Csallóközcsütörtöki legósok sikere
Bő fél éve számoltunk be arról, hogy Hanesz Angelika, a Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa tartott szakmai képzést Csallóközcsütörtökben, alátámasztva, hogy a LEGO az oktatás gyakorlati részébe szervesen beépíthető. Ennek tudatában talán nem véletlen, hogy a Csallóközcsütörtöki Magyar Tannyelvű Alapiskola alsó tagozatosainak LEGO-csapata nagy sikerrel szerepelt a pozsonyi regionális megmérettetésen, amely során egy projektet kellett bemutatni. Azt se feledjük el azonban, hogy mindez csupán fél éve történt, és a gyerekek csak november óta foglalkoznak a projekttel.
Hajtman Béla, a Csallóközcsütörtöki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója eredetileg a gyermekek tanulási nehézségeinek leküzdése végett és a finommotorika fejlesztése céljából gondolt a legóra, s lehet, akkor még ő sem sejtette, hogy ebből jóval többet is ki lehet hozni. Az igazgató még tavaly a következőket nyilatkozta:
Elmondása szerint a képzés annak idején azért jött létre, hogy azok a pedagógusok, akik ezt az óráikon alkalmaznák, kapjanak egy újabb, gyakorlati jellegű lehetőséget. A csallóközcsütörtöki képzés során a pedagógusok megismerkedtek a LEGO Education induló csomagjával, a szoftverrel, és azzal, hogy ez az egész hogyan működik és milyen lehetőségei vannak. A jelek szerint ezeket a lehetőségeket sikerült maximálisan kiaknázni, az ott tanultakat pedig kamatoztatni.
A pozsonyi elektrotechnikai szakközépiskola adott otthont ugyanis annak a versenynek, ahová többek között a csallóközcsütörtöki magyar alapiskolások is ellátogattak. Rajtuk kívül a csak a pozsonyi Duna utcai iskola növendékei voltak magyarok, a többiek szlovák tannyelvű iskolákból érkeztek, mesélte már a minap, friss hírként Hajtman Béla. Ugyan hivatalos rangsorolás nem volt, de a zsűri az egyik legjobbként értékelte a csütörtökiek projektjét, amit többek között a legjobb programozásért a „programozás díjával” honorált, így nagyon valószínű, hogy az iskola diákjai meghívást kapnak az országos döntőre is, tette hozzá az igazgató.
nyilatkozta Hajtman.
A megmérettetést a First Lego League Slovakia (fll.sk) mint a LEGO szlovákiai hivatalos kapcsolattartója hirdette meg. Kállay András, aki annak idején szintén részt vett a képzésen, elmondása szerint az egész projektbe úgy „keveredett bele”, hogy a csallóközcsütörtöki alapiskolában szülőként és önkormányzati képviselőként is szeretett volna segíteni az új utak keresésében, ami a módszertant és a gyakorlati oktatást illeti, s a pozitív végkifejlet reményében az igazgatóval is többször folytatott megbeszélést.
mesélte Kállay András.
Az ominózus megmérettetés a LEGO dániai központja által szervezett világszintű verseny, amelyhez csatlakozhatnak az egyes országok, s az országokon belül regionális versenyeket rendeznek. Ezek nem az adott állam földrajzi felosztása alapján vannak meghirdetve, hanem attól függően, hogy az ominózus országban hol találhatók ezzel foglalkozó szervezetek. Szlovákiában 7 regionális fordulót rendeznek és márciusban kerül sor az országos fordulóra. Kállay András elmondása szerint a legtöbb regionális versenyen több mint 10 csapat versenyez, Pozsonyban a 12 bejelentkezett csapat közül tíz vett részt a regionális fordulóban (két csapat valószínűleg betegség miatt nem lehetett jelen), köztük a Csallóközcsütörtökben és a Pozsonyban tanuló magyar tanulók is. A versenyt úgy alakították ki, hogy nem feltétlenül szükséges az, hogy az iskolában szakkörként legózást tartsanak, vagy az oktatás során segédeszközként használják, ám mindenképpen előnynek számít, ha az adott intézményben van ilyen tevékenység. Ezekre a versenyekre elvileg nemcsak iskolák, hanem olyan szabadidőközpontok is jelentkezhetnek, amelyekben szakkörök vannak, de baráti társaságokat sem utasítanak vissza. A versenyt két korosztályban, 6-tól 10 éves korig, illetve 11-től 16 éves korig hirdetik meg.
fűzte hozzá a felkészítő szülő.
