Hatékony tanulási módszerek az érettségire

Lucza Tivadar pszichológus kérdésünkre elmondta: jó tudni, hogy kétfajta stressz létezik.

Az egyik az úgynevezett eustressz, vagyis a "jó stressz", mivel bizonyos fokú izgalom serkenti a teljesítményt. Ennek ellentetje - az amikor már eluralkodik rajtunk a kétségbeesés - a distressz.

Ez viszont már gátolja a teljesítményt, az ember cselekvése és gondolkodása "lefagy", vagyis ilyenkor semmi nem jut az eszébe.

Ezért is van az, hogy olyan diákok, akik szimplán azzal, hogy magabiztosak, különösebb tudás nélkül is egész jó érettségit tudnak összehozni. Sokan viszont hiába tanulnak becsületesen, nem bíznak a tudásukban, és emiatt elég rosszul is teljesíthetnek. Ők általában még közvetlenül a vizsga előtt is a folyosón bújják a füzeteiket. Ez valójában a legrosszabb, amit tehetünk. Az ismétlés nem csak fokozza a stresszt, de a tetejében az előtte tanultakat is nehezebb felidézni. Ilyenkor úgymond interferál a tudás, tehát az új információ gátolja a régi előhívását. Ezért a legfontosabb, hogy lenyugtassuk magunkat, ha jól felkészültünk. De ha nem akkor is, hiszen nyugodtabban biztos, hogy mindenki jobban teljesít.

Vannak olyan diákok, akiknek a vizuális memóriája fejlettebb, nekik oda kell figyelni rá, hogy elég úgynevezett "előhívási távpontjuk" legyen. Lehetnek ezek színek, képek, a szöveg formája, címszavak, vagy a fejezet felépítése, minél több dolgot kötnek össze, annál jobban jegyzik meg. A verbális beállítottságúaknak inkább a tartalomra kell koncentrálniuk. Nem a szó szerinti felmondás a lényeg, hanem hogy megértsék az anyagot. Hiszen a nagy előadók konyhanyelven is képesek elmagyarázni a legbonyolultabb dolgokat is. Ami a magolást illeti, sokan nem tartják pozitív dolognak, de ha valakinek van affinitása hozzá, akkor az is nagyon hasznos tud lenni.

Ezt a tanulási formát általában nagy mennyiségű, olvasós anyagok tanulására szokták alkalmazni.

P(preview)- áttekintés, ekkor csupán nagyjából átolvassuk az anyagot, ismerkedünk vele.

Q(question)- ez már részletesebb szakasz, itt anyagrészeket vizsgálunk, és az egyes fogalmakhoz kérdéseket kapcsolunk.

R(read)- tüzetesen átolvassuk az adott tananyagrészt, igyekszünk az előző pontban megalkotott kérdéseinkre választ találni.

S(self- recitation)- felmondás, lehetőleg hangosan, saját szavakkal, hogy minél jobban rögzüljön az információ. A folyamat során alkalmanként nézzünk bele az anyagrészbe.

T(test)- ellenőrzés, ezúttal nézzük át még egyszer, alaposan jegyzeteinket és rögzítsük a hiányos adatokat. Ha valami még nem teljesen világos, térjünk vissza az előző lépésekhez.

Bár a tanárok folyton ezt hajtogatják, mégis kevesen veszik észre ennek az igazi hatékonyságát. Búvárokon végeztek egy kísérletet, melyben két csoportra osztva őket, listákat tanultattak velük. Az egyik csoport a víz alatt memorizált, a másik pedig a szárazföldön. Mindannyian ott tudtak legjobban visszaemlékezni az információkra, ahol tanulták.  Ilyen logika alapján tehát iskolai környezetben megtanult dolgokat az iskolában jobban fel tudjuk idézni.

Partnerrel tanulni is hasznos lehet. A más szemszögből hallott magyarázat mindig jól jön, arról nem is beszélve, hogy ellenőrizni is tudjátok egymást, hogy dolgoztok-e rendesen, odafigyeltek-e az anyagra. Viszont vigyázzatok arra, hogy partneretek ugyanúgy kedvelje a csoportos tanulást (hiszen vannak, akik csak egyedül képesek koncentrálni), illetve, hogy hasonló gyorsasággal jegyezze meg az információkat. Utóbbi fontos, hiszen nem kis feszültséget tud okozni, ha másik fél tanulási tempója jóval gyorsabb, vagy éppen lassabb, mint a sajátunk.

Reggel az agy még friss, nincs leterhelve a nap folyamán szerzett információkkal, ezáltal sokkal jobban tudunk koncentrálni, és hamarabb tanuljuk meg az adott anyagot. Természetesen sokan vannak, akik nem érzékelik az álmosságot, és inkább az este csendjében tanulnak. Fontos, hogy kitapasztaljuk, melyik válik be nekünk a legjobban.

Néha egy kis szünetet is kell tartani, a túlhajszolástól nem lesz jobb a teljesítményünk, sőt, elég sok negatívum származik belőle. A lazítás nagyon jót tesz az agynak, időt kell hagyni a memória konszolidációjára, ez az a folyamat, amikor az információ átkerül a rövidtávú memóriából a hosszútávúba. Ez alvás során történik, ezért még véletlenül se gondoljunk arra, hogy célravezetőbb lesz az érettségi év során lecsökkenteni az alvásidőnket. Az egyetemi hallgatóknál jól bevált módszer, hogy 1-1,5 órás tanulás után tartanak egy 10-20 perces alvás szünetet, de azt szigorúan be is tartják. Ez segít abban, hogy a tudás "leülepedjen", és kitisztult fejjel folytassuk a munkát.