A rektoroknak bemutatták a minisztérium reformterveit – elkezdtek aggódni az akadémiai szabadságért
Branislav Gröhling Besztercebányán, a Szlovák Rektori Konferencia keddi 94. ülésszakán bemutatta a főiskolák rektorainak a felsőoktatás átalakításáról szóló terveit és az új finanszírozási rendszert, amelynek célja a felsőoktatási intézmények minőségi javulásának támogatása. Kitért a diplomások jobb munkaerőpiaci foglalkoztathatóságának témájára is.
– hangsúlyozta Gröhling.
Elmondása szerint az új módszer célja, hogy az egyetemeket egyebek mellett vezesse az eredményesebb kutatási és fejlesztési tevékenységekhez, és javítsa a hallgatók szakmai gyakorlatra való felkészülést. Jobban támogatnák a magas színvonalú kutatást és fejlesztést, illetve azokat az egyetemi programokat, amelyeket a diplomások a munkaerőpiacon hasznosíthatnak. Az új finanszírozási rendszer arra is ösztönzi az intézményeket, hogy kutatási és fejlesztési tevékenységre összpontosítsanak, illetve felkészítsék a diákokat a munkájukra.
A miniszter szerint az összekapcsolt intézmények előnye lesz a minőségi szakértők, kutatók és oktatók egy helyen való koncentrációja, ami viszont az egyetem nemzetközi versenyképességének és vonzerejének növekedéséhez vezet.
A Szlovák Rektori Konferencia alapvetően nem ért egyet az akadémiai önkormányzatok korlátozásával, amint azt a pénzügyminiszter által közzétett Nemzeti Integrált Reformterv javasolja. Ezt nyilatkozták a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen tartott 94. ülésük után.
Hangsúlyozták, hogy a Rektori Konferencia, a szlovák egyetemek 26 rektora, egyhangúlag döntött erről.
– áll a közleményben.
Azonban semmi esetre sem azonosulnak az akadémiai önkormányzatok javasolt megnyirbálásával. A javasolt változatban a Rektori Konferencia a felsőoktatási autonómia tényleges végét érzékeli, és kategorikusan kifejezi az egyet nem értését a javasolt modellel, amelyben az akadémiai tisztviselők választása az akadémiai szenátusoktól az újonnan létrehozott felügyeleti testületekhez kerül.
- hangsúlyozza közleményében a Rektori Konferencia.
A Reformcsomag megállapítja, hogy Szlovákiában egyetlen egyetem sincs a TOP 500-ban, pedig a többi visegrádi országban van legalább egy.
A legjobb három szlovák egyetem helyezése a világranglistán átlagosan 879, ezt javítanák, 2024-re 800-ra, majd 2030-ra a három másik visegrádi tagállam átlagára, 541-re.
Szlovákiának gondja van a legjobb diákok megtartásával is.
Luxemburg után arányaiban a legtöbb szlovákiai egyetemi diák tanul külföldön – 18%-uk. Ezeknek csupán a fele tér haza, és ehhez még hozzászámolhatjuk az egyetemet végzettek, elsősorban az orvosok 10%-át, akik a végzettségükkel külföldön vállalnak munkát.
Az egyetemek kevésbé kapcsolódnak be a nemzetközi tudományos életbe, kevés a külföldi tanár, alacsony a felsőoktatásban dolgozó oktatók javadalmazása. Fragmentált az egyetemeken a tudományos kutatás, így nem tudnak komplex problémákat oldani, és mindez kihat az ország alacsony innovációs képességeire is.
