Hagyományközvetítés a korszerű oktatásban
A népi kultúra saját sokszínűségével, komplexitásával kultúránk, művészetünk, hagyományaink szinte minden területét ötvözi. Megjelennek benne az óvodai és alapiskolai oktatás-nevelés művelődési területei, őseink tudása, tapasztalata, játékossága, művészete, humora és életbölcsessége. Olyan információkat hordoz, melyek túlmutatnak az egyszerű ismereteken: élni tanít, harmóniában a természettel és önmagunkkal. Ha végigtekintünk a lehetőségeken, melyeket a népi kultúra beépítése jelenthet számunkra az óvodai és iskolai oktatásba-nevelésbe, megállapíthatjuk, hogy csak a pedagógus ismeretei és kreativitása szabnak határt minél szélesebb körű alkalmazásának.
Ez a meggyőződés vezérelte a Comenius Pedagógiai Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szakembereit, amikor a néphagyomány nevelő-oktató munkába történő beépítésének a lehetőségeit keresve 2017-ben együttműködésre léptek. A közös akarat első eredményeként jött létre két, egyenként 60 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési program „Népi játékok és néptánc az óvodában és az iskolában”, valamint „A néphagyomány beépítése az óvodai és iskolai nevelő-oktató munkába” címmel.
A képzések Dél-Szlovákia különböző régióiban összesen 9 alkalommal valósultak meg 164 pedagógus részvételével, ebből 157 fő tett sikeres záróvizsgát.
A résztvevők visszajelzései rámutattak arra, hogy a néphagyomány elemeinek beépítése a nevelő-oktató folyamatba elsajátítható és alkalmazható módszer, mellyel érdemes komolyabb keretek között is foglalkozni.
A két szakmai szervezet az óvodákkal és iskolákkal való együttműködés további lehetőségeinek feltérképezése céljából 2021 tavaszán országos felmérést végzett, mely a hagyományközvetítés megvalósulásának jelenlegi állapotára, valamint azoknak az igényeknek az összegzésére irányult, melyek intézményi szinten, valamint a pedagógus-továbbképzések szintjén a hagyományközvetítés szakmaiságának javításához kapcsolódnak. A vizsgált területek közt szerepelt a hagyományközvetítés jelenlegi helyzete a szlovákiai magyar óvodákban és alapiskolákban, az intézmények viszonyulása a téma jelentőségéhez, személyi és tárgyi feltételeik a hagyományközvetítés megvalósításához az oktató-nevelő munkában, valamint a hagyományközvetítés koordináltságának mértéke az intézményekben, különös tekintettel a néphagyomány elemeinek beépítésére az egyes művelődési területek, tantárgyak tananyagtartalmába, tevékenységrendszerébe, illetve az intézmény pedagógiai programjába.
A hagyományközvetítés minden szegmensét fejleszteni kell, beleértve a módszertani és a szaktudásbeli kompetenciákat is – hiszen csak megfelelően megválasztott módszerekkel, munkaformákkal és hiteles tudással tudjuk azt magas színvonalon megvalósítani.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, hogy a napi szintű hagyományközvetítés teljesen más mértékű szemléletváltozást hozhat a tanulók életébe, mint a külső szakember által megvalósuló, sokszor az oktatási intézményen belüli kereteket teljesen figyelmen kívül hagyó néhány alkalom. Ezért, amennyiben az intézmény a hagyományközvetítés színvonalának emelését tervezi, feltétlenül szükségesek szakképzett, a témában jártas pedagógusok a tantestületen belül, akik akár külső partnerekkel is fenntarthatják a folyamatos együttműködést.
A hagyományközvetítés témakörében nyújtható szakmai segítségnyújtás egyéni és intézményi szinten többféle formában is megvalósulhat, mint például továbbképzések szervezése az érdeklődő pedagógusok számára, tantestületi képzések szakmai biztosítása, több intézmény bekapcsolásával megvalósuló projekt alapú fejlesztés, a néphagyomány elemeinek az egyes művelődési területek tananyagtartalmába és tevékenységrendszerébe való beépítésének szakmai támogatása, a néphagyomány elemeinek az intézmény pedagógiai programjába való komplex beépítésének szakmai támogatása, valamint tudásmegosztás, tapasztalatcsere, szakmai anyagok, források (kiadványok, hang- és képanyag), illetve tanácsadás, konzultáció és tanulmányutak formájában.
A személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek megléte, a források megválasztásának módja is fontos kérdés. A vizsgálat adatai egyértelműen arra engednek következtetni, hogy számottevő igény mutatkozik a hazai tantervek figyelembevételével létrehozott színvonalas módszertani anyagokra, kiadványokra, valamint a szakszerűen összeállított elektronikus forrásokra és adatbázisokra.
Az eredményekből megállapítható, hogy a szlovákiai magyar óvodák és alapiskolák tervei között kiemelkedő helyen szerepel az intézményekben folyó hagyományközvetés megerősítése.
Az adatok biztatóak a tekintetben, hogy az intézmények szándékában áll a hagyományközvetítés minőségét és hatékonyságát fejleszteni, nyitottak a változásokra.
Korunk egyik legnagyobb kihívása olyan tartalmakat létrehozni, olyan módszereket és formákat alkalmazni, melyek mindamellett, hogy a múltból merítenek, a jövőre is gondolnak. Legyenek „tiszta forrásból” származóak, eredetiek, megtapasztalhatóak és megélhetőek, ugyanakkor haladó szemléletűek és újítóak is egyben.
Az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciaalapú oktatásra történő fokozatos áttérés, mely minden művelődési területet érint, kifejezetten kedvez a néphagyománnyal kapcsolatos pedagógiai tevékenységeknek.
Ez a szemlélet a tanulás-tanítás célját, tartalmát, módszereit és eszközrendszerét egyaránt érinti és korszerűsíti: a hagyományos, zárt tudások, bemagolt ismeretek, tények, definíciók, azaz az ismeretközvetítés helyett a kompetenciafejlesztést helyezi az oktatás-nevelés középpontjába. A felmérés teljes terjedelmében itt érhető el.
Az eddigi tapasztalatokra és a felmérés eredményeire alapozva készült el 2021 őszén a Comenius Pedagógiai Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szakmai műhelyében egy átfogó, hosszútávú fejlesztési stratégia azzal a céllal, hogy meghatározza a kiemelt területeket, melyeken a néphagyomány oktatásba-nevelésbe történő beépítése megvalósulhat, valamint a megvalósításhoz vezető részcélokat és feladatokat.
A fejlesztési stratégia itt olvasható. A két szervezet célja, hogy az elkészült tervezetet a szakmai nyilvánosságnak bemutatva további együttműködő partnereket vonjon be, és egy olyan, intézményesített szakmai támogató hátteret hozzon létre, mely az oktatási intézmények, tantestületek, egyének munkáját segítheti a néphagyomány oktató-nevelő folyamatokba történő beépítése területén.
Ha a témára nyitott partnerek bevonásával reflektálni tudunk ezekre az igényekre, akkor minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatási intézmények hagyományos értékeket képviselő, mégis korszerű oktatást nyújtsanak – hiszen a 21. században ez a megmaradásu(n)k záloga.
