2022. március 14., 09:06

Választások és robbantások

Merényletek kísérték a vasárnapi kolumbiai parlamenti választásokat, a Caquetá és Meta megyében elkövetett robbantásokban két katona vesztette életét, és két társuk megsebesült - ismertette a latin-amerikai ország hadserege.

Közben azért robbantgatnak
Gustavo Petro az egyik esélyes
Fotó: Twitter

A merényletek elkövetőinek kilétét egyelőre homály fedi. Mivel Kolumbiában számos gerillacsoport, milícia, illetve bűnszervezet aktív, a vasárnapi voksolás biztonságának szavatolására a hadsereg 73 ezer katonáját mozgósították.

A dél-amerikai ország választói 188 képviselőházi és 108 szenátusi mandátum sorsáról dönthettek, bár egyes helyeket bizonyos társadalmi csoportoknak és kisebbségeknek tartanak fenn. Hat évvel a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet békemegállapodását követően az évtizedekig tartó polgárháború áldozatai is külön képviseletet kapnak a kongresszusban. Számukra 16 mandátumot biztosítanak a képviselőházban. A FARC korábbi lázadói Közös Forradalmi Alternatív Erő néven párttá alakultak, és már 2018 óta a békeszerződés értelmében mindkét házban 5-5 hely van fenntartva számukra.

A vasárnapi parlamenti választásra az elemzők a május 29-én esedékes elnökválasztás erőviszonyai felméréseként tekintenek. Előzetes eredmények szerint a baloldali Történelmi Szövetség (Pacto Histórico) szerezte a legtöbb mandátumot a szenátusban és a képviselőházban is, maga mögé utasítva a Konzervatív és a Liberális Pártot is.

Az országban egyébként előválasztásokat is tartottak a pártok.

A Történelmi Szövetség egy gerillából lett politikust, Gustavo Petro volt bogotái polgermestert indítja jelöltként az elnökválasztáson.

A konzervatív erők Kolumbiai Csapat néven ismert szövetségének színeiben Federico Gutierrez, Medellín volt polgármestere indul, aki korábban kifogásolta a 2016-os békeszerződés egyes rendelkezéseit.

A centrista pártok Remény Szövetsége a matematikus Sergio Fajardót indítja jelöltként.

Iván Duque hivatalban lévő elnök az újraválasztást eltörlő 2015-ös alkotmánymódosítás értelmében már nem indulhat újra az elnöki székért.

A FARC gerillákkal kötött békeszerződés nyomán a biztonsági helyzet sokat javult az országban, amelynek kiterjedt területeit azonban továbbra is rettegésben tartják különböző bűnszervezetek és a fegyveres harcot folytató Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillaszervezet. Csak tavaly 152 civilszervezeti vezetőt, emberi jogi, illetve környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az országban az Indepaz nevű szervezet nyilvántartása szerint.
 

Megosztás
Címkék