Valóban kimaradhat Európa az ukrajnai rendezésből? Szakértőt kérdeztünk
Milyen stratégia mentén tárgyalnak az amerikaiak? Hogyan tudja magát újrapozicionálni Európa az ukrajnai béketárgyalásokon? Milyen ütőkártyái vannak Washingtonnak, és hogyan őrizheti meg Kijev az Egyesült Államok támogatását? Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát arról is kérdeztük, hogyan alakulhatnak a jövőben a transzatlanti kapcsolatok.
„A múlt heti müncheni biztonságpolitikai értekezleten több meglepetés is érte az európai vezetőket. Azt nagyjából előzetesen is felmérhették, milyen általános elképzelésekkel fognak megérkezni az amerikaiak, arra vonatkozóan, hogy a kontinensnek nagyobb felelősséget és szerepet kell vállalnia a saját biztonsága garantálásában, és ehhez növelni kell a védelmi kiadásokat.
Tartalmában és hangnemében is voltak olyan elemek, amelyekre nem voltak felkészülve és sokként érte őket” – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.
A szakértő hozzátette, „miközben a média arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ukrajnai békefolyamatban Európának nem lesz szerepe, fontos tisztázni, hogy nem ez a teljes kép.
A francia elnök által meghívott európai vezetők a hétfői párizsi tárgyaláson vélhetően ezekre a kérdésekre igyekeztek válaszokat találni. Attól függően, milyen válaszokat adnak, ha le tudnak tenni valamit az asztalra, vállalásokat tudnak tenni, abszolút reálisnak tartom, hogy egy ponton be fognak kapcsolódni a tárgyalásokba”.
Csiki Varga emlékeztetett, „az amerikaiak stratégiája láthatóan az, hogy tesztelik az ukrajnai konfliktusban akár közvetlenül, akár közvetve érintett feleket. Vagyis feltérképezik, az oroszok, az ukránok és az európaiak mit hajlandóak vállalni annak érdekében, hogy megegyezés szülessen. Letesztelték az ukránokat, milyen ásványkincseket – például a ritkaföldfémeket – kínálnak fel az amerikai támogatás fejében.
A szakértő aláhúzta, „mindez azért fontos, mert az új amerikai adminisztráció nagy hévvel vetette bele magát a rendezési folyamatba, és ez a sietség nem biztos, hogy a minőségi rendezést elősegíti. Ezzel nem azt állítom, hogy az amerikaiaknak bármilyen hiba felróható lenne, hiszen még nagyon a folyamat elején vagyunk. Az Egyesült Államok a rijádi tárgyalással és az amerikai-orosz elnöki találkozó felvetésével kiemelte Moszkvát abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelyben az elmúlt években a nyugati szövetségesek próbálták őket tartani. A rijádi tárgyalások legfontosabb tétje szerintem az, hogy lesz-e folytatás, vagy rögtön az derül ki, hogy Moszkva nem hajlik a megegyezésre. Erre az esetre helyezték kilátásba az amerikaiak, hogy további szankciós intézkedésekkel kényszerítenék Oroszországot a tárgyalóasztalhoz”.
Csiki Varga hangsúlyozta, „Washington tárgyalási pozíciója láthatóan az, hogy kétoldalú biztonsági garanciát nem kínálnak fel Ukrajnának.
A szakértő szerint Washington Ukrajna további támogatásának terheit érzékelhetően Európára akarja áttolni. Emlékeztetett, „Trump egy nyilatkozatában külön kitért arra, hogy ők nagyon szívesen eladnak Európának amerikai fegyvereket, s azokat tovább adhatják Ukrajnának. Ahogy arról is beszélt, Ukrajnának közvetlenül is nagyon szívesen adnak fegyvereket, ha Kijev azt kifizeti, vagy ellenértéket szolgáltat. Az amerikai pénzügyminiszter múlt heti kijevi tárgyalása arról tanúskodott, ha Kijev nem is rendelkezik pénzügyi tartalékokkal, birtokában van olyan erőforrásoknak, amelyekhez Washington további támogatása fejében hozzáférést biztosíthat az Egyesült Államoknak, vagy megoszthatja az amerikaiakkal az abból származó jövedelmet.
– húzta alá Csiki Varga Tamás.
