2025. október 29., 15:57

Diploma teszi az óvónőt?

Szlovákia egyike azon három európai országnak, ahol még elegendő a középiskolai végzettség az óvónők számára. Rajtunk kívül már csak Csehországban és Romániában van ez így. Nos, ezen a helyzeten kíván változtatni az oktatási minisztérium azzal, hogy előírja számukra a bakalár képzést (hároméves egyetemi képzés). Szlovákia erre el is kötelezte magát a Helyreállítási Tervben.

óvodai beiratások
Óvodai foglalkozás - képünk illusztráció
Fotó: Szenci Molnár Albert Óvoda

Az oktatási tárca, hogy ne kényszerítse iskolapadokba az összes óvónőt, azt a salamoni döntést hozta, bakalár államvizsgát csak azoknak kell tenniük, akiknek az osztályában iskolába készülő gyermekek (öt évesnél idősebbek) vannak. Ez egy kisebb óvodában, ahol vegyes csoport működik, ez kivitelezhetetlen.

Az intézkedést, az óvónők ilyen formában való megkülönböztetését sokan bírálják. Egyrészt fontos, hogy az óvónők minél magasabb végzettséget szerezzenek, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az idősebb óvónők azok, akik a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek. Rájuk nagy szükség van óvodáinkban, mert a fiatalok között azért akadnak szép számban pályaelhagyók is.

Tapasztalataink szerint a magyar óvónők nagy részének eleve megvan a hároméves egyetemi végzettsége, sőt többen mesterdiplomával is rendelkeznek. A fiatalok, a kezdők általában mind megszerzik a bakalár diplomát. Akik nem óvónőképzőt végeztek, hanem mondjuk gimnáziumot, azoknak pedig el is kell végezniük. Az idősebb korosztályhoz tartozók között vannak többen, akik csak négyéves óvónőképzőibe jártak. Ám nekik van a legnagyobb tapasztalatuk, ezért őket nem szabadna kizárni abból, hogy a legidősebb korcsoportot is taníthassák”

– osztja meg velünk véleményét Kerekes Beáta, az SZMPSZ égisze alatt működő Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke.

Hozzáteszi, aki óvónőképzőt végez – sok gyakorlattal –, az megkapja a kellő alapokat ahhoz, hogy foglalkozni tudjon a gyermekekkel. Egyre több olyan fiatal is van, aki más középiskola befejezése után dönt úgy, hogy elvégzi a hároméves óvónőit, legtöbben a komáromi Selye János Egyetemen. Mint elmondja, napjainkban jóval kevesebb a gyakorlati képzés, mint annak idején, amikor még ő járt iskolába. Ők még minden héten óvodákba mentek ki gyakorlatra és a csoporttársakon is „edzettek”. A több gyakorlat most is hasznos lenne, mert a kezdők kicsit elveszettek, amikor gyakorlatra érkeznek hozzájuk az óvodába.

Nincsenek könnyű helyzetben, mert meg kell találniuk az utat a gyermekekhez. Ahogy tapasztalom, a fiatalok azok, akik hamarább elhagyják a pályát. Egyrészt a fizetés sem túl kecsegetető, másrészt a mai, sokszor mobiltelefonon növekedő gyermekek nevelése sem mindig leányálom ”

– fűzi hozzá. Mint mondja, bizakodásra ad okot, hogy a nemrég elfogadott törvénymódosítás értelmében a pedagógusi karrierben gyorsabb lesz az előrehaladás, vagyis a magasabb fizetésekre már nem kell olyan sokat várni.

Viszont az idősebb kollégákat is arra kellene motiválni, hogy maradjanak a pályán, mert nekik meg ugyanannyi a bérük, mint a bakalár vagy magiszter végzettséggel rendelkező pályakezdőnek. Miközben a szakma csínja-bínja már a kisujjukban van. Szerencsére az innovációs képzésekkel és az attesztációkkal mindenki előbbre haladhat.”

Kerekes Beáta kérdésünkre elmondja, óvónőink jól el tudnak helyezkedni és a 4, illetve 3 éves kortól kötelező óvodalátogatás biztosítása miatt óvodabővítésekre is sor kerül, tehát munkájuk a jövőben is lesz. Habár ez elsősorban a városi óvodákat fogja érinteni, a kistelepüléseken, a csökkenő gyermeklétszám miatt, nemigen küszködnek helyhiánnyal.

„A falusi óvodák megtartása nemcsak a szülők és gyermekeik számára fontos, hanem a közösség szempontjából is. Szerencsére a legtöbb település ragaszkodik óvodájához és mindent meg is tesz érte” – teszi hozzá, mintegy zárszóként.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék