Hány magyar gyereknek van esélye magyar középiskolában tanulni?

Ezeket a kritériumokat – a rendelet értelmében minden évben – elsősorban a munkaerőpiac fejlődésének elemzései és előrejelzései, továbbá az általános iskola utolsó évfolyamában várható tanulólétszám, valamint a felvételiző középiskolások számának általános előrejelzése az adott tanévre és persze a munkaerő-piaci igény alapján határozzák meg. A számok azonban – legalábbis ezt mutatja a többéves tapasztalat – korántsem reálisak.

A meghatározott sarokszámok felett a középiskolák, ha szeretnék sem vehetnek fel több elsőst. Így aztán gyakran előfordul – főleg a szakközépiskolák esetében –, hogy egy-egy iskola kénytelen több jelentkezőt elutasítani, akkor is, ha azok megfelelnek a feltételeknek. Olyan eset is előfordult, hogy tiszta egyes vagy egy kettessel rendelkező tanulót sem tudtak felvenni, mivel az egyik tantárgyból nem jól sikerült a felvételi vizsgája.

Ezek a diákok aztán a legtöbb esetben  valamelyik közeli szlovák tannyelvű szakközépiskolába felvételiznek.

Évek óta gondot jelent ez például a Szenci Molnár Albert Alapiskolában is, ahol a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába jelentkezzenek a gyerekeik, a magyar szakközépiskolák többszörös túljelentkezése miatt azonban végül többen közülük mégis kénytelenek szlovák szakközépiskolába beiratkozni. „Sajnálatos, hogy ennyi elutasított diák szlovák tannyelvű szakközépiskolában folytatja majd a tanulmányait, miközben évek óta azért küzdünk, hogy magyar alapiskolából magyar szakközépiskolába menjenek tanulni a kilencedikeseink” – fogalmazott korábban portálunknak a szenci magyar tannyelvű alapiskola igazgatója, Matus Mónika.

Az iskolaigazgatók szerint eddig az is gondot jelentett, hogy a szaktárca a maximális diáklétszám meghatározása során nem vette figyelembe a megyék közti mozgást.

„Nálunk például a nappali tagozaton több mint hetven diák más megyéből való, de a kvótarendszer nem veszi figyelembe a bevándorló diákokat, illetve ugyanúgy a mi megyénkből kivándorló diákokat sem” – mondta portálunknak korábban Tóth István, az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatója, aki szerint ez a rendszer elsősorban azoknak a középiskoláknak kedvez, ahol kevés a diák, így szeretnék azokban mesterségesen emelni a diáklétszámot, mert egyébként be kellene zárni azokat vagy összevonni. A kisebbségi diákot pedig mindenképpen hátrányba szorítja a kvótarendszer.

Korábban a megye hatáskörébe tartozott az elsős diáklétszám meghatározása az adott megye területén lévő középiskolákban.  Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy a probléma okát a módosított felvételi rendszerben látják, amely még Robert Fico nyomására államosította az addigi megyei hatáskört.

Mint mondta, azelőtt többnyire sikeresen meg tudtak küzdeni a magyar tanítási nyelvű iskoláinkért.

Jelenleg azonban az a menet, hogy a szaktárca elküldi a megye elnökének a kvótákat, aki minimális mozgástér közepette aláírja a megszabott sarokszámokat.

Az adott középiskola iskolatanácsa is csak formálisan dönt a felvehető diáklétszámról, mivel a tagjai nem tudhatják, hogy melyik szakra, melyik tanítási nyelvre hány diák jelentkezik, a GDPR ugyanis nem teszi ezt lehetővé a számukra. Így gyakorlatilag azt kapják jóváhagyásra, amit a szaktárca táblázatából a megyeelnök jóváhagyásával továbbítottak az iskolaigazgatónak.  

Az oktatási tárca szerint az egyes szakközépiskolák legmagasabb tanulólétszámát a tanulmányi szakok és tantárgyak, nem pedig az egyes nemzetiségek alapján határozzák meg. A tárca tavaly azt ígérte, módosítja a középiskolák első évfolyamainak legmagasabb tanulólétszámára vonatkozó kritériumokról szóló rendeletet, amely még jobban figyelembe veszi majd a nemzetiségi nyelvű oktatás igényeinek biztosítását.

– mondta portálunknak Kiss Beáta, a Szövetség oktatási szakértője. Mint mondta, a rendeletben van két mondat, ami arra utal, hogy a magyar középiskolák helyzete esetleg javulhat. „Az egyik az általános kritériumoknál szerepel, és azt mondja ki, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek középiskolai képzését, a másik pedig a gimnáziumoknál mondja ki, hogy a felvehető létszámba belekalkulálhatók a más megyék területéről érkező diákok is”.

Példával is szemléltette, mit is jelent ez. Az ipolysági magyar gimnáziumba rendszeresen jelentkeznek a Nagykürtösi járásból gyerekek, ami már Besztercebánya megyéhez tartozik, miközben Ipolyság még Nyitra megyéhez.

Ez változott meg most a módosított rendelet szerint, a más megyéből származó gyerekeket is bele lehet kalkulálni abba a képletbe, amely alapján kiszámolják a felvehető maximális diáklétszámot” – mondta Kiss Beáta hozzátéve, azt azonban, hogy ennek ténylegesen mekkora hatása lesz a jövő tanév gyereklétszámra egy-egy iskolában, nehéz megítélni. „A gyakorlatban jelenleg még véleményem szerint nem történt érzékelhető változás, mert még az előző képlettel dolgoztak a diáklétszám meghatározása során” – zárta Kiss Beáta.