Forró Éva: Szeretet, türelem, megértés

Miben más egy gyógypedagógus eszköztára, mint évekkel korábban?

A szakmánk lényege mindig a segítségnyújtás volt – gyereknek, szülőnek és pedagógusnak egyaránt. Ez a napjainkban sem változott meg, bár a módszerek fokozatosan fejlődnek.

Ezek közül jelenleg mik állnak a rendelkezésére a speciális nevelési igényű tanulók képzését illetően? Milyen metódussal dolgozik?

Ez mindig változó. Az első találkozás mindig csak a szülővel történik. Itt beszélünk arról, hogy miként zajlott a terhesség és a szülés folyamata, valamint a gyermek mozgás- és beszédfejlődése. A gyerek állapotát csak ezt követően mérem fel. Az eredménytől függően ezután ismertetem a szülőkkel a lehetőségeket. Mindig azt a megoldást próbálom megkeresni, ami a gyermeknek és a szülőnek is megfelel.

Elsőként egy komplex fejlesztő programmal, a Sindelar-módszerrel kezdtem el a munkát. Ennek fő célja az idegi eredetű tanulási és magatartási zavar megelőzése, illetve a zavar elmélyülésének megakadályozása. A sindelari koncepció szerint a gyakorlást a gyökereknél kell kezdeni, tehát azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. A fejlesztésben, ami a figyelemre, az észlelésre, az észlelési területek kapcsolódására, az emlékezetre, a sorrendiségre és a téri tájékozódásra is kiterjed, természetesen nagy jelentősége van a szülő és a terapeuta aktív együttműködésének. A legkevesebb hat–nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. A foglalkozások következményeként az első pozitív hatás három hónap után várható.

A Kulcsár-féle mozgásterápiát is előszeretettel alkalmazza...

Így van. A munkám során rájöttem, hogy ezeknél a gyerekeknél általában probléma van a mozgással is. Sok esetben ugyanis a kisgyermek mozgásfejlődése során a gurulás, a kúszás és a mászás folyamata vagy kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé. Emiatt a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek ki megfelelően. Az említett mozgásformák kiemelkedő szerepet játszanak az idegrendszer, az érzékszervek, az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlődésében. Ezek a képességek egymással szorosan összekapcsolódva teremtik meg az értelmi képességek alapjait. Az agyi rendszerek a mozgás segítségével fejlődnek, és az idegpályák is emiatt járódnak be. Az agyi területek elégtelen működése tanulási nehézségekhez, viselkedési problémákhoz és magatartászavarhoz vezethet. A tanulási nehézségek és a magatartási zavarok hátterében az esetek 70–75 százalékában az idegrendszer részleges éretlensége áll. A Kulcsár-féle mozgásterápia ebben nyújt segítséget, hiszen minimális eszközigénnyel megelőzhető, illetve lényegesen csökkenthető vagy felszámolható a tanulási nehézség. Ezt a módszert alkalmazva javulhatnak a diszlexiás, a diszgráfiás tünetek, de a kialakult magatartási problémák is enyhülhetnek. Itt tenném hozzá, hogy a zselízi alapiskolában napi szinten működik az elsősök mozgásterápiája.

Állítólag az akusztikus hallásterápiával is szép eredményeket lehet elérni aránylag rövid idő alatt... Ön is foglalkozik az AIT/FST Hallási Figyelem Tréninggel. Mi ennek a lényege?

Sok, tanulási problémával küzdő gyermek mutat nehézséget az auditív feldolgozás területén. Ennek tünete lehet a hallási figyelmetlenség, a gyenge auditív memória, a megkésett vagy zavart beszéd és a kérdésekre való elmaradó válasz is. Ezeket a gyerekeket sokszor figyelmetlennek tartják, mert nem reagálnak a hallott információra. Tovább nehezíti a helyzetüket, ha a környezeti zajból kell kiszűrniük a beszélő hangját. A gyenge auditív feldolgozás nem csupán tanulási nehézségekben mutatkozik meg, hanem magatartásproblémákat és figyelemzavart is eredményezhet. Az ilyen gyermekek túl érzékenyek a hangokra, elfáradnak a nagy zajtól, visszahúzódnak a társaságban, esetenként agresszívvé is válhatnak, így védekezve a fájdalmas hangokkal szemben.

