Berky Angelika: a felvidéki magyar óvodák színvonalasak

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége XXVI. országos konferenciájára idén április elején került volna sor, a hagyományokhoz híven Rozsnyón. A szövetség díjjal ismerte el az óvodapedagógusok tevékenységét is. Kiváló módszertani és nevelési eredményekért díjat kapott Berky Angelika, a mátyusföldi Pered község óvónője, a Cseperedő program koordinátora is.

Bár a díjat személyesen még nem vehette át, Berky Angelika sok mindenkinek hálás azért, hogy az általa választott és mélyen szeretett hivatást ilyen sikerrel művelheti. Elmondása szerint mindig kiváló pedagógusoktól tanulhatott és a szakmában is szeretettel vezetgették az idősebb kollégák, akik már akkor bíztak benne, amikor ő még nem is hitt magában.

Az Óvodapedagógusok Országos Társasága elnökeként úgy tartja, elődje, Vankó Terike, a felvidéki óvónők védelmező „tyúkanyója” erős alapokat rakott le: jól működő kapcsolatokat épített ki és ápolt a magyarországi óvodákkal is, esélyt adva ezzel a következő generációnak arra, hogy a kiváló magyarországi módszertanokat áthozzák és sikeresen adaptálják a felvidéki magyar óvodai képzésbe is. Vankó Terike örökségének köszönhetően a felvidéki óvónők körében nagy az összetartás, ehhez alaposan hozzásegít Berky Angelika munkája és az évente megszervezésre kerülő Óvodapedagógiai Konferencia is.

Berky Angelika a losonci pedagógiai szakközépiskolában, majd a komáromi Selye János Egyetemen végezte tanulmányait. Óvónőként Boldogfán kezdett, majd egy pozsonyi kitérő után az elmúlt húsz évben a peredi magyar óvodában neveli és oktatja a legkisebbeket.

Tíz éve az SZMPSZ mellett működő Országos Óvodapedagógiai Társulás elnöke, 2011-ben elvégezte a Ringató módszertani képzést, majd öt évvel ezelőtt közreműködésével létrehozták a felvidéki magyar családokat erősítő és támogató Cseperedő programot.

Berky Angelika tapasztalt óvodapedagógus, munkájának köszönhetően jól belelát a felvidéki magyar óvodák működésének a hátterébe. Úgy véli, színvonalas magyar óvodáink vannak, melynek egyik alapfeltétele a jól képzett pedagógus. Társulás elnökeként mindig fontosnak tartotta, hogy a felvidéki pedagógusok minél több módszert megismerjenek.

„Mi magyar óvodapedagógusok e tekintetben előnyös helyzetben vagyunk, hiszen Magyarországon nagyon sok kiváló módszer van, amelyet a hazai felvidéki óvodákba is kiválóan tudunk alkalmazni. Ezekkel a módszerekkel a pedagógusok regionális szakmai napokon, nyári egyetemeinken, konferenciákon ismerkedhettek meg, illetve az óvodafejlesztési program keretén belül is valósultak meg képzések” - magyarázza.

A felvidék óvodák számos módszert és programot alkalmaznak sikerrel, ezeknek eszközei meg is találhatóak az óvodákban. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy ezekben az óvodákban jól működik a néptánc módszertan, a mesepedagógia, az énekes óvoda módszertana, a Pek-torna mozgásfejlesztés is.

Berky Angelika kiemelte, függetlenül a felvidéki magyar óvodák programjától a néphagyomány minden óvodában jelen van.

„Nem nélkülözhetjük annál az egyszerű oknál fogva, hogy a tartalmakat elsősorban a néphagyományokból merítjük: népi mondókák, kiolvasók, a gyermekjáték dalok, népmesék alkotják az oktatói anyag nagy részét. Az óvodában alkalmazott zenehallgatási anyag gerincét is a magyar népdalok alkotják. Ezek a gyermek világához közelebb állnak, közvetlen környezetével kapcsolatosak, de kapcsolatosak ünnepeinkkel is” – emeli ki a szakember.  Hozzáteszi, a néphagyomány nagyon fontos az öntudat megtartása és a beszédfejlesztés szempontjából is.

Mivel a közeljövőben elérkezik az óvodába való beíratások időszaka is, Angelikával az anyanyelvi oktatás fontosságáról is beszélgettünk.Ennek kapcsán kiemelte a pedagógusok felelősségét abban, hogy mit közvetítenek a gyerekek felé. Nagyon fontos a kultúra, a művészet közvetítése.

„A gyermek mindenre egyforma érdeklődéssel tekint, de azt fogja szeretni, amit ismer, amihez élménye fűződik, és itt van a pedagógus felelőssége” – mondja Angelika, aki biztos abban, hogy minden szülő a lehető legjobb óvodát akarja választani a gyermekének. Ilyenkor a kicsi kiszakad a biztonságos családi környezetéből. A szülőről való leválás egy fájdalmas folyamat, és az új környezethez való alkalmazkodás komoly feladat. Ha mindehhez egy idegen közeg is társul, az a kisgyermek labilitásához vezethet.

Ha egy kisgyerekhez nem az anyanyelvén szólunk, az távolságtartó viszonyt eredményezhet. A gyermek számára az a jó elsősorban, ami biztonságot nyújt, ennek tükrében kellene óvodát választani.

„Én nem hiszem, hogy egy hároméves gyermek dolga lenne az idegennyelv tanulás. Az a kisgyermek válik majd teljes értékű felnőtté, aki boldogan megélte a gyermekkorát” - zárta beszélgetésünket Berky Angelika.