Vasárnapig eldől, milyen brexit lesz
Nagy-Britannia számára elfogadhatatlan az Európai Unió ajánlata, amely továbbra is szorosan az unió jogszabályrendszeréhez láncolná a szigetországot. A Boris Johnson és Ursula von der Leyen közötti tárgyalások egyelőre kudarcba fulladtak, de megígérték: vasárnapig valamilyen döntést mindenképpen hoznak a kapcsolatok jövőjéről.
Hamarosan véget ér az Egyesült Királyság uniós kilépését követő 11 hónapos átmeneti időszak, amely arra szolgál, hogy létrejöhessen egy szabadkereskedelmi megállapodás a felek között. Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azonban kijelentette:
A kormányfő szerint az asztalon lévő megállapodási lehetőségek nem felelnek meg az Egyesült Királyságnak, hiszen azok megkövetelnék Londontól, hogy az EU szabályrendszeréhez alkalmazkodjon. Boris Johnson úgy véli, ez a törekvés nem hasonlít egyetlen más szabadkereskedelmi megállapodáshoz sem.
Ha nem sikerül megállapodni most, akkor január elsejétől megszűnik az Egyesült Királyság hozzáférése az európai unió egységes piacához, illetve az Európai Uniónak is megszűnik a lehetősége, hogy a brit piacot elérje"
- nyilatkozta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A megállapodás nélküli kilépés esetén a két oldal közötti árucserére a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályai vonatkoznának, vagyis számos import- és exporttermékre vámot vetnének ki, ami az árak emelkedéséhez vezetne. Az EU az Egyesült Királyságból érkező nem mezőgazdasági termékeket körülbelül 2,8 százalékos, a személygépjárműveket tízszázalékos, míg a tejtermékeket több mint 35 százalékos vámmal sújtaná. Az Egyesült Királyság által kiszabott vámok pedig az uniós termékek jelentős árnövekedéséhez vezetnének. Az áruk szabad mozgásának megszűnése azt is jelentené, hogy a határellenőrzéskor az áruszállító teherautóknak hosszú ideig kellene várakozniuk.
Gálik Zoltán arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Királyság eddig sem volt a schengeni övezet tagja, az európai unió állampolgárainak beutazásakor látványos változás lehet, hogy az árukra kivetetett vámok miatt meg kell majd mutatni a csomagokat a határellenőrzéskor. Az Egyesült Királyság azonban igyekszik elhalasztani az EU-ból érkező árucikkek teljes ellenőrzését 2021. július 1-jéig.
– fejtette ki Gálik Zoltán.
Nemcsak a felek közötti kereskedelmet érintenék azonban a változások: megállapodás nélküli kilépés esetén a biztonsági intézkedések és az adatmegosztás terén az együttműködés nehezebbé válna, ami problémákat okozna a határokon átnyúló nyomozások során. Az Egyesült Királyság azonnal elveszítené a hozzáférését az olyan adatbázisokhoz, amelyek például bűnügyi nyilvántartásokat, keresett személyeket és ujjlenyomatokat tartalmaznak.
– tette hozzá Gálik Zoltán.
Ha lesz megállapodás, ha nem, London már korábban garantálta, hogy a szigetországban élő uniós állampolgárok megtarthatják eddig megszerzett összes jogosultságukat, s 2021. június 30-ig folyamodhatnak tartós letelepedési engedélyért a brit hatóságokhoz. A január 1-jétől érkezők viszont egy teljesen új bevándorlási rendszerrel szembesülnek majd, hiszen már nem érvényesül a teljes mozgásszabadság az uniós munkavállalóknak.
Boris Johnson és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megállapodott arról, hogy bár a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és változatlanul komolyak a nézeteltérések, a tárgyalódelegációk a következő napokban folytatják a megbeszéléseket, de legkésőbb vasárnapig döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.
Ha mégis sikerülne megállapodásra jutniuk, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végével, január 1-jétől életbe léphessen. Az egyezség hiánya viszont nem jelenti azt, hogy sosem lesz megállapodás. Mindkét fél elképzelhetőnek tartja, hogy még 2021-ben is folytatódjanak a tárgyalások.