Az Audition Integration Training (AIT) egy francia fül-orr-gégész, Dr. Guy Berard nevéhez fűződik, aki saját hallásproblémáját oldotta meg e módszer segítségével. Ez egy elektronikusan modulált zenének a hallgatása, ami fejhallgatón keresztül otthoni környezetben történik összesen húsz alkalommal. A mély és magas hangok változása harminc percen keresztül stimulálja a hallószerveket. A hangokból jövő energia jótékony hatással van a nem megfelelően működő sejtekre, ahogy az intenzív inger hatására egy jobb minőségű ingerfelvételre, feldolgozásra is képesekké válnak. Ez a hallási feldolgozást hatékonyabbá tevő tréning olyan a hallószerveknek és az idegrendszernek, mint egy edzés az izmainknak.

Milyen esetekben alkalmazható az akusztikus hallásterápia?

A tréning otthon végezhető, amit előzetes felmérés után a terapeuta állít össze. Beszédészlelési probléma, hallászavar, megkésett beszédfejlődés, beszédindítás, hallási túlérzékenység, fájdalmas hallás, túlhallás, figyelemzavar, diszlexia, diszgráfia és autizmus esetén alkalmazható, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. A tréning pozitív hatásai eltérő módon és eltérő időben jelentkeznek. Már a tréning ideje alatt észlelhetjük ezeket, de az azt követő négy hónapban folyamatosan számíthatunk változásra.

Mit tehet a speciális nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, ha nincs hozzáférése a különböző digitális eszközökhöz?

Nem mindig kell digitális eszköz a fejlesztéshez. Természetesen nem vagyok ezek ellen, de néha vissza kellene emlékezni a mi gyerekkorunkra is. A finommotorika fejlesztésére nagyon jók voltak a gombos ingek, az anyukával történő közös tésztagyúrások, de mondhatnám a cipők bekötését is, s természetesen nem szabad kihagyni a fára mászást, a kidobócskát vagy a focit sem...

Mennyiben más azoknak a speciális nevelési igényű tanulóknak a képzése, akiket a szüleik nem támogatnak kellőképpen?

Nagyon fontos, hogy elmagyarázzam és megértessem ezekkel a szülőkkel, hogy a célunk egy. Egy boldog gyermeket nevelni, aki később boldog felnőtt lesz. Ezt egyedül, tanárként nem tudom véghez vinni. A családban meg kell tapasztalni a gyereknek a szeretetet, az elfogadást, a türelmet és a jó kommunikációt. Ezért fontosnak tartom az együttműködést a szülővel, hiszen a legféltettebb kincsét, a gyermekét bízza rám. Ha ez nincs meg, akkor egymás ellen dolgozunk.

Mennyire tartja megfelelő megoldásnak a tanulók integrálását a jelenlegi viszonyok között? Gondolok itt arra, hogy sok esetben alig-alig megvalósítható a speciális nevelési igényű tanulóval történő külön foglalkozás...

Nemrég egy ismerősöm fogalmazta meg nagyon találóan az integráció lényegét. Évtizedeken keresztül azt sulykolták belénk az oktatással kapcsolatosan, hogy aki lemarad, az kimarad. Emlékszem, annak idején minden osztályra úgy tekintettek, mint egy kukoricacsőre, amiben minden szem egyforma, aki pedig adottságaiban eltért a többségtől, azt a csíven hagyták vagy kipöckölték. Ma már tudjuk, hogy kukoricából is több fajta létezik, s mindegyik más hozzáállási módot, elkészítést vagy fűszerezést igényel. Sajnos azonban azt is meg kell jegyezni, hogy még nem minden esetben vagyunk erre felkészülve – sem szakmailag, sem eszköztárilag. Nagyon gyerekcipőben jár még nálunk ez. Elég ha a magyarországi helyzettel összehasonlítjuk, már ott is sokkal jobb a helyzet...

A távoktatás ezekben a napokban nagy kihívást okoz pedagógusnak, szülőnek, gyermeknek egyaránt. De mi a helyzet a speciális nevelési igényű tanulókkal? Az esetükben is lehet digitális oktatásról beszélni?

Sajnos, a mostani helyzet mindenki számára új. Tanulja gyerek, és tanulja a pedagógus is. Természetesen ebben a szakmában is fontos a személyes kontaktus, a kommunikáció. A virtuális világban ez nehezebb, így a motiváció fenntartása is bonyolultabb. A legnagyobb hátrány, hogy nincsenek meg a megfelelő eszközök a digitális oktatáshoz. A gyógypedagógus és a speciális pedagógus számára is marad a videochat, az e-mail és a Skype használata. A szülőknek és a gyerekeknek azt tanácsoltam, hogy bátran hívjanak, kérdezzenek, hiszen ezért vagyunk. Szeretettel, türelemmel és megértéssel a távoktatás is működhet...

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/15. számában.