Erős és megtartó közösség - lezajlott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozója
Rozsnyó helyett Komáromban tartották meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok 26. Országos Találkozóját. Az érdeklődők az online térben figyelhették az eseményeket. A pedagógusszövetség hagyományos díjait szűk körben osztották ki az arra érdemes tanároknak. Az SZMPSZ Országos Elnöksége döntése alapján a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat Sándor Anna kapta
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok 26. Országos Találkozójára a koronavírus járvány miatt nem a tanárközösség által rajongásig szeretett Rozsnyón került sor, hanem Komáromban. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett szakmai konferenciát és az azt követő ünnepélyes és emelkedett hangulatú díjátadót médiacsaládunk közvetítette az online térbe. Az eseményre közel nyolcszáz pedagógus és iskolabarát regisztrált.
A szakmai konferencián Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke köszöntötte a maroknyi jelenlevő vendéget.
Az országos találkozót Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Sajnálatát fejezte ki, hogy a tavalyi év után az idei rendezvényre sem Rozsnyón kerül sor. A folytonosság megőrzése érdekében az online teret választották a Magyar iskola mint érték elnevezésű szakmai konferencia és az SZMPSZ-díjátadó közvetítésére. "Rozsnyó érték és erőforrás, minden évben fontos üzeneteket fogalmaz meg, körülhatárolja, hol tartunk, és merre kell folytatni az utunkat" – fogalmazott Fekete Irén.
A szakmai konferencia első előadója a Magyar Tudományos Akadémia új tagjaként köszöntött Simon Attila történész volt, aki Száz év kisebbségben - a szlovákiai magyarság önszerveződésének évszázada címmel tartott előadást.
- emelte ki a történész.
A felvidéki magyar közösség mindig aktív volt. A szlovákiai magyarok közösséget tudtak építeni szinte a semmiből Trianon után, a falu, a vidék pedig az ötvenes években is megtartó erőnek számított. A felvidéki magyarság a bársonyos forradalomban is kitüntette magát. "Ma kicsit szkeptikusabb vagyok ebben a tekintetben, nem biztos, hogy mindenben tudjuk tartani a lépést. A magyarországi támogatások elkényelmesítenek bennünket. Többet kellene magunkért tenni. Ez a közösség azért tudott fennmaradni, mert magában bízott, nem másban." - fogalmazott a történész.
Hagyomány és korszerűség témában adott elő Pintes Gábor a Konstantin Filozófus Egyetem dékánja. Leszögezte, hogy a ma iskoláiba az egyetemes hagyományokat, a régiós szokásokat és a saját értékstruktúrákat is be kell építeni.
"Amikor hagyományokról beszélünk, az ne csak frázis legyen. Az kell, hogy az élő értékek képezzék az iskola szerves részét. Nem ragadhatunk be a meglevő értékeknél, újakat is létre kell hozni. Ha megfogalmazzuk a helyi sajátosságokat, akkor az új értékek is be tudnak épülni, és tovább lehet őket vinni" – emelte ki a dékán, leszögezve, hogy a hagyomány a múlt, a korszerűség a jövő, de az iskolában a tanár és a diák mindezt a jelenben éli meg.
A felvidéki magyar oktatás jelenlegi helyzetét és az elkövetkező évek kihívásait Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója elemezte rendszer és intézményi szinten. Mint mondta, a jelenlegi oktatási tárcában megvan a szándék arra, hogy közeledjen a kisebbségek igényei felé, de irányítani kell ezeket a folyamatokat, nem szabad beérni félmegoldásokkal. A szakember felvetette a kérdést, vajon képes-e a szlovákiai magyar közösség a Szövetséggel élni, közösségi jövőképet és stratégiát kidolgozni. Fodor Attila szerint megoldásra váró probléma az is, hogy az iskolák többsége nem érzi partnernek az önkormányzatokat és a közösség valamint a polgármesterek által választott iskolatanácsok – nemes egyszerűséggel – "gittegyletként működnek".
Változik az iskola világa, eszméletlen sokat dolgozunk az innováción. Megváltozik a tudás világa, más formájú a tanulás, más a pedagógus szerepe - magyarázta előadásában Fodor Attila. A gyerekek a tudásuk nagy részét máshol szerzik. Paradigmaváltás van. Arra kell vigyáznunk, hogy az újfajta iskola kitalálásából nehogy kimaradjon a felvidéki magyar pedagógus – mert akkor a jövő iskoláját megcsinálja valaki más. Azon kell dolgozni, hogy a felvidéki iskola is korszerű iskola legyen - hívta fel a figyelmet a szakember.
A szakmai konferenciát követően a nézők Pasztorek Ferdinánd zenélt, majd a délután második részében kiosztásra kerültek a 2021-es SZMPSZ-díjak, valamint a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj.
A jelen levő díjazottakat Novák Mónika köszöntötte. Ismertette, azok a pedagógusok részesülnek elismerésben, akiket munkatársaik vagy a közösség jelölt SZMPSZ díjra. Ők azok, akik rendületlenek maradtak, hivatásukat magas szinten végzik, vagy végezték egy életen át. Öt kategóriában kerültek kiosztásra a díjak. A Darázs Rozália által készített emlékérmet és a pedagógusszövetség emléklapját Fekete Irén és Hack László, az SZMPSZ alelnöke adták át a díjazottaknak. Minden díjazott életművét egy rövid kisfilmben mutatták be.
Az SZMPSZ Díja óvópedagógusok részére, kiváló módszertani és nevelési eredményekért:
Barta Ildikó – komáromi Ferences barátok utcai Óvoda nyugalmazott óvónője
Kássa Melinda – Nagykapos, Óvoda, igazgató
Polgári Mária – Daxner utcai óvoda, Rimaszombat
Az SZMPSZ Díj a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért:
Morovics Ibolya – Széchenyi István Alapiskola, Felsőszeli
Pál Gabriella – Nagybalog, Alapiskola
Az SZMPSZ Díja a szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységéért:
Ádám Lilla – rimaszombati Tompa Mihály református gimnázium
Czibor Angelika – hetényi Tarczy Lajos Alapiskola
Az SZMPSZ Díja kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményekért:
Ambrus Irén – rozsnyói református egyházközség alapiskolája
Rancsó Andrea – hetényi Tarczy Lajos Alapiskola
Az SZMPSZ Pedagógus Életpálya Díj:
Hegedűs Alica – nyugalmazott pedagógus, Tiszacsernyő
Pákó Mária – a rimaszombati Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola pedagógusa
Válent Katalin – Szakkay József Szakközépiskola, Kassa
Sor került a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj átadására is. Az SZMPSZ Országos Elnöksége döntése alapján a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat 2021-ben Sándor Anna, nyelvész, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének valamikori vezetője kapta.
„Ha valaki ezt a pályát nem szereti, ne végezze. Ha nem közelít szeretettel a diákok felé, ezt nagyon nehéz úgy végezni, hogy se a diák, se a saját lelke ne szenvedjen csorbát. Nem csak tanítani kell, hanem a gyermek lelkét is istápolni. Szeretettel többet el lehet érni, mintha fenyegetéssel próbálnánk a tudást átadni” –mesélt ars poeticájáról a róla készült filmben Sándor Anna, generációk tanárainak szakmai és emberi példaképe.
