akár félévet is várnia kell az embernek –, a szakközépiskolák jóval kevesebb diákot vesznek-vehetnek fel az első évfolyamba, mint amennyi a jelentkező. 2019 szeptemberében ugyanis az akkori oktatási tárca egy rendeletben szabta meg a középiskolák – köztük a szakközépiskolák első évfolyamai legmagasabb tanulólétszámának kritériumait, az ún. felvételi kvótaszámot.
Ezeket a kritériumokat – a rendelet értelmében minden évben – elsősorban a munkaerőpiac fejlődésének elemzései és előrejelzései befolyásolják, továbbá az általános iskola utolsó évfolyamában várható tanulólétszám, valamint a felvételiző középiskolások számának általános előrejelzése az adott tanévre és persze a munkaerő-piaci igény. A számok azonban, amint az évről évre világosan látható, korántsem reálisak.
Az Érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskolában is többszörös volt idén a túljelentkezés, két osztályt azonban mégsem nyithatott az iskola – a megszabott felvételi kvótaszámok miatt, de ugyanez a helyzet az Ógyallai Építészeti Szakközépiskolában is.
Matus Mónika, a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója szerint áldatlan helyzet ez, hogy az alapiskolák pedagógusai mindent megtesznek azért, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába jelentkezzenek a gyerekek, azok végül mégis kénytelenek szlovák szakközépiskolába beiratkozni, mivel a magyar szakközépiskolákba többszörös a túljelentkezés.
– magyarázza Matus Mónika. Közben viszont valaki vagy valakik mégsem iratkoznak be a felvett 17 diák közül, és felszabadul mondjuk, öt hely, de nem a vonal alatti következő öt gyereket veszik fel, mert azok közben már máshova beiratkoztak. Így aztán előfordulhat, hogy valaki negyvenedikként is bekerül, miközben lehet, hogy esélye se lett volna rendes esetben bekerülni, mondta a szenci iskola igazgató asszonya.
Mivel a középiskolák megyei hatáskörbe tartoznak, az igazgató asszony a problémával levélben a Nyitra és Nagyszombat megyei képviselőkhöz fordult.
Levelében arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a lezárult felvételi eljárások során nagyobb számú magyar diákot nem tudtak felvenni helyszűke miatt a magyar tannyelvű szakközépiskoláink. „A karriertanácsadónk a szülők kérésére végigtelefonálta a magyar tannyelvű szakközépiskoláinkat, ahol megtudta, hogy három-négyszeres volt a túljelentkezés mindenütt, ezért nem tudnak már több diákot felvenni, második kört nem is tudnak így meghirdetni” – írta a levelében.
Az alapiskola igazgatója nem tudja, mi alapján állapították meg az idei osztálylétszámokat, de az ő iskolájukban például majdnem kétszer annyi volt idén a végzős diák, mint tavaly, az érsekújvári elektrotechnika magyar osztálya meg csak 13 diákot vehetett fel.
– fűzte hozzá.
„Az idei nálunk extrém eset volt – fogalmazott portálunknak Tóth István, az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatója – katasztrofálisan sok gyereket nem tudtunk felvenni, talán a legtöbbet, amióta létezünk. Hatvanhét diákot vehettünk fel építészeti szakra, amit mi még szlovák és magyar tannyelvű osztályokra osztunk.
– mondta az igazgató. Az első körös jelentkezés azonban sokkal több volt az iskolában, mint a második körös, így rengeteg diák nem jutott be hozzájuk.
„Extrém esetként emelném ki, hogy tiszta egyes vagy egy kettessel rendelkező tanulót sem tudtunk az idén felvenni, mivel az egyik tantárgyból nem sikerült jól a felvételi vizsgájuk, holott gimnáziumokba 3-4 hármassal is be lehet kerülni. Hol van itt a szakközépiskolák támogatása, amit a minisztérium olyannyira hirdet?” – kérdezte.
„Ami a legfájóbb, hogy hiába szeretne a magyar gyerek a magyar építőipariba bekerülni, nem tud.
