Évek óta sok naszvadi magyar gyereket íratnak be szlovák alapiskolába

A több mint 5 ezer lakosú, újkeletű város lakosságának nemzetiségi összetétele nem arányos a két intézménybe járó tanulók létszámával.

A II. világháborút és a jogfosztottság éveit követően 1949-ben Naszvadon is újraindult a magyar nyelvű oktatás, az 1960/61-es tanévtől pedig már 9 évfolyammal működik a magyar alapiskola. Bár a 2011-es szlovákiai népszámlálás szerint az akkori nagyközség 5068 lakosából a többség, vagyis 2717 személy magyarnak vallotta magát, és csak 1809 szlovák, valamint 334 roma és 208 egyéb lakost jegyeztek, ez a nemzetiségi összetétel már évek óta nem arányos az anyanyelvi, illetve államnyelvi oktatást választó családok létszámával.

Annak ellenére, hogy a járás legkisebb városában aktív nemzettudat-erősítő tevékenységet folytat a Csemadok-alapszervezet, a csemetéiknek a „jobb érvényesülés érdekében“ helytelenül szlovák iskolát választó szülők nagy mértékben járulnak hozzá a helyi magyarság elszlovákosodásához.

„A magyar és szlovák alapiskolán kívül az ógyallai speciális intézmény teljes szervezettségű, magyar tannyelvű, kihelyezett részlege is működik Naszvadon.

Közülük 8 gyereket orvosi kivizsgálásra küldünk, mert 1 autista, 1 mentálisan sérült, 6 szociálisan hátrányos helyzetű lurkó pedig gyengébb képességű. Úgy tűnik, hogy ez utóbbiak számára az új tanévben 0. osztályt nyitunk, a jelenlegi 0. osztályból pedig 3-4-en léphetnek át 1. osztályba, ahol vélhetően 13-14-en lesznek“ - mondta el Becse Norbert, a magyar alapiskola igazgatója.

Bár a szlovák alapiskola friss adatairól még nincs tudomása, de tény, hogy ott általában két első osztályt szoktak nyitni, 0. osztállyal pedig nem rendelkeznek.

„Már az óvodában is 4 szlovák és csak 2 magyar nyelvű csoport tevékenykedik, s ez az arány az iskolai beíratásokon is visszatükröződik. Ez nagyon sajnálatos, hiszen a legutóbbi népszámlálás során a helyi lakosság háromötöde még magyarnak vallotta magát...

ám az Érsekújvárból és máshonnan ideköltözöttek egy évtizede inkább a szlovák intézményt választják. Már a városvezetéssel is tudattam: kívánatos az lenne, hogy e tanulási nehézségekkel küszködő, nehezebben beilleszkedő gyerekek fele-fele arányban kerüljenek magyar, illetve szlovák alapiskolába. Egyébként ahol többen vannak, ott a mennyiségük az oktatás minőségének a rovására megy“- véli.

Az igazgató által említett előzetes adatok alaján feltételezhető, hogy a további 33-38 körüli nebulóból majd újabb két 1. osztály nyílhat a szlovák iskolában.

„Annyit tudok, hogy 4-5 kicsit még sehová sem írattak be a szüleik. A helyzetet tovább bonyolítja az is, hogy az Anyala városrészben élő családokból a szülők Érsekújvárban dolgoznak, ezért a gyermekeiket is ottani szlovák alapiskolába szokták járatni. Viszont a mi tanügyi körzetünkbe tartoznak az ímelyi magyar gyerekek, mivel e szomszédos községben nincs magyar iskola. Sajnos, mivel most onnan egyetlen kicsit sem írattak be hozzánk, feltételezhető, hogy a szüleik inkább a helyi államnyelvi iskolát választották.

- magyarázta.

Sajnálatosnak tartja, hogy akiket a szüleik 20-30 évvel ezelőtt szlovák iskolába írattak be, azoknak a gyerekeik már automatikusan oda járnak, és szlováknak vallják magukat.

„Amikor magyarul szólok hozzájuk, szlovákul felelnek, hogy nem értenek magyarul. Ez annak is „köszönhető”, hogy aki esetleg a szünetekben megszólal magyarul, arra a szlovák kollégák hangosan rászólnak, hogy szlovák iskolában szlovákul kell beszélni. Egyre jelentősebb méretű tehát a helyi magyarság asszimilálása, s ezen az áldatlan állapoton elsősorban a szülők, a helytelen iskolaválasztási döntéseik módosításával változtathatnának“ - zárta tájékoztatását Becse Norbert.