Vasúton a svájci Alpok gyomrán keresztül
A Magyar Nemzet adott számot, hogy hivatalosan is felavatták a 15,4 kilométeres Cene-alagutat az olasz Bellinzona és a svájci Lugano között. A létesítménynek köszönhetően lesz teljes az Alpokat észak–déli irányban átszelő új vasúti összeköttetés, amely két órával rövidíti le a München–Milánó táv menetidejét.
Svájc alpesi hágói évszázadok óta jelentenek akadályt Közép-Európa északi és déli része közötti eljutásban. A svájci parlament 1992-ben határozott arról, hogy bázisalagutakkal, vagyis a hegységek talapzatába fúrt vágatokkal teszik lehetővé a vasúti szerelvényeknek, hogy akadálytalanul, akár óránként 200–250 kilométeres sebességgel haladjanak át a hegyvidéken. A cél az, hogy a személy- és áruforgalmat közútról vasútra tereljék úgy, hogy gyors észak–déli tranzitútvonalakat biztosítanak Svájcon keresztül – közölte a RaiwayGazette.com.
Ennek a programnak a része volt a 2007-ben megnyílt 35 kilométeres Lötschberg-alagút, a 2016-ban átadott, 57 kilométeres Gotthard-alagút, és ezt tette teljessé most a Svájc és Olaszország közötti föld alatti összeköttetés. A Ceneri bázisalagút keleti furata 15 452, a nyugati 15 289 méter hosszú. A két furat egymástól 40 méterre halad, 325 méterenként összekötő járatokkal.
Az új alagút húsz perccel csökkenti a Zürich–Lugano menetidőt, Zürich és Milánó között 3 óra 17 percre csökkentve az utazási időt. A svájci SBB arra számít, hogyha a nemzetközi kapcsolatok optimalizálhatók, vagyis a három ország nemzeti vasútvállalatai jól együttműködnek, az észak–déli folyosó decembertől két órával csökkenti az áruszállítási időt Németország és Olaszország között.
A vonalon a személyszállításban a Stadler SMILE/Giruno nevű, óránként 250 kilométeres sebességre képes villamos motorvonatai teljesítenek majd szolgálatot. A Stadler februárban kapta meg a jármű üzembe helyezési engedélyét az európai közlekedési hatóságtól olaszországi működésre,
ahol óránként 200 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a szerelvények.