– magyarázta Tóth István igazgató, aki az okok közt említette azt is, hogy a szaktárca nem veszi figyelembe a megyék közti mozgást. Esetükben például a nappali tagozaton 74 diák más megyéből való, de a kvótarendszer nem veszi figyelembe a más megyéből bevándorló diákokat, illetve ugyanúgy a Nyitra megyéből kivándorló diákokat sem. Az igazgató szerint
ez a rendszer azoknak a középiskoláknak kedvez, ahol kevés a diák, így szeretnék azokban mesterségesen emelni a diáklétszámot, mert egyébként be kellene zárni azokat vagy összevonni.
Kapnak például egy bizonyos kvótát, amelyről mindenki tudja, hogy nem töltik be, amit aztán a második körben próbálnak feltölteni azokkal, akik bár bekerülhettek volna, de a maximális létszám miatt nem vették fel őket oda, ahova eredetileg menni szerettek volna, mondta, hozzáfűzve, ezzel viszont lehetetlenné teszik, hogy egy jó iskola tovább fejlődjön.
Az igazgató elmondása szerint a végzőseik 78-80 százaléka folytatja egyetemen a tanulmányait, nagyrészt építészeti egyetemeken Pozsonyban vagy a környező országokban, de dániai, finnországi egyetemekre is jelentkeznek a diákjaik. "A maradék 20 százaléknak sincs azonban gondja az elhelyezkedéssel, hiszen mindenki tudja, hogy a gyakorlatban hiány van építészekből. Fél éveket is várni kell az építészekre, nem beszélve a tervdokumentációkról, nincs, aki költségvetéseket készítsen a vállalatoknál, és hiány van a vízgazdálkodásban is…” – sorolta az igazgató hozzáfűzve,
nem tudja, mennyire relevánsak az állami felmérések, de szerinte az egész rendszer rossz, és a kvótaszabályzat a kisebbségi diákot mindenképpen hátrányba szorítja,
mert az vagy elmegy szlovák iskolába – habár az építészi szakokon ott is túljelentkezés van –, vagy egy tiszta egyes tanuló elmegy teljesen mást tanulni, mint amit szeretett volna.
„A szülők meg fel vannak háborodva, jönnek a fellebbezések, amelyeket mi a megyei hivatalba továbbítottunk felülbírálásra” – mondta, holott az iskola kapacitása 93, tehát három osztályt is működtethetnének, hiszen a kiadásaik így is ugyanakkorák.
– mondta az iskolaigazgató. Az energiaárak jelenleg tapasztalható emelkedéséről már nem is beszélve, mondta, alig tudnak túlélni, ami sajnos, minden iskolára érvényes… „A normatív finanszírozás 2011-ben volt utoljára emelve, ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor most 2200 euró helyett 4000 eurót kellene kapnunk egy diákra, de hát ezzel senki sem foglalkozik” – tette még hozzá.
Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője szerint bár tudnak a problémáról, amelynek okát ő maga a néhány éve módosított felvételi rendszerben látja, megváltoztatni nem tudják azt. Amint azt elmondta, tulajdonképpen Robert Fico nyomására államosították az addigi megyei hatáskört: a középiskolák első osztályai diáklétszámának meghatározását az adott megye területén.
Persze, ádáz küzdelem volt a testületben akkor is, számos módosító javaslat és lobbizás kellett, de általában sikeresen meg tudtunk küzdeni a magyar tanítási nyelvű iskoláinkért” – mondta a megyei képviselő hozzáfűzve, ma mindez úgy működik, hogy a szaktárca elküldi a sarokszámokat a megye elnökének, aki minimális mozgástér közepette – tulajdonképpen aláírja a minisztérium által megadott számokat.
„Az érvényes jogszabály ebből kiiktatta a megyei képviselő-testületet. Ebben látom a fő gondot, ezt kellene sürgősen visszaállítani a korábbi gyakorlatra” – fűzte hozzá. Emellett kívánatos az érintett középiskolák és gimnáziumok igazgatóinak fokozott aktivitása az ügyben, ők mégiscsak közvetlenül fordulhatnak segítségért a megye elnökéhez vagy a szaktárcához, hiszen jogalanyisággal rendelkeznek, mondta.
