Újabb támadás a készpénz ellen – Spanyolországban már 3 ezer euró felvételét is hivatali engedélyhez kötik
Spanyolországban a helyi szélsőbalos kormány döntése alapján újabb durva korlátozásokat vezettek be a készpénzhasználatra, májustól minden 3 ezer eurót meghaladó készpénzfelvételt előzetesen jelenteni kell az illetékes hivatalnak, amely azt nem csak regisztrálja, hanem engedélyezi vagy el is utasíthatja – számolt be nyilvánosan hozzáférhető kormányzati közlésekre hivatkozva több hírforrás, köztük az euroweeklynews.com is.

Néhány évtizede lényegében világszerte, de legkarakteresebb formában mégis a „nyugati” országokban, azokon belül pedig leginkább az Európai Unió tagországaiban követhetőek nyomon a készpénzhasználat visszaszorítását célzó kormányzati és banki intézkedések. Ezek, akár a nagypolitikában, a többnyire a pénzintézetek és akár más nagyvállalatok által tett, olyan úgynevezett „soft power”, vagyis a „lágy nyomásgyakorlás” keretébe sorolt, lépésektől kezdve a durva, leginkább kormányzati és uniós szinten hozott korlátozásokig terjednek.
Az uniós vagy tagállami kormányzati korlátozások közül talán a legismertebbek közé tartoznak a készpénzfizetések felső határának folyamatos csökkentései, a nagyobb címletű bankjegyek kivezetése vagy éppen nagyobb címletek nem bevezetése a folyamatosan inflálódó fizetőeszközöknél, és számos más hasonló lépés is.
Mindkét esetben az ilyen jellegű – állampolgári igénnyel aligha indokolható - intézkedéseket rendszerint olyan „érvek” kísérik, mint a fogyasztói „kényelem és biztonság” fokozása, vagy éppen a feketegazdaság, a szervezett bűnözés vagy éppen a terrorizmus elleni küzdelem eszköztárának bővítése. Ezek a már sok éve használt szlogenek alighanem mindenki számára ismertek. Ugyanakkor persze még az ilyen aktív agymasszázsra fogékony tömegek is idővel észreveszik, hogy nagyon is kilóg a lóláb az érvelésben. Hiszen részint az állítólag a „fogyasztói kényelem” fokozásával célzó intézkedések nagyobb része éppenséggel nem talál pozitív visszhangra a többet fizetni kénytelen ügyfeleknél, akiket egyébként ezekről az újításokról valahogy elfelejtettek megkérdezni éppen azok a bankok és más szolgáltatók, amelyeknek egyébként rendszerint nem okoz gondot, hogy bármilyen más ajánlataikkal kapcsolatban telefonon és emailen is megkeressék az ezekre legtöbbször nem is kiváncsi ügyfeleiket. Ami pedig a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel indokolt állami intézkedéseket illeti, ki tudja miért, de valahogy nem igen látni ezek a hatékonyságát a statisztikákban.
Bár világ és Európa szerte vannak különbségek, a hasonló, a készpénzforgalom visszaszorítását célzó, intézkedések trendje ugyanakkor egyértelműen folytatódónak és fokozódó mértékűnek jellemezhető. A (természetesen nem létező) globalista hatalom ágendáját (mások mellett az Európát célzó bevándoroltatást) sztahanovista módon legalább 110 százalékra teljesítő spanyol szocialista kormányzat mostani intézkedése azonban még ezen a trenden belül is durva lépésnek számít.
És ha valaki esetleg úgy vélné, hogy az ezekhez az intézkedésekhez kötődő aggodalmak túlzottak vagy egyáltalán nem indokoltak, talán csak vessen egy pillantást az unióban már hamarosan bevezetésre kerülő digitális pénz „hozadékaira” amelyek sorában valahogy mindig kevésbé említik azt, hogy ez az elektronikus fizetőeszköz sajátságaiból adódóan a költések teljes lekövethetősége mellett azok ellenőrzését, illetve elvben akár azt is lehetővé teszi, hogy központilag megszabják, hogy a pénz „tulajdonosa” azt mire költheti. Na de természetesen ilyen aggodalmai már csak paranoiás összeesküvés elmélet hívőknek lehetnek.