Emberi szív és digitális jövő: hol az egyensúly?
Megosztó kérdés, hogy ellenségként vagy segítő társként nézzünk-e a mesterséges intelligenciára. A szlovák oktatásügyi minisztérium tervezete szerint a jövőben fokozatosan be kell vonni a mesterséges intelligenciát az oktatásba. Keresztesi Ildikó, a vágfarkasdi Károlyi József Alapiskola igazgatója már alkalmazza a mesterséges intelligenciát, de nemcsak az iskolában a tananyag színesítésére, hanem mesekönyvet is írt a mások által rettegett mesterséges intelligencia segítségével.
Mintegy két éve találkozott először a mesterséges intelligenciával, a vágsellyei térség regionális mentorközpontja munkatársaként azonban az elmúlt tanévben már előadásokat is tartott tanár- és nevelőkollégáinak a mesterséges intelligencia eszközeiről és az oktatásban is hatékony kihasználásáról. Keresztesi Ildikó a szabadidejében kezdett aktívan foglalkozni a kérdéssel, mára komoly tudású felhasználóként lehet rá tekinteni, aki mindig kész segíteni és megosztani a tudását másokkal. Sokszor nekem is utat mutatott egy-egy eszköz kiválasztásánál, és jómagam is örömmel küldöm neki, mit fedeztem fel, mit alkottam a mesterséges intelligencia segítségével.
– kezdjük a beszélgetést Keresztesi Ildikóval olyan szellemben, hogy mindketten szívesen használjuk a kreatív ötleteléshez.
– Az ellenzők azt mondják, azért nem kell az oktatásban használni, mert hiányzik belőle az érzelem, a hivatás és a szenvedély. Én nem gondolom, hogy szívbéli tanár bármilyen formában is helyettesíthető lenne a mesterséges intelligenciával, viszont jó parancsokkal, az ún. promptokkal rengeteget segíthet a háttérmunkában, az ötletelésben, a tematikus hetek, táborok tartalmi oldalának kreatív kitalálásában. Az alapötlet mindig az emberé, az MI a kivitelezésben segít.
Keresztesi Ildikót régóta ismerem, tudom róla, hogy aminek szívvel-lélekkel nekilát, azt mindig tökélyre fejleszti. Jó tanárként pedig képes megosztani tudását másokkal. Mára rengeteg MI eszközt ismer. Elsőként mindig azt nézi meg az általa újonnan felfedezett mesterséges rendszerben, hogy az oktatás szempontjából lehet-e azt érdemben használni. Hiszen minden MI rendszerben mást és mást tud majd jól használni egy grafikus, egy menedzser, egy informatikus és egy tanár is.
Aztán ha érdekli őket, ők is elindulnak a saját MI-útjukon. Sőt, a bölcsészkaron tanuló egyetemista lányom, aki most lesz ötödéves, ő sokat kérdez tőlem. Nem tudom igazából, milyen szinten van az egyetemeinken a mesterséges intelligencia, mint tananyag oktatása, de abban biztos vagyok, hogy jó lenne a használatára felkészíteni a jövő pedagógusait is.
A diákok ugyanis sokszor többet tudnak erről a világról, mint a tanáraik, tette hozzá Keresztesi Ildikó, és egyelőre nincs az sehol megírva, hogy nem használhatják egy-egy házi feladatnál a mesterséges intelligencia által nyújtott megoldásokat. Mindazonáltal egy jó tanár azonnal rájön, ha a gyerek nem saját kútfőből dolgozik. Első körben mindenképpen a problémamegoldó, kreatív és hatékony gondolkodásra kell megtanítani és nevelni a gyereket, de utána már meg kell neki mutatni azt is, hogyan dolgozhat a mesterséges intelligenciával, miféle új lehetőségek vannak.
A szlovák oktatásügyi minisztérium mostanában kezdett foglalkozni a kérdéssel, hogy be kell vinni a mesterséges intelligenciát az oktatásba.
– Szerintem nagy késében van a minisztérium, az iskolákban már rég „ott van” a mesterséges intelligencia. Valószínűleg arról lehet szó, hogy a Microsoft került előnyös helyzetbe, mivel a minisztérium velük kötötte meg a szerződéseket – magyarázza Ildikó, aki felvette a kapcsolatot az Indícia, pedagógus és vezetőképzéssel foglalkozó nonprofit szervezettel. A Smart Start nevű projekten belül pedagógusként szeretne segíteni konkrét javaslatokkal, tervekkel. Nem titkolt célja, hogy a magyar iskolák terveinek és fejlesztésének ügyét is ismertesse a szervezet alapítóival.
Etika, Süni Samu és az MI
Keresztesi Ildikó sokat dolgozik az iskolában a mesterséges intelligenciával, és ebbe bevonja a diákokat is. Főleg zene- és informatika órákon „szórakoznak” jókat, de készítettek már saját avatarokat és településbemutató projekteket egy Erasmus program keretében. Sőt, az igazgatónő nagyobb távlatokban is mert gondolkodni, és egy oktató mesekönyvet is alkotott a mesterséges intelligenciával.
A meséket én találtam ki, én írtam, a stilizációt és a helyesírást azonban az MI ellenőrizte. Persze, az emberben jobban bízom, úgyhogy még a magyar szakos kolléganővel is átnézettem a végeredményt. A legnagyobb kihívás az volt, hogyan tudok olyan promptokat adni az eszköznek az illusztrációk elkészítéséhez, hogy mindig ugyanolyan karaktert alkosson, csak más élethelyzetekben. Itt azért már kellett a haladó szintű felhasználói tudás – magyarázza Ildikó.
A mesekönyv megalkotásánál a kíváncsiság vezérelte, miként tudja összekötni a hagyományos történetalkotást és mesélést az új technológiák alkalmazásával. Süni Samu kalandjaihoz feladatgyűjtemény is készült, amely a tantárgyközi kapcsolatok elmélyítését hivatott segíteni. Az igazgatónő által vezényelt első kiadás pillanatok alatt elfogyott, és jelenleg éppen támogatókat keres a második kiadáshoz.
– Augusztus eleje van, lassan megfogalmazódnak az új ötletek a tanévkezdéshez, úgyhogy le kell ülnöm a gép elé, és megnézni, miféle újítások történtek a mesterséges intelligencia világában a nyáron. Mert ilyen ez a világ, hihetetlen gyorsasággal változik.
Megjelent a Magyar7 2025/31. számában.
