Újabb szintre lépett az amerikai-kínai vámháború
Tovább nőtt a kereskedelmi feszültség az Amerikai Egyesült Államok és Kína között, miután az USA minden kínai importra 100 százalékos pótvám bevezetését jelentette be. A novembertől életbe lépő rendelet hírére valóságos pánik tört ki a piacokon, ami több vezető tőzsdén is komoly zuhanást eredményezett. A vámháború újabb fejezete a két ország mellett, az egész világgazdaságot megrázta, aminek negatív hatásai hosszú ideig érezhetőek lesznek.

Az amerikai kormány azután döntött az intézkedés mellett, miután egy nemrég nyilvánosságra került levél szerint Kína 2025. november 1-jétől nagyszabású exportkorlátozásokat kíván bevezetni gyakorlatilag minden általuk gyártott termékre. Mindez a ritkaföldfémek és az ezek kitermeléséhez szükséges technológiák kivitelét is érintené, ami súlyos csapás lenne az amerikai iparnak.
Az amerikai–kínai kereskedelmi háborúnak ugyanis már 2018-ban komoly jelei voltak, amikor az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai importra, elsősorban technológiai, ipari és gépipari termékekre. Ez volt az első jelentős lépés a később csak fokozódó vámháború folyamatában. Bár 2020-ban aztán egy részleges megállapodással átmeneti fegyverszünetet kötöttek, Joe Biden elnöksége idején az Egyesült Államok továbbra is megtartotta a Trump által 2018-ban kivetett vámokat, akinek újbóli hivatalba lépése újraélesztette a konfliktust. Ennek jeleként Washington 2025 tavaszán egészen 145 százalékig emelte a Kínával szemben alkalmazott vámok mértékét, amire Peking aztán 125 százalékos büntetővámmal válaszolt. Ebből alakult ki aztán a jelenlegi állapot, ami szerint az USA 30 százalékosra, Kína pedig 10 százalékosra mérsékelte a korábbi tarifákat, ami a világpiacokon is átmeneti megnyugvást eredményezett.
Peking újabb ritkaföldfémekkel és a kitermelésükhöz szükséges berendezésekkel kapcsolatos lépése azonban szinte azonnal új szintre emelte a két ország konfliktusát. Ezek az elemek ugyanis nélkülözhetetlenek az amerikai csúcstechnológiás iparágakban, amik nélkül az okostelefongyártástól kezdve, egészen a hadiiparig komoly fennakadások alakulhatnak ki az ellátási láncokban. Peking ugyanis gyakorlatilag monopóliummal rendelkezik a ritkaföldfémek kitermelésében, mivel a világ ritkaföldfém készleteinek mintegy 60-70 százalékát Kínában bányásszák, de a feldolgozókapacitás közel 90 százaléka is ott összpontosul.
Kína tehát tudatosan alkalmazza gazdasági erejét geopolitikai eszközként, hiszen pontosan tudja, hogy a kulcsfontosságú nyersanyagok exportjának korlátozásával az amerikai ipar egyik legérzékenyebb területét találhatja el.
A két ország közti vámháború szintlépése azonban az egész világgazdaságra jelentős hatással van. Trump bejelentése után a vezető amerikai és európai részvényindexek azonnal meredek zuhanásba kezdtek, a kriptopiacon pedig szintén komoly zuhanás zajlott le, aminek részeként a legtöbb eszköz értéke 20-30 százalékot zuhant. A befektetők jelentős része ezzel párhuzamosan a hagyományosan biztonságosabb eszközökbe kezdte el menekíteni a pénzét, ami egyben azt is jelzi, hogy a legtöbben azt gondolják, hogy a vámháborúban az USA húzza majd a rövidebbet. Mindez pedig újabb zuhanást is előidézhet az amerikai piacokon, aminek negatív hatásai a világ többi gazdaságára is átgyűrűzik majd.
Az USA és Kína közti vámháború új szintre emelése tehát egy mélyebb, rendszerszintű átrendeződés előszelét is magában hordozza és megerősíti, hogy a világ egyre inkább több pólusra szakad. Az egyik oldalon az Egyesült Államok és szövetségesei, a másikon pedig Kína és a hozzá igazodó feltörekvő hatalmak állnak.
Emiatt pedig a két gazdasági szuperhatalom újabb konfliktusa immár nem csupán kereskedelmi kérdésként, hanem a technológiai dominancia, az energiaellátás és a stratégiai nyersanyagok feletti kontroll megszerzéséért folytatott versenyként is értelmezhető.
Ezzel együtt a párbeszéd újraindítása és a kölcsönös engedmények továbbra is esélyt kínálnak arra, hogy a felek mérsékeljék a feszültségeket és elkerüljék a további eszkalációt. Ha viszont a jelenlegi irány folytatódik, a vámháború könnyen átcsaphat egy hosszan elhúzódó gazdasági hidegháborúba, amely évekig meghatározhatja a 21. század második felének gazdasági és politikai viszonyait.