Ukrajnából menekülő romák a senki földjén

Az ő megítélésük azonban, úgy tűnik, nemcsak sok fejtörést okoz a befogadó országokban, de vannak, akik egyszerűen nem veszik őket emberszámba.

Mint a cikk megállapítja, a kettős állampolgárság intézményét a határon kívül élő magyarok számára már évekkel korábban, a mostani háborús konfliktust jóval eltérő helyzetben a Fidesz-kormány azzal a szándékkal  vezette be, hogy megnövelje választói bázisát. Legalábbis ezt állítja a portál által idézett Borsody Tamás, a független weboldalként jellemzett Atlatszo.hu hírportál főszerkesztője. Ő még mindezt azzal is megtoldja, hogy a Kárpátaljáról elmenekült kettős állampolgárságú romák Magyarországon nem jutnak semmiféle támogatáshoz, miután magyar állampolgárként tekintenek rájuk.

Ez a megállapítás azonban nyilvánvalóan nem igaz, viszont tény ugyanakkor, hogy Csehországban a menekült romákat, különösen a kettős állampolgársággal rendelkezőket gazdasági bevándorlókként igyekeznek kezelni és emiatt ügyüket csak körülményesen intézik, miközben nem kapnak semmiféle támogatást.

Ilyen szellemben nyilatkozott a múlt kedden Vít Rakušan cseh belügyminiszter is, aki szerint a kettős állampolgárságú kárpátaljai romák tulajdonképpen a schengeni térségből is vannak, noha ez formális, hiszen korábban nem is hagyták el Ukrajnát. Mindazonáltal

- mondta a sajtó képviselőinek a politikus, aki nem zárta ki azt sem, hogy szervezett migrációról van szó.

Az emberjogi aktivista szerint a kettős állampolgárság lehetősége nem jelenti azt, hogy ezek az emberek valóban éltek is Magyarországon, elvégre Kárpátalján a népesség nyolc százaléka magyarul beszél és az ottani magyar romák esetében természetes, hogy felvehették a magyar állampolgárságot is.

Mint mondja: a menekültek kérdését más szemszögből kellene megítélni. Éppen a kettős állampolgárságú roma menekültek vannak a legrosszabb helyzetben. Miután az EU állampolgárainak is tekinthetők, mint ilyeneknek bizonyos kedvezményeket is kellene kapniuk, amelyekre a máshonnan érkező migránsok nem jogosultak. Másrészt - fogalmazott Albertová -, ha ezek a romák Csehországból Magyarországra mennének, ott nem menekültekként tekintenének rájuk, hanem olyan állampolgárokra, akiket nem illet meg semmilyen különleges bánásmód.

Nemcsak a cseh belügyminiszter, hanem más cseh politikusok is elképzelhetőnek tartják, hogy az Ukrajnából menekülő romák szervezetten érkezhetnek Csehországba. Martin Kuba, a Dél-csehországi kerület elnöke (hetmanja) a cseh rádiónak úgy nyiltakozott, hogy ezeket a "specifikus csoportokat" valaki tudatosan ide küldi.

Albertová ezzel nem ért egyet. Mivel bizonyítható ez az állítás? - teszi fel a kérdést. Elvégre eljutni idáig sok erőt felemészt és az ötezer cseh korona miféle vonzerő lehet számukra. Természetesen nem zárható ki, hogy visszaélhetnek a rendszerrel, de ez akkor nagyon raffinált módon történik.

Albertová szerint az sem elhanyagolandó, hogy önkormányzati választások lesznek, ráadásul az ukránokat szláv testvéreknek tekintik, és a csehországi szolidaritás erre épül. A romák pedig nem szlávok. A menekültekkel kapcsolatos kérdéseket eredetileg múlt kedden a cseh törvényhozásban is megvitatták volna, de erre végül nem került sor, mert a kormány képiselői kivonultak az ülésteremből, Tomio Okamura képviselő (és az SPD - Közvetlen Demokrácia Pártja elnöke) migránsellenes kirohanásai miatt.

A roma menekültek azonban nemcsak Csehországban, hanem Lengyelországban is gondot okoznak. A brit The Guardian napilap szerint míg a háború elől menekülő ukránokat befogadják, a romák esetében más a helyzet. A Salam Lamb kormánytól független szervezet képviselője, Mariam Masudi szerint egyetlen romának sem sikerült letelepednie Lengyelországban. Senki nem ajánlott fel számukra szálláshelyet.

Joanna Talewicz-Kwiatkowska, a varsói egyetem antropológusa, aki egyben a lengyelországi romák szervezetének is a tagja a brit lapnak elmondta, hogy a háború kitörését követő első napokban a lengyelek nagyszerű szolidaritással fogadták az ukrajnai menekülteket. Mint megjegyezte