Zavargásoktól tart a brit kormány: Attól félnek, a lakosság nem tűri csendben az elszabadult energiaárakat

A kiszivárgott anyagból kiderül, a brit hatóságok nem csak a zavargásoktól tartanak. Attól félnek, a gazdasági válsággal párhuzamosan megnő bizonyos bűncselekmények száma is. Logikus összefüggés, hogy a "gazdasági zűrzavar és pénzügyi instabilitás miatt" emelkedhet a betörések, bolti lopások, rablások, autólopások, zsarolások és online csalások száma. Ezen kívül mind több gyermek csatlakozhat utcai bandákhoz, a korábbiaknál többen használhatnak kábítószereket és megnőhet a nők szexuális kizsákmányolása is - derül ki a Sunday Times által megszerzett dokumentumokból. A jelentésben az áll, a brit rendőrség komolyan készül arra az eshetőségre is, hogy a gazdasági válság saját rendőreit sem hagyja érintetlenül, így a rendőri korrupció arányának megnövekedésével is számolnak.

A Sunday Times cikke nem légüres térbe érkezett. Pár nappal korábban óriási vihart kavart a brit sajtóban, hogy a Verisk Maplecroft kockázatelemző cég kutatásai szerint Európa számos országában, de tulajdonképpen szerte a világon lehet számítani gazdasági nehézségek nyomán kitörő zavargásokra. A cég szakemberei vizsgálataik során azt találták, összesen 101 országban növekedett meg a civil zavargások lehetőségének veszélye az elmúlt negyedévben, elsősorban az élelmiszereket sújtó elképesztő infláció, másrészt a globális energiaválság miatt. Nem csak afrikai, vagy délkelet-ázsiai államokról van szó, több európai, vagy EU-s államban is hasonló következtetésekre jutottak a kutatók. Sőt, a vizsgálatból kiderül, a legnagyobb kiugrás éppen az öreg kontinensre jellemző. 

- olvasható.

A tanulmány szerzői azt mondják, első, 2016-ban megjelent hasonló vizsgálatuk óta egyetlen évben sem tapasztaltak ekkora kockázatnövekedést. Jelenleg az általuk használt, több tucat, különféle tényezőt (gazdasági mutatók, szociális trendek, stb.) használó Polgári Zavargások Indexe (Civil Unrest Index- CUI) azt mutatja, hogy a vizsgált 198 ország több mint felében megnövekedett a zavargások kockázata. Ráadásul a legtöbb országban magas vagy extrém magas valószínűséggel. 

A legrosszabb, hogy enyhülésre sincs kilátás. A Maplecroft szakemberei azt állítják, csak az élelmiszer- és energiaárak gyors és jelentős csökkenése javíthatna a tendenciákon, de erre jelenleg semmi esély.

Mivel 2023-ra az aktuálisnál is komolyabb recessziót és magasabb inflációt jósolnak, ezért a szakemberek szerint rövidtávon semmi esetre sem várható javulás.

Ha már írásunkat egy brit kormányzati jelentés apropóján indítottuk el, kanyarodjunk még vissza kicsit a szigetországhoz. Egészen elképesztő korlátozó intézkedések lehetőségei keringenek ugyanis a brit sajtóban. Ezek bevezetésével szinte borítékolható a társadalmi elégedetlenség. Az egyik ilyen például, hogy minden angol pubnak kötelezően be kellene zárnia este kilenc órakor, vagy, hogy a spórolás jegyében bevezetnék a háromnapos(!) iskolai hetet. Hasonló, bár tragikus helyett "csak" tragikomikus terv, hogy központi utasításra nem lehet majd főzni este nyolc óra előtt, vagy, hogy a mosogatógépek és mosógépek üzemeltetését megtiltanának délután kettő és este nyolc óra között.

Habár Nagy-Britannia sok szempontból kevésbé kitett az orosz nyersanyagoknak, mint a legtöbb európai ország, így is óriási gazdasági problémákkal kell szembenéznie. Az élelmiszerek ára folyamatosan drágul, az októberre jósolt infláció meghaladhatja a 13%-ot, az energiára fordított kiadások pedig megháromszorozódtak az elmúlt egy évben.

Nem kell hozzá különösebb elemzői készség, hogy belássuk, az elmúlt évtizedek legnehezebb és éppen ezért legnyugtalanabb tele köszön hamarosan Európára. A hétvégén Prágában hetvenezren követelték a cseh kormány távozását, csak idő kérdése, hogy a kontinens más nagyvárosaiban is tömegek lepjék el az utcákat. Jó lenne nem megvárni a népakarat féktelen kiáradását.