– mondta, hozzáfűzve, közben igaz az is, hogy az adott középiskola iskolatanácsa formálisan dönt a felvehető diáklétszámról, de minden más információ hiányában, például, hogy melyik szakra, melyik tanítási nyelvre hány diák jelentkezik, mivel azt nem engedi a GDPR… „Ezekről az iskolatanács tagja nem tudhat. Neki azt nyújtják jóváhagyásra, amit a szaktárca táblázatából, a megye elnökének jóváhagyásával továbbítottak az iskola igazgatójának.
– zárta a Nyitra megyei képviselő.
Az oktatási tárca a szakoktatásról és szakképzésről szóló törvényre hivatkozva azt állítja, hogy a középiskolák nappali tagozatára annyi diákot vehetnek fel (illetőleg annyi diák lehet az állami költségvetésből normatívan finanszírozva), amennyit a megyei önkormányzat az adott tanévre meghatároz. A tárca kommunikációs és sajtóosztálya kérdésünkre válaszul az indoklásában felsorolta a szaktárca 2019-ben kiadott rendeletében foglalt kritériumokat, mondván: az egyes középiskolákba felvehető legmagasabb tanulólétszámot ezek értelmében arra kell alapozni, hogy az adott évben egy bizonyos számú kilencedikes diák kerül a középiskolákban felvételre, s ezt a létszámot szét kell osztani más oktatási vagy képzési területeken is, amelyek a munkaerőpiacon aktuálisan keresettek vagy a gazdaság más fontos ágazataiban.
A szóban forgó törvény szerint „az egyes szakközépiskolák legmagasabb tanulólétszámát a tanulmányi szakok és tantárgyak, nem pedig az egyes nemzetiségek alapján határozzák meg,
ami azonban nem zárja ki azt, hogy a nemzeti kisebbség nyelvén való oktatási igényeket is figyelembe vegyék” – fogalmazott az oktatási tárca sajtóosztálya. Az említett rendelet további kritériumai közt szerepel még az államnyelven és egyben a nemzeti kisebbség nyelvén folytatott oktatás és képzés is, miközben azok a megyéknek, ahol nemzeti kisebbséghez tartozó tanulók vannak, ezt a kritériumot is figyelembe kell venniük.
Kérdésünkre, hogy a kvótarendszerben meghatározott sarokszámok miként módosíthatók, a tárca sajtóosztálya azt válaszolta:
az oktatási minisztériumnak lehetősége van módosítani a maximális tanulólétszámot, amennyiben az érintett szervek ennek a meghatározásnak (61/2015. sz. törvény 31. § (5) bek.) a felülvizsgálatát kérik.
A sajtóosztály szerint már többször is megemelték a tanulói létszámot az érintett középiskolákban a nemzeti kisebbség nyelvén való oktatás biztosítása érdekében. A tárca kifejtette továbbá, hogy a 2022/2023-as tanévben a legmagasabb tanulólétszámok meghatározásának tervezése során elküldték a megyei önkormányzatoknak az adott tanévben az egyes megyékben középiskolai tanulmányaikat megkezdő más nemzetiségű tanulók számára vonatkozó adatokat, hogy optimalizálni tudják a szóban fogó diákok számára az oktatási helyek biztosításának tervezési folyamatát.
Jó hír, hogy az oktatási minisztérium szerint
készül az új rendelet a középiskolák első évfolyamainak legmagasabb tanulólétszámára vonatkozó kritériumokról, amely –állításuk szerint – még jobban figyelembe veszi majd a nemzetiségi nyelvű oktatás igényeinek biztosítását.
A tárca sajtóosztálya szerint a szóban forgó rendelet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, jó lenne tehát, ha az illetékesek odafigyelnének, hogy ez az évek óta előforduló probléma tovább már ne ismétlődjön, s hogy a magyar alapiskolába járó diákoknak nagyobb esélyük legyen magyar középiskolában folytatni a tanulmányaikat.
