2025. szeptember 11., 18:00

Érvágással kezdődhet, kivéreztetéshez vezethet – egyházi iskolák vezetőit kérdeztük a törvénymódosításról

Veszélyben érzik magukat egyházi iskoláink. Az oktatási minisztérium olyan törvénymódosítást készített elő, ami beleszólást jelentene működésükbe és arra kötelezné őket, hogy diákjaik döntő részét az iskolakörzetből vegyék fel. Az egyházi iskolák esetében ez már azért is nehézkes, mivel távolabbi településekről is fogadnak olyan diákokat, akiknek szülei fontosnak tartják a vallásos légkörben való nevelést. Ráadásul pénzmegvonással büntetnék, ha „rosszul teljesítenének”.

Petőfi körtefaája, Szepsi, Petőfi 200, Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont

Fotó: Fábián Gergely

„Volt egy találkozónk a miniszter úrral az érsekségen kedden, ahol az egyházi iskolák vezetői is részt vettek. Ezen próbálta elmagyarázni, mi is az, amit terveznek, mi pedig feltettük a kérdéseinket. A lényeg az, hogy ha az iskola nem vállalja a körzetből a gyermekek felvételét, magas százalékban, akkor felmenő rendszerben a támogatások 20 százalékát megvonnák. Ez felfogható fokozatos kivéreztetésnek is.

Számunkra azért is problematikus ez a minisztériumi elképzelés, mert mi gyűjtőiskola vagyunk itt, Szepsiben. A diákjainak 35 százaléka szepsi, 65 százaléka viszont vidéki. Azokat a gyermekeket vesszük fel intézményünkbe, akiknek a szülei egyetértenek keresztény szellemiségünkkel, ennek értelmében katolikus és református gyermekek járnak hozzánk. Bízunk abban, hogy ez változtatás nem fog átmenni, mert még a kormánykoalícióban sincs teljes egyetértés”

– tudjuk meg Nagy Istvántól, a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont igazgatójától. Az intézménybe jelenleg 280 gyermek jár – óvodától egészen a gimnáziumig. Ez a Bódva menti magyarság utolsó mentsvára, mely 2015 szeptemberében nyitotta meg kapuit.

A végsőkig kitartunk a függetlenségünk mellett

A törvény 2027 szeptember 1-től, első osztálytól lépne érvénybe. Fokozatos lenne a forrásmegvonás. Első évben csak a beíratott elsősök után „csípnének le” a normatívából, aztán jönnének a másodikosok és a többiek. Az iskolavezető szerint érvágással kezdődne, ami fokozatosan akár fejvesztésbe is átmehetne. Szerinte a miniszter célja, hogy a leszakadt régiókban is biztosítsák az elérhető oktatást minden gyermeknek, és hogy a gyermekek úgy kerüljenek be az alapiskolába, hogy az alapkészségekkel már rendelkezzenek. Azért is vette vissza az állam az óvodákat.

A válogatás, a szűrés jogáról nem mondunk le. Két iskolabuszt üzemeltetünk, kiépített rendszerben működünk. A környékbeli falvakban a kisiskolák megszűntek és az optimalizáció jegyében további iskolák bezárása van a láthatáron. Egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen ezzel nekünk több diákunk lehet, ám az érintett falvakban elsatnyul a kulturális élet. Van még két évünk 2027-ig, ki tudja, hogy addig, mi minden történik... De ez a mostani törvényjavaslat meglehetősen meredek. Mi magyarként és keresztényként szeretnénk megmaradni itt, a keleti végeken. A Kassai Érsekség harminc egyházi intézménye közül mi vagyunk az első és egyetlen magyar tanítási nyelvű egyházi intézmény. A végsőkig kitartunk függetlenségünk mellett”

– fűzi hozzá.

Nagy István elmondja azt is, tizenegy katolikus fenntartású magyar oktatási intézmény működik a Felvidéken és Patrona Nostra nevű társaság ezek kapcsolattartását szolgálja. Rendszeresen egyeztetnek, természetesen ebben a témában is. Az egyházi iskolák aránya Szlovákiában különben mindössze 4 százalék.

Hol van a szülők iskolaválasztási joga?

Aggodalommal tekintünk az új jogszabálytervezet azon részére, amely az egyházi iskolákat érinti. A javasolt intézkedések veszélyeztetik az oktatási rendszer pluralitását, az egyházi iskolák autonómiáját, valamint a szülők és az egyházak alkotmányban garantált jogait. Az egyházi iskolák most is hátrányos helyzetben vannak az államiakhoz képest, de ez a javaslat már egzisztenciális veszélyt jelent. A körzetek bevezetése, az ebből adódó korlátozás a legnagyobb probléma a mi intézményünket illetően. Iskolánknak nagyobb a vonzáskörzete, hiszen Nyugat-Szlovákiában összesen kettő református alapiskola van”

– közli megkeresésünkre Édes Enikő, az Alistáli Református Egyházi Alapiskola igazgatója. Ez az oktatási intézmény a Felvidék első, 1992-ben megnyitott református iskolája.

Fotó: Alistáli Református Egyházi Alapiskola közösségi oldala

Mint elmondja, az állam a szegregáció felszámolására hivatkozva javasolja a vitatott módosításokat. Talán nem az iskolahálózat működésének felborításával kéne kezdeni a romakérdés megoldását. Nagyon sok egyházi iskolában nem diákválogatásról van szó, nem is érinti őket a szegregáció kérdése.

Nálunk sem ez váltotta ki az aggodalmat, ahogy ezt már az előző kérdésnél is érintettem. Gondoljunk abba bele, hogy a szomszédos körzetekben nincs egyházi iskola, és az ott élő, vallásukat gyakorló vagy a hitüket fontosnak tartó szülők nem tudják egyházi intézménybe beíratni a gyereküket, mert nem férnek be a körzeten kívüli maximum 20%-ba. Ezért az ő gyerekeiknek a körzetben lévő állami tanintézménybe kell tanulniuk. Felmerül a kérdés, hogy hol van ilyen esetben a szülők iskolaválasztási joga? Így korlátozódik az egyházi iskolák mozgástere, pedagógiai szabadsága a saját nevelési kínálatukat illetően. És ezért még támogatásmegvonás is járna az államtól…”

– fűzi hozzá.

Arra a kérdésünkre, volt-e valamiféle egyeztetés a református iskolák igazgatói között a hogyan továbbot (stratégiát) illetően, Édes Enikő a következőt válaszolja:

„A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a múlt héten eljuttatta állásfoglalását az oktatási miniszterhez, a kulturális minisztérium egyházi főosztályához, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez és a Magyar Szövetség elnökségéhez is, kérve a törvényjavaslat átgondolását, az egyházi intézményeket negatívan érintő jogszabályok megváltoztatását, illetve a közös fellépést az ügyben.”

Megosztás

Címkék