2023. január 3., 16:39

Ukrajna eltiltaná az európai gyógyszervállalatokat az oroszországi exporttól, a magyar Richter Gedeon is érintett

Az elmúlt hónapokban egyre intenzívebb, a sajtóban keveset emlegetett érdekérvényesítő harc zajlik Ukrajna és több európai uniós tagállam között. Kijev meggyőződése szerint Ukrajna lerohanása után Oroszország véglegesen kiírta magát Európából, így nincs az a nyugati vállalat, amely a továbbiakban nyugodt szívvel kereskedhet a "lator állammal". Gyártson bár autót, mikrocsipet, acélt vagy éppen gyógyszereket...

gyógyszerek
Fotó: pixabay.com

Hogy használ-e vagy sem, azt most hagyjuk, mindenesetre az Európai Unió a háború kitörése óta az Oroszországra rótt gazdasági szankciók szaporításában látja a konfliktus megoldását. Zároltak számlákat, tiltottak ki bankokat és mindenféle vállalatot, állítottak le kivitelt és behozatalt, de néhány ágazatot, köztük a gyógyszeripart sosem érintette korlátozás. Érdemben fel sem merült, hogy ilyesmire sor kerülne, csakhogy Ukrajna az utóbbi időben egyre vadabbul követeli az Oroszországba tartó gyógyszerimport leállítását. Legújabban azzal fenyegetőznek, kitiltják saját piacukról az oroszokkal üzletelő európai cégeket. Az első áldozat meg is van. Mit ad Isten éppen a magyar Richter Gedeon, de erről mindjárt!

Piruló pirulák

Az Európai Bizottság honlapján elérhető szájbarágós kérdezz-felelek anyag egyik kitüntetett pontja a gyógyszerek és az élelmiszerek exportjának kérdése. Eddig egyetlen szankciós cikkely sem érintette az Oroszországba irányuló gyógyszerexportot, továbbá orvosi műszerek és mindenféle egészségügyi felszerelés szabadon kivihető, ahogy a mezőgazdasági gépekre és nyersanyagokra sem vonatkozik mindenre kiterjedő tilalom. Egyelőre!

Az összes eddigi szankciós csomag elfogadását Ukrajna jóváhagyása kísérte, csakhogy Kijev az utóbbi időben egyre keményebben tiltakozik az ellen, hogy az európai vállalatok bármiféle üzleti kapcsolatban legyenek Oroszországgal.

A témával foglalkozó Politico például azt írja, Brüsszelben komolyan félnek attól, hogy "szövetségesük és az EU leendő tagállama" (ez lenne Ukrajna) fegyverként használhatja az alapvető gyógyszereket, mindeközben komoly európai gazdasági érdekeket is megsért azzal, hogy megpróbál beleavatkozni a piaci folyamatokba.

Ennek május végén az ukrán kormány egy hirtelen törvénymódosítással teremtette meg a jogi lehetőségét.

Az új törvénymódosítás értelmében innentől Kijev kitilthatja az országból azon gyógyszergyárak termékeit, amelyek továbbra is üzletelnek Oroszországgal. Mindeddig egyetlen vállalatot sem űztek el a piacról, de egy 19, jobbára EU-s tagállamban működő gyógyszergyártót tartalmazó lista már októberben napvilágot látott. A Politico birtokába jutott elemzés szerint ezek összesen mintegy 1,7 milliárdos forgalmat bonyolítanak Ukrajnában.

Denisz Smihal ukrán kormányfő egy december végi nyilatkozatában igen sajátosan magyarázta el országa álláspontját. Közölte, kormányuk "az összes európai vállalatnak engedi, hogy gyógyszereket áruljanak egész Európában, sőt, az egész világon. Csak Oroszországban nem!" Smihal szerint korábban voltak ugyan viták, de mára "a helyzet megoldódott".

Hogy miként, azt nem tudni!

Miközben az ukrán gyógyszerimport 70%-a uniós tagállamokból érkezik, igen merész ötlet kitiltani azokat az EU-s gyógyszervállalatokat, akik bevételeik jelentős részét orosz partnereiktől szerzik. Tarasz Kacska, ukrán gazdasági miniszter-helyettes nem véletlenül nevezte pusztán "zavaró tényezőnek" a nézeteltérést, hangsúlyozva, egyetlen gyógyszervállalat egyetlen termékét sem tiltották ki az ukrán piacról. Ezzel együtt Kacska nem volt hajlandó kizárni ennek lehetőségét. 