Egy csapatnak minimum kettő, legfeljebb pedig hat tagja lehet. A csallóközcsütörtöki felkészülésen, azaz a foglalkozásokon 9 gyerek vett részt, és aki nem fér be a csapatba, az is jelen lehet a versenyen, nézőként. A sors azonban úgy hozta, hogy mégsem kellett kiválasztani a hat versenyzőt, mivel a megmérettetés napján pont annyian voltak egészségesek, közülük kettő elsős volt.
Tavaly a kulcsszó az energia újrahasznosítása volt, idén pedig a művészet volt a központi téma, amit úgy kell elképzelni, hogy megkapják a gyerekek a szettet, amihez van egy pályaalap (egy nagy papírlap), amelyen el kell helyezni az egyes elemeket és van a gyerekeknek egy mérnöki jegyzetfüzete és a foglalkozásvezetőnek egy kézikönyve arra vonatkozólag, hogy miféleképpen kell végigmenni az egész feladaton. Van egy adott kerettörténet, ebben az esetben egy gördeszkás kislány volt a főszereplő, aki nagyon szeretné bemutatni a vesszőparipáit.
A mi gyerekeink egy fesztivált csináltak, az alapszínpad mellé még két színpadot építettek. A központi színpad egy rockkoncert volt, ezenkívül volt egy bűvész és volt egy olyan színpad, amelynek a közepére felhúztak egy falat, és a fal két oldalán pedig kiállítási tárgyak voltak. Ezt úgy motorizálták, hogy az egész rendszer mindig fordult egyet mint egy körszínpad, várt pár másodpercet és közben azon a színpadon, amit nem láttak a fesztivál látogatói, kicserélték a tárgyakat, majd a színpad visszafordult. Büfét és belépőkaput is építettek hozzá, ez utóbbi szintfelismerőként volt beprogramozva, és ha egy kerekesszékes látogató érkezett, akkor ő kapott ingyenjegyet és a belépőkapu egy zöld lámpa felvillanása mellett automatikusan beengedte. Utána végigjárta az egész fesztivált a figura, amit végigkísért egy kisfiú, közben pedig egy másik mesélte a történetet, a többiek pedig dolgoztak, azaz cserélgették a központi egységet, ami meghajtja az egyes motorokat, Közben bizonyos motorokat és szenzorokat is cserélni kellett. A rockkoncert esetében forgott a színpad jobbra-balra, villognak a fények és szól a rockzene, amit a gyerekek saját maguk választottak ki. Természetesen a fényeket is ők programozták be”,
mesélt alapos részletességgel a projekről Kállay András.
A zsűrinél hatalmas sikert aratott a kreatív és egyedi feladatmegoldás, és azt is kiemelték, hogy mennyire fantasztikus volt ez annak ellenére, hogy nem a saját anyanyelvükön adták elő. Az egész feladatot a csapatnak 6-10 perc alatt kellett prezentálnia, s ebben benne volt még a csapattabló prezentációja is, ugyanis a foglalkozások során egy ún. csapattablót is kellett készíteni, amelyből a zsűri számára ki kellett derülnie annak, hogy a projekt megoldása során mit tanultak, milyen volt a csapat útja, hogyan jutottak el olyan új ismeretekhez, hogy ezt a fesztivált és kiállítást meg tudják építeni. A csapattablót rajzokkal, feliratokkal és fotókkal is illusztrálni kellett. Hivatalos sorrendet ugyan nem hirdettek, mivel igazából nem is a versengés, hanem az „út” a lényeg, amelyen a gyerekek végigmentek, azonban az kijelenthető, hogy a zsűri el volt ragadtatva a csallóközcsütörtöki gyerekek projektétől.
A sikeres tanulók névsora: Méry Réka, Noszek Dorina, Vrábel Patrik (negyedikesek), Kállay Viktória (harmadikos), Kállay Márk, Puss Máté (elsősök)