Nagy vita van arról, mennyire erkölcsös kivonulnia Oroszországból a gyógyszervállalatoknak, hiszen élet és halál kérdéséről van szó. Nos, számunkra ez valóban élet és halál kérdése. A lehető legteljesebb embargót szeretnénk elérni az orosz termékekre és mindenféle oroszországi gazdasági aktivitásra.

- nyilatkozta a Politiconak.

Állítson bármit az ukrán kormány, egyáltalán nem ritkaság, hogy a hasonló gazdasági szankciók nem érintik a gyógyszeripart vagy a mezőgazdaságot. Iránt például a legfagyosabb időkben sem sújtották gyógyszerimportra vonatkozó szankciók (bár az utóbbi években ettől még komoly gyógyszerhiány alakult ki a perzsa államban), ahogy Szaddám Huszein iraki rezsimje is megúszta ezt. A rezsimváltás kierőszakolásához bizonyára felesleges az egyéb gazdasági szankciók miatt egyébként is nélkülöző lakosság szenvedéseit tovább súlyosbítani azzal, hogy az alapvető gyógyszerekhez sem juthatnak hozzá. Ezzel együtt akadtak néhányan, akik a gyógyszerexport korlátozásának egy finomabb formáját támogatták, mondván, az európai vállalatoknak csak az életmentő, a WHO definíciója alapján esszenciálisnak minősíthető gyógyszereket (antibiotikum, rákgyógyszerek, fájdalomcsillapítók, stb.) kellene forgalmazniuk Oroszországban.
A magyar szál

A májusban elfogadott törvénymódosítás eddig hivatalosan egyetlen európai gyógyszervállalatot érint. Mit ad Isten épp a magyar Richter Gedeon Nyrt.-t. Az ukrán egészségügyi minisztérium októberben jelentette be, hogy a Richter 35 termékét kitiltja a hazai piacról, miután kiderült, hogy ezek gyártásában (nem részletezett módon) orosz érdekeltségek is részt vesznek. Egyebek mellett a Richter által gyártott antibiotikumokat, vérnyomáscsökkentőket és hányáscsillapítókat érint a rendelkezés, a tárca indoklása szerint csupa olyan terméket, amelynek megvan a megfelelő alternatívája. 

Érdekes módon az októberi döntés óta nem történt semmi. 

Akkor az illetékes szakmai bizottság megszavazta ugyan a Richter gyógyszereinek kitiltását, de a döntés érvényesítését végül felfüggesztették. Az ukrán piac kiesése nyilván jelentős, de elviselhető érvágás lenne a cégnek, csakhogy az oroszországi forgalmának megszűnése gyakorlatilag a megszűnés szélére sodorná a magyar gyógyszeróriást. Bár ilyesmiről egyelőre nincs szó, a vállalatot igen érzékenyen érintené, ha szankcionálnák az oroszországi kivitelt. Az Egyesült Államok után éppen Oroszország a Richter második legfontosabb partnere.

Az ukrán állam célkeresztjében még két európai gyógyszervállalat, a szlovén Krka és a német-olasz Berlin Chemie áll. Egyelőre egyiket sem sújtották a Richteréhez hasonló büntetéssel, mindenesetre az utóbbi illetékesei a Politico megkeresésére nem győzték hangsúlyozni,

szabadon döntöttek arról, hogy drámai mértékben csökkentik oroszországi elköteleződésüket.

A Berlin Chemie ráadásul mintegy 300 ukránt alkalmaz, de egyetlen oroszt sem vesz fel, Oroszországban pedig mindenféle befektetést és gyógyszerkísérletet leállították - tették hozzá. Ez az elképesztő mentegetőzés ismerős lehet már sokaknak, csak eddig általában rasszizmus, homofóbia vagy nőgyűlölet vádjai miatt kényszerültek hasonlóra a nagyvállalatok. A lista 2022 februárja óta újabb elemekkel bővült...

A végére még egy érdekes mellékszál. A Politico kiderítette, hogy az ukrán(!) antikorrupciós hivatal is élesen bírálta a májusi törvénymódosítást. Egyes ukrán gyógyszergyárak a megfelelő kenőpénzek birtokában azzal lobbizhatnak majd az illetékeseknél, hogy egyik-másik piaci konkurensüket a törvény adta lehetőséggel tiltsák ki, vagy korlátozzák az ukrán piacon - hangzik a kritika. Hasonló állásfoglalást tett közzé novemberben az ukrán versenyhivatal is. Szerintük az új törvény "komoly kockázatot jelent" a piaci verseny szabadságára. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